Paradicsom: Huszonnegyedik ének

Tartalom: "Isteni színjáték"

Vallatás a hitről

"Óh, választott vendégei az áldott

Bárány nagy Vacsorájának, ki táplál

úgy, hogy étkétől betellnek a vágyak:

ha ez, ki itt Isten kegyéből átszáll,

morzsákat ízlel asztalaitokról,

mielőtt néki útat a halál tár:

nézzétek, mint eped a szörnyü szomjtól.

és harmatozzatok rá! Ti meríttek

a Forrásból, amelyre egyre gondol."

Szólt Beatrice; s ezer láng kerített

be gömbként, pólusok körül kerengve,

s mint üstökös, ránk éles fényt derített.

És mint az órakerekek, ütemre

forogva, míg az első állni látszik,

a végső gyorsan surran tovalengve:

úgy lengve más-más ütemmel a tánc itt,

a gyorsaságról és a lassuságról

láttam, hogy bennük mily dús üdv sugárzik.

És a legtisztább, legszebb fényü lángból

oly boldog tüzet láttam ott kikelni,

hogy egy sincs ott több, mely annyira lángol.

Háromszor láttam lengni s énekelni

hölgyem körül: hogy magamnak se bírjon

képzetem arról képet ecsetelni.

Azért ugrik a tollam és nem írom,

mert durva színt ad arról már az emlék,

nemhogy a szó még, ajkon és papíron.

"Óh, szép nővérem! oly buzgón lehelléd

felém imád, hogy vágy gyúlt íme bennem

elhagyni érted szent köröm szerelmét" -

megállva ott az áldottlángu szellem

ekképen irányzá a drága Hölgyre

fuvalmát, amint zengtem énekemben.

"Nagy ember lángja!" - felelt üdvözölve -

"te, kinek Urunk a Kulcsokat adta,

miket e szent Örömből vitt a földre:

faggassad ezt ki minden ágazatja

- könnyű és nehéz - felől ama hitnek,

mellyel lábad a habokat tapodta.

Jól tudom, hogy nincs rejtve szemeidnek,

vajjon helyesen hisz, szeret, s remél-e,

mert a Mindenek-tükrén égve csüggnek:

de mert ez Ország hitük érdemére

választja polgárságát: hadd köszöntsön

be hitvallással a Hitet dicsérve!"

Mint a zord Mester elé a jelölt jön

és fegyverkezik a kérdésre némán,

hogy bizonyítsa; nem hogy benne döntsön:

úgy - hallva a leckét, mit szava mért rám -

érvekkel fegyverkeztem: hogy feleljek

ily kérdezőnek ily kérdésre méltán?

"Szólj, jó keresztény, és nyiltan felelj meg:

hogy mi a hit?" - S én arcom fölemeltem

a fényhez, amely ilyen szót lehellett;

majd Beatricét néztem, aki jelben

adott parancsot, öntenem folyómat,

melynek forrása bent van a kebelben.

"A kegy, mely adta, hogy ily áldva gyónjak

a legnagyobb Vezérnek" - kezdtem akkor -

"engedje nékem jól formálni szómat!"

S aztán folytattam: "A nem-ingatag toll

írta, atyám, testvéredé, ki Rómát

eltávolítá a hamis utaktól:

a hit a remélt dolog, mint valóság;

a hit a láthatatlan bizonyosság; -

ebben oldom föl én a hit csomóját."

S akkor hallottam: "Helyesen bogozzák

ajkaid a szót, hogyha jól megérted,

mért mondja: valóság és bizonyosság?"

És én feleltem: "A magas miértek

bár tékozolják fényeiket ittfenn,

még a földi szemekbe el nem értek:

s azért egyetlen lényegünk a hit lenn,

amelybe égi remények fogóznak:

és így van lényeg s valóság a hitben.

S ez a hit alap az okoskodóknak,

hogy ami láthatatlan, bizonyítsák:

s bizonyosság a hitből így fonódhat."

S megint hallottam: "Ha ennyire tiszták

volnának a tanok, földön tanúlva,

éhen vesznének ottlenn a szofisták."

Igy szólt ama szerelem lángra gyúlva;

s: "Megmérve már" - hallottam újra tőle -

"a hit pénzének mind ötvénye, súlya:

de erszényedben van-e hát belőle?"

"Van" - szóltam én - "oly fényes és kerek,

hogy jó pénz, semmi kétségem felőle."

S a fény mélyéből ilyen szó eredt,

amely ott fénylett: "E szent amulettnek,

amelyben minden erők rejlenek,

hogy lettél úra?" - S én így felelek meg:

"A Szentlélek esője, mely elárad

lapján a régi és új Pergamentnek,

oly szillogizmus, melynek semmi hályog

nincs fényén, meggyőz, és ellene minden

bizonyítékot tompának találok."

S hallám: "S mért elég, hogy meggyőzve hintsen

beléd fényt, az ó s új tétel, s hogy arra

szemed, mint Isten szavára, tekintsen?"

S én: "Ami e meggyőződést sugallja,

azok a tények, mikhez nem ver üllőt,

nem hevít vasat Természet hatalma."

"S mi biztosít, hogy tény valaha túllőtt

természeten?" - szólt. - "Aki bizonyítja

olyan, hogy épen bizonyítni kell őt!"

"Ha a föld a keresztény tant tanítja

csodák nélkül" - mondta ő - "ez messzeszóló

csoda már és elég, hogy bizonyítsa.

Te voltál a jó magot szerteszóró,

s szegényen, éhen ültetted a Plántát,

mely szőllő volt, és ma már tüskekóró."

Erre szent dalnak lobbantotta lángját

a magas Törvényszék: "Dicsérjük Istent!" -

mint zengni szokta mennyei vidámság.

És a Nagyságos, ki vizsgálva mindent

vitt engem ágról-ágra, oda érve

velem, hol már az utolsó galy int fent,

kezdte: "A szent Kegy, szerelmet cserélve

lelkeddel, ajkad', amint nyitni kellett,

akként nyitotta eddig csókos érve:

azért is onnan helyes szó szökellett;

de most mondd: mit hiszel? és ily virágot

ki ültetett beléd, hol így kifejlett?"

"Óh, szent atyám, óh, szellem, aki látod,

mit úgy hittél, hogy a szent Sírba lépve

ifjabb lábakat győzhetett le lábod:" -

kezdtem - "kívánod, hogy öntsem elédbe

hitem tartalmát, s az okot, mely engem

így fölgyújtott, hogy hígyjek benne égve.

S én ezt felelem: Hiszek egy Istenben,

egyben, örökben, aki mozdulatlan

egeket mozgat vágyban, szerelemben.

S e hitre nemcsak fizikás alap van

s metafizikás: hanem az Igazság,

mely innen esőz gazdag áradatban.

Mózes, zsoltárok, próféták árasztják;

s ti szent szerzői Evangéliomnak,

nyerve a Lélek lángoló malasztját.

S hiszek három személyben, s hiszek annak

örök egy s mégis hármas lényegében,

melyre egyformán áll a van s a vannak.

S e mély rejtélyre, melyről szólok épen,

ama szent evangéliomi tantól

kaptam az Úrban többszörös pecsétem'.

Ez volt a forrás, e lángból suhant oly

szikra belém, hogy, mint csillagot estje,

őrzöm, és percre nem hagyom magamtól."

Mint ki jó hírt kap, figyel arra lesve,

majd ujjongva karolja át a szolgát,

mihelyt az a beszédet befejezte:

úgy ott megáldva háromszor karolt át,

akinek e hitvallást kelle tennem,

az apostoli láng, és hőn dalolták

ajkai, mily örömét lelte bennem!

Tartalom: "Isteni színjáték"

Letöltés: "Isteni színjáték"

Forras: http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm

Читайте також: Данте Аліг'єрі. Божественна комедія.

Читайте также: Данте Алигьери. Божественная комедия.

Top

Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!