Isteni színjáték - Paradicsom: Tizenkettedik ének Isteni színjáték. Dante Alighieri.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
Paradicsom: Tizenkettedik ének
   

Tartalom: "Isteni színjáték"


Szent Domokos élete

Mihelyt végső szavai ködbevesztek

az áldott lángnak, a szent malom égi

sugárai megint forogni kezdtek,

s egy fordulóját sem táncolta még ki,

mikor új gyűrü gyűlt köré, felelvén

lengés lengésre, dalról dalra néki,

hogy minden ének földi Múzsa nyelvén,

s szirének édes sípja ahhoz annyi

mint friss sugár mellett a visszavert fény.

Mintha gyenge felhőre fölsuhanni

látsz hétszin ívnek páros pántlikáját,

ha Juno szép cselédjét hívja fonni:

belső a külsőt, testvér szülte párját,

(mint ama kóbor lánynak tört beszéde,

kit vágy emészt, mint nap a ködök árnyát);

s jóssá teszik a népet, mert eszébe

jut Isten és Noé kötése, többé

hogy nem merül már özönök vizébe:

úgy itt e páros koszorú-körökké

fonódott égi rózsák ívbe szálltak,

külső belsőnek ekhózván örökké.

Mikor a táncnak, dalnak és sugárnak

ünnepe, mellyek össze fényt a fénnyel

örömben ott és szeliden kuszáltak,

megállt egyszerre és testvéri ténnyel,

mint a két szemet, zárni és emelni,

egyetlen akarat mozgatja kénnyel:

hangot éreztem szívéből kikelni

egyik új fénynek, s vágyamat feléje,

mint csillaga felé a tűt, szökellni.

"Szerelmem megszépítő szenvedélye

hajt, hogy most annak vezérét, ki szóla

imént enyémről, ajakam dicsérje.

Kell, hogy együtt kerüljön vele szóra:

hogy egy legyen azoknak glóriája,

akiknek egy volt harci lobogója.

Krisztus serege, melynek oly nagy ára

lőn, újra fegyverezni, késve, gyéren

mozdult, s habozva nézett zászlajára,

mikor az örök hatalmú Vezér fenn

ezer talán-ban ingó katonáit

segélni, végzé (kegy volt és nem érdem),

hogy, amint hallád, két bajnokot állít

aráját védni, kiknek szava, tette

minden szórt népet újra rendre csábít.

Ott, ahol édes zeffirünk születve

száll, hogy a lombot frissen bontva vonja

vén Európát újdon öltözetbe,

hol ama hullám csap a partoromra,

mely mögött, hosszu hevétől kiégve

rejlik a Nap előlünk nyugalomba:

ül a szerencsés Calaroga, védvé

a nagy paizstól, amelyen feküdve

nyul az oroszlán és bástyákra lépve.

Ott született a Szent Athléta, fűtve

bölcs lángtól, a hit szerelmes vitéze,

ellenség átka, jó barátnak üdve.

Teremtve már erényre lőn idézve,

s megtöltve avval, hogy élő erénye

anyjában anyját jósnővé igézte.

És mikor a szent Kútnál vőlegénye

lőn a Vallásnak, s hozománya lett e

szűz párnak egymás minden kincse-fénye:

A hölgy, aki igent mondott helyette,

bámúlt álmában egy csodás gyümölcsön,

mely tőle s utódjaitól eredne.

S hogy amilyen volt, olyan nevet öltsön,

egy szellem súgta tán, hogy akié lett,

az saját nevét adja néki kölcsön:

s ekként lett Dominicus. Úgy beszélek

róla, mint arról, kit választa Krisztus,

kertjét művelni, hol vetése érett.

Krisztus barátja, és barátja: Krisztus,

kinek akkor gyuladt első szerelme,

mikor első szót mondott néki Krisztus.

Gyakran találta csöndben s térdepelve

dajkája őt a földön, s úgy mosolygott,

mintha mondaná: "Erre jöttem, erre!"

Óh, atyja, Félix, és valóban Boldog!

Óh, anyja, áldott, s igazán Johanna!

ha tudós-módra nevüket megoldod.

Nem a világnak, ahogy más rohanna

Ostia bölcse s Taddeus nyomában,

de mint ki vágya a valódi manna:

nagy Doktor lett ő, rendesnél korábban;

s ment a Szőllőt művelni, mely kiszárad,

ha hű vincellér nem kapál porában;

s ment a Szentszékhez, melyből még nem áradt

fagy a szegényre (bár ma nem kiméli,

nem ő, hanem ki rajt ül, s rosszba fárad):

ment, nem kettőt vagy hármat hatra kérni,

nem is az első üres javadalmat,

sem decimas, que sunt pauperum Dei,

de tévedt világ ellen szabadalmat

harcolni a Magért, amelyből íme

övezni téged huszonnégy fa sarjadt.

Apostol volt tudásra, szívre, címre;

búzgó, mint forrás, ha kitörve kérgét

a földnek, mély ér nyomta föl a színre.

Eretnek törzsek ellen vitte mérgét

s leginkább ott, hol útját szembeszegni

az ellenállás karjai remélték.

Belőle így több nagy folyó eredt ki

a katholikus föld kertjét puhítván,

hogy minden bokra kezd elevenedni.

S ha ez volt egyik kereke a hítvány

ellenség ellen a harci szekérnek,

hol az Egyház győz, nyilait hajítván:

Szükség, hogy ebből annál jobban értsd meg

a másik dicsőségét, kit Tamásnak

ajkai imént szívesen dicsértek.

de a keréktalp-vágta szent csapásnak

útját a világ hamar elfeledte,

s a borkő sói már penésszé vásnak.

Családja, amely nyomaiba tette

lábát, egészen megfordult, s viszárul

a sark helyébe újjhegyét vetette.

De aratáskor látod a buzárul,

milyen volt, ha a konkoly tűzreszórtan

sír, hogy előtte majd a Csűr bezárul.

Hiszem, hogy aki jól lapozza sorban

könyvünket, lel még oly lapot vagy ívet,

min írva áll, hogy "Az vagyok, ki voltam!"

De sem Casal-, sem Acquasparta-hívet

nem mond ilyennek, mert egyik az Irást

elhányva, másik megszükítve téved.

Bennem Bonaventura lelke nyíl, lásd,

lánggá, ki nagy tisztemben hátratettem

minden bal gondot, minden földi sirást.

Illuminát és Ágoston van itten

velem, az első mezitlábasok

Istenne kötelével övezetten.

Szent Victor Hugo, s Péter itt ragyog

a Mangiador; s a hispán sem hiányoz,

kinek tizenkét könyvét olvasod.

Náthán prófétát, s Aranyszáju János

metropolitát, s Anzelmet, Donátot,

ki szerényen nyúlt alsóbb tudományhoz;

Rabanust, és Joákhim bölcs apátot

Calabriából, nézd még tündökölni,

ki jós lelkével a jövőbe látott. -

Ilyen lovagot hajtott írigyelni

Tamás testvér, hasonlót írigyelvén,

s szent versenyért felétek szárnyra kelni:

s velem jött minden társam, szárnyra kelvén."


Tartalom: "Isteni színjáték"

Letöltés: "Isteni színjáték"

Forras: http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/index.htm

Читайте також: Данте Аліг'єрі. Божественна комедія.

Читайте также: Данте Алигьери. Божественная комедия.


Top

Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!



Vote!