 |
 |
 |
|
|||
| |||
| |||
| |||
|
|
|
|
|
|
11 Az ùr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.2 Elvesztek, mindent elvesztek e föld színérôl, azt mondja az ùr. 3 Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színérôl, azt mondja az ùr. 4 És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyrôl a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt; 5 Azokat is, a kik a háztetôkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlongnak, esküdvén az ùrra, de esküsznek az ô Molokjokra is; 6 Azokat is, a kik elfordultak az ùr követésétôl, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felôle. 7 Hallgass az ùr Isten orczája elôtt, mert közel van az ùrnak napja, mert áldozatot készíttetett az ùr, megszentelte az ô hivatalosait. 8 És lészen az ùr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok, fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek. 9 És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erôszakkal és csalárdsággal töltik meg az ô uroknak házát. 10 És lészen azon a napon, azt mondja az ùr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felôl. 11 Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér. 12 És lészen az idôben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az ùr. 13 És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szôlôket, de nem iszszák azoknak borát. 14 Közel van az ùrnak nagy napja, közel van és igen siet; az ùr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hôs is. 15 Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhônek és borúnak napja. 16 Kürtnek és tárogatónak napja a megerôsített városok ellen és a büszke tornyok ellen! 17 És megszorongatom az emb ereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az ùr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét. 18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg ôket az ùr haragjának napján, és az ô féltô szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának. 21 Térjetek eszetekre s eszméljetek fel, ti, arczátlan nemzet,2 Mielôtt szûlne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!); míg rátok nem jön az ùr haragjának tüze, míg rátok nem jön az ùr haragjának napja! 3 Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, a kik az ô ítélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az ùr haragjának napján! 4 Mert elhagyottá lesz Gáza, Askelon pedig pusztasággá; Asdódot délben ûzik el, és Ekron kiirtatik. 5 Jaj a tenger vidékén lakóknak, a Kereteusok nemzetségének! Az ùr igéje ellened van, te Kanaán, Filiszteusok földje; elpusztítalak téged, lakatlanná leszel. 6 És a tenger vidéke legelôkké, pásztorok tanyáivá és juhoknak aklaivá lészen. 7 És az a vidék a Júda házának maradékáé lesz, ôk legeltetnek azon; estére Askelon házaiban heverésznek, mert meglátogatja ôket az ùr, az ô Istenök, és visszahozza az ô foglyaikat. 8 Hallottam Moáb gyalázkodását és Ammon fiainak szidalmait, a melyekkel gyalázták népemet, és felfuvalkodtak az ô határok ellen. 9 Azért élek én, mond a Seregeknek Ura, Izráelnek Istene, hogy Moáb olyanná lészen, mint Sodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomora: tövis-termô föld, só-telep és pusztaság örökre; népem maradéka prédálja fel ôket, és nemzetségem ivadékai bírják majd ôket. 10 Ez esik meg rajtok az ô kevélységökért, a miért gyalázkodtak és felfuvalkodtak a Seregek Urának népe ellen. 11 Rettenetes lesz az ùr ellenök, mert elfogyatja a földnek minden istenét, és néki hódol majd kiki a maga lakhelyén, a pogányoknak is minden szigete. 12 Ti is kúsiak! Fegyverem öli meg ôket. 13 És kinyújtja kezét észak felé, és elveszti Assiriát, Ninivét pusztasággá teszi, kietlenné, mint egy sivatag. 14 És nyájak heverésznek bensejében, mindenféle állatok serege: pelikán és sündisznó hálnak párkányain, az ablakban azoknak szava hangzik, a küszöbön omladék lészen, mert lefosztatott a czédrus! 15 ìmé, a víg város, a bátorságban lakozó, a mely azt mondja vala szívében: Én vagyok és nincs kívülem más! milyen pusztasággá lôn, vadak tanyájává, a ki átmegy rajta, mind süvöltöz és csapkodja kezét. 31 Jaj az ellenszegülônek és undoknak, az erôszakos városnak!2 Nem hallgatott a szóra, nem fogadta a fenyítéket, nem bízott az ùrban, Istenéhez nem közelített! 3 Fejedelmei olyanok benne, mint az ordító oroszlánok, birái, mint az estve járó farkasok, nem hagynak reggelre a csonton. 4 Pfófétái hivalkodók, hitetô férfiak; papjai megfertéztetik a szent helyet, erôszakot tesznek a törvényen. 5 Az ùr igaz ô benne, nem cselekszik hamisságot; reggelrôl reggelre napfényre hozza ítéletét; nem mulasztja el: de nem ismeri a szégyent a gonosz! 6 Nemzeteket irtottam ki; elpusztultak tornyaik; feldúltam falvaikat, nincs, a ki átmenjen rajtok; elromboltatták városaik, egy ember sincs bennök, nincsen lakosuk! 7 Mondtam: Csak félj engem, vedd fel a fenyítéket (akkor nem irtatott volna ki lakhelye; mindaz, a mit felôle végeztem): mégis mihelyt felvirradtak, rosszra indították minden cselekedetöket. 8 Azért várjatok rám, azt mondja az ùr, míg prédára kelek; mert elvégeztem, hogy egybegyûjtöm a népeket, hogy összeszedem az országokat, hogy kiöntsem rájok búsulásomat, haragomnak egész hevét, mert gerjedezésem tüzében emésztetik meg az egész föld! 9 Akkor változtatom majd a népek ajkát tisztává, hogy mind segítségül hívják az ùr nevét, hogy egy akarattal szolgálják ôt. 10 Kús folyóvizein túlról hozzák imádóim, szétszórt népemnek leányai ételáldozatomat nékem. 11 Azon a napon nem szégyenülsz meg egyetlen cselekedetért sem, a melyekkel vétkeztél ellenem; mert akkor eltávolítom körödbôl azokat, a kik kérkedve örvendeznek benned, és nem kevélykedel többé az én szent hegyemen. 12 És marasztok közötted nyomorult és szegény népet, a kik bíznak az ùr nevében. 13 Izráel maradéka nem cselekszik hamisságot, nem szól hazugságot, és nem találtatik szájában álnokságnak nyelve, hanem legelésznek és lenyugosznak és nem lesz a ki felrettentse ôket. 14 Énekelj Sionnak leánya, harsogj Izráel, örvendj és teljes szívvel vígadj Jeruzsálem leánya! 15 Megváltoztatta az ùr a te ítéletedet, elfordította ellenségedet; Izráel királya, az ùr, közötted van, nem látsz többé gonoszt! 16 Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid Sion! 17 Az ùr, a te Istened közötted van; erôs ô, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ô szerelmében, énekléssel örvendez néked. 18 Az ünnep miatt bánkódókat egybegyûjtöm, a kik közûled valók; gyalázat terhe van rajtok. 19 ìmé, én elbánok minden te nyomorgatóddal abban az idôben, és megtartom a sántát, és összeszedem a szétszórtakat, és híresekké és nevesekké teszem ôket az ô gyalázatjoknak egész földén. 20 Abban az idôben elhozlak titeket, és akkor összeszedlek titeket, mert nevesekké és híresekké teszlek titeket a földnek minden népe között, mikor megfordítom a ti fogságotokat a ti szemetek elôtt, azt mondja az ùr. Forras: http://www.biblegateway.com/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|
|
|
|
|
