 |
 |
 |
|
|||
| |||
| |||
| |||
|
|
|
|
|
|
0Sir 0.1Sok és jelentős (tanítást) ajándékozott nekünk a Törvény, a Próféták Sir 0.2 és a többi utánuk következő (író), Sir 0.3 akik miatt meg kell dicsérni Izraelt műveltségéért és bölcsességéért. Sir 0.4 De ne csak jártasságra tegyenek szert benne, akik (héber nyelven) el tudják olvasni, Sir 0.5 hanem aki belemélyed, az legyen képes rá, hogy a kívülállókat is előbbre segítse, Sir 0.6 élőszó és írás útján. Sir 0.7 Ezért határozta el Jézus, a nagyapám - miután behatóan foglalkozott Sir 0.8 a Törvénnyel, Sir 0.9 a Prófétákkal Sir 0.10 és az atyáktól ránk maradt többi írással, Sir 0.11 s elegendő ismeretre tett szert -, Sir 0.12 hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet előmozdítja. Sir 0.13 Így, aki ezt kedvvel és szeretettel elsajátítja, Sir 0.14 egyre gyarapodhat a törvény szerint való élet útján. Sir 0.15 Most hát arra kérlek benneteket, Sir 0.16 hogy fogjatok hozzá az olvasáshoz Sir 0.17 jóakarattal és figyelemmel. Sir 0.18 De legyetek elnézők, Sir 0.19 ha a - különben gondos - fordítás kifejezései Sir 0.20 itt-ott nem elég tökéletesek. Sir 0.21 Hiszen nem mindegy, Sir 0.22 hogy az ember valamit héber eredetiben olvas-e, vagy más nyelvre lefordítva. Sir 0.23 Nemcsak ez a könyv, Sir 0.24 hanem a Törvény, a Próféták, Sir 0.25 és a többi írás is Sir 0.26 nem csekély eltérést mutat, ha (eredeti) nyelvükön olvassuk őket. Sir 0.27 Nos, amikor Euergetesz király uralkodásának 38. esztendejében Sir 0.28 Egyiptomba mentem, és az ő idejében ott tartózkodtam, Sir 0.29 egy nem csekély műveltségre valló művet találtam. Sir 0.30 Ezért szükségesnek tartottam, hogy magam is fáradságot vegyek és gondot fordítsak ennek a könyvnek a lefordítására. Sir 0.31 Pihenést nem ismerve nagy buzgalommal ráadtam fejemet Sir 0.32 ebben az időben, Sir 0.33 hogy végére járjak a dolognak és kiadjam a könyvet Sir 0.34 azok számára is, akik idegenben bele akarnak mélyedni, Sir 0.35 és akik föltették magukban, hogy a törvény szerint élnek. 1Sir 1.1Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála. Sir 1.2 A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki vehetné számba? Sir 1.3 Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni? Sir 1.4 Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot. Sir 1.6 A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe? Sir 1.8 Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol: Sir 1.9 az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire. Sir 1.10 Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik. Sir 1.11 Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú. Sir 1.12 Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. Sir 1.13 Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik. Sir 1.14 A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek. Sir 1.15 Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. Sir 1.16 A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak. Sir 1.17 Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csűrük megtelik. Sir 1.18 A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül. Sir 1.19 Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást, s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá. Sir 1.20 A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága. Sir 1.22 Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. Sir 1.23 A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Sir 1.24 Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja. Sir 1.25 A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten félelmétől. Sir 1.26 Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr. Sir 1.27 Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a hűség és szelídség. Sir 1.28 Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje. Sir 1.29 Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak szavára. Sir 1.30 Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele. 2Sir 2.1Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra. Sir 2.2 Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit. Sir 2.3 Ragaszkodj az Úrhoz és ne tágíts tőle, hogy életed végén majd felmagasztaljon. Sir 2.4 Mindent, ami rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a megaláztatásban. Sir 2.5 Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában. Sir 2.6 Bízzál az Istenben: gondodat viseli, járj egyenes úton és reménykedj benne. Sir 2.7 Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy elessetek. Sir 2.8 Akik Istent félitek, benne reméljetek, akkor nem marad el a jutalmatok. Sir 2.9 Akik Istent félitek, jókat reméljetek, szüntelen örömet és irgalmasságot. Sir 2.10 Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát: melyik szégyenült meg, ha Istenben bízott? Az állhatatosak közül kit hagyott el? S kinek feje fölött nézett el, ha hívta? Sir 2.11 Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas, megbocsátja a bűnt és segít a balsorsban. Sir 2.12 Jaj a gyáváknak és a tétováknak, jaj a bűnösnek, aki kettős játékot űz. Sir 2.13 Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat. Sir 2.14 Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha meglátogat az Úr? Sir 2.15 Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt szeretik. Sir 2.16 Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek. Sir 2.17 Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz alázattal. Sir 2.18 Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma. 3Sir 3.1Rám hallgassatok fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy üdvöt nyerjetek. Sir 3.2 Az Úr az apát többre nézi gyermekeinél, s az anyának jogot ad fiai fölött. Sir 3.3 Aki tiszteli apját, levezekli bűneit, Sir 3.4 s aki becsüli anyját, az kincset gyűjt magának. Sir 3.5 Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak, s meghallgatást nyer, hogyha imádkozik. Sir 3.6 Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s az Úrnak szolgál, aki anyját felüdíti: Sir 3.7 szüleit szolgálva Istennek is szolgál! Sir 3.8 Fiam! Szóban s tettben tiszteld apádat, hogy az ő áldása szálljon életedre. Sir 3.9 Az apa áldása védi a fiak házát, az anya átka szétzúzza alapját. Sir 3.10 Apádat gyalázva ne akarj feltűnni, mert apád szégyene neked sem dicsőség. Sir 3.11 A férfi dicsősége apja becsülete, a becstelen anya szégyene a gyermekeknek. Sir 3.12 Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életed egy napján se! Sir 3.13 Nézd el neki, ha értelme csökken, ne vesd meg, ha virágjában van is életed. Sir 3.14 Nem felejtik el, ha szánod apádat, elszámolják neked majd a bűneidért. Sir 3.15 Balsorsodnak napján gondol rád az Isten, s mint dér a melegben, eltűnnek bűneid. Sir 3.16 Gonosz, aki semmibe sem veszi az apját, azt, aki bántja az anyját, megátkozza az Úr. Sir 3.17 Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál. Sir 3.18 Nagy vagy? Annál inkább alázd meg magadat, akkor majd kegyelmet találsz az Istennél. Sir 3.20 Mivelhogy igen nagy az Isten hatalma, tiszteletben tartják az alázatosak. Sir 3.21 Ami túl nehéz neked, azt ne kutasd, és ami erődön felül van, azt ne vizsgáld. Sir 3.22 Amit előírtak neked, azzal törődj, ami el van rejtve, azért ne bajlódj. Sir 3.23 Amihez kevés az erőd, azzal ne kínlódjál; olyan tanítást kaptál, amely meghaladja az ember értelmét. Sir 3.24 Fennhéjázásukban sokan eltévedtek, nagyzó hóbortjukba belezavarodtak. Sir 3.26 Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt szereti. Sir 3.27 A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre bűnt halmoz. Sir 3.28 Nincs gyógyír a gőgös embernek sebére, a gonoszság vert benne gyökeret. Sir 3.29 A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül. Sir 3.30 Vízzel oltják el a lobogó tűzlángot, az irgalmas szeretet bűnöket engesztel. Sir 3.31 Aki a jótettet viszonozza, gondol a jövőre, s amely napon meginog, biztos támaszra lel. 4Sir 4.1Fiam, a szegénytől el ne vedd kenyerét, s ne hagyd elepedni az elnyomott szemét. Sir 4.2 Ne nézd el, hogyha szenved az éhező, és a tanácstalant ne keserítsd meg. Sir 4.3 A szerencsétlenhez ne légy kemény szívű, ne hagyd epekedni adományod után. Sir 4.4 Ne utasítsd el a gyámoltalan szegényt, a szűkölködőtől ne fordítsd el arcod. Sir 4.5 Ne fordítsd el szemed a szükségben levőtől, s ne adj neki okot, hogy átkot szórjon rád. Sir 4.6 Mert hogyha megátkoz lelke fájdalmában, meghallgatja átkát a Teremtő. Sir 4.7 Légy rajta, hogy szeressen az (egész) közösség, s a rangosak előtt hajtsd meg a fejedet. Sir 4.8 Figyelj oda a szegény szavára s viszonozd szívesen köszönését. Sir 4.9 Üldözői elől mentsd meg, kit üldöznek, és ne légy gyáva, amikor ítélkezel. Sir 4.10 Az árvákhoz olyan légy, mintha apjuk volnál, s mintha férjük volnál, légy olyan az özvegyekhez. Így leszel a Magasságbeli fia, és ő jobban fog szeretni tégedet, mint tulajdon anyád. Sir 4.11 A bölcsesség jóra neveli fiait, s aki keresi, azt mind fölemeli. Sir 4.12 Aki szereti, az az életet szereti, öröm tölti el, aki reggeltől keresi. Sir 4.13 Aki birtokba veszi, dicsőség örököse, és megáldja az Úr, bárhová visz útja. Sir 4.14 Szentélyben szolgálnak, akik szolgálják őt, és akik szeretik, azok az Úr kedveltjei. Sir 4.15 Aki rá hallgat, az helyesen ítél, biztonságban van, aki közelében lakik. Sir 4.16 Aki benne bízik, örökségül kapja, még utódai is örülhetnek neki. Sir 4.17 Kanyargós utakon vezeti először, hagyja, hogy félelem s rettegés szállja meg. Addig fegyelmezi, míg megbízhat benne, és próbára teszi törvényei révén. Sir 4.18 Aztán újra egyenes utakon vezérli, s kinyilatkoztatja előtte titkait. Sir 4.19 Ha eltántorodik, akkor cserben hagyja, s odadobja martalékul szenvedélyeinek. Sir 4.20 Fiam, mérd fel helyzetedet és kerüld a rosszat, és saját magadért sose szégyenkezzél. Sir 4.21 Van szégyenérzet, ami bűnnek melegágya, s van szégyenérzet, ami dicsőség és kegyelem. Sir 4.22 Ne légy túl szigorú önmagaddal szemben, s ne kelljen vesztedre szégyellned magadat. Sir 4.23 Ne hallgass, ha szavad mentségül szolgálhat, s ne rejtsd véka alá a bölcsességedet. Sir 4.24 Mert hát a bölcsesség a szóban nyilvánul meg, az okosság pedig a nyelv válaszában. Sir 4.25 Az igazságnak sohase mondj ellent, tudatlanságodért bízvást szégyenkezhetsz. Sir 4.26 Bűnödet ne szégyelld sose megvallani, és ne szegülj szembe a folyó sodrával. Sir 4.27 Félkegyelműnek ne állj szolgálatába, ne keresd a hatalmasok kegyét, ha döntesz. Sir 4.28 Halálod napjáig küzdj az igazságért, maga Isten, az Úr harcol akkor érted. Sir 4.29 Ne légy nagyot mondó, nyelveddel hősködő, mihaszna, és hanyag a munkádban. Sir 4.30 Ne légy a házadban bátor, akár az oroszlán, a szolgáddal szemben pedig gyáva. Sir 4.31 Ne nyisd ki a kezed, hogy elvégy valamit, s ne csukd össze, amikor adakoznod kéne. 5Sir 5.1Sose hagyatkozz a vagyonodra, s ne mondd hetvenkedve: elég javam van. Sir 5.2 Ne kívánság és vagyon szabja meg utadat, szívednek ösztönös vágyait ne kövesd. Sir 5.3 Ne kérdezd hencegve: "Ki parancsol nekem?" Mert az Úr nem késik, hogy észre térítsen. Sir 5.4 Ne mondd: "Vétkeztem és mi bántódás ért?" Mert az Isten tovább bírja kitartással. Sir 5.5 És a bocsánatot ne vedd oly biztosra, hogy bűnt bűnre halmozz annak tudatában. Sir 5.6 Ne mondd: "Olyan nagy az Isten irgalma, hogy tengernyi bűnöm is elnézi." Igaz, hogy irgalmas, de ha kell, haragszik, és a bűnös ellen fordul indulata. Sir 5.7 Halogatás nélkül térj hát az Úrhoz, megtérésed napját ne halaszd későbbre, mert az Úr haragja váratlanul kitör, és elragad az ítélet napján. Sir 5.8 Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem veszed hasznukat. Sir 5.9 Ne rostálj bármi szélben, s ne járj minden úton, [a kétszínű bűnös szokott így tenni]. Sir 5.10 Maradj meg szilárdan meggyőződésednél, és a beszéded legyen egyértelmű. Sir 5.11 Amikor hallgatásról van szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj feleletet. Sir 5.12 Hogyha tudsz valamit, adj választ társadnak, ha nem tudsz valamit, akkor fogd be a szádat. Sir 5.13 Dicsőség s gyalázat forrása a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az embernek. Sir 5.14 Nehogy kétféleképpen szóló embernek mondjanak, vagy fondorlatos, üres fecsegőnek! Mert hogyha gyalázat a tolvajnak bére, kemény ítélet vár a kétfélén beszélőre is. Sir 5.15 Ne hibázz kicsiben és ne vétkezz nagyban, és ne válj barátból soha ellenséggé. 6Sir 6.1Ahogy a rossz hírnév szégyen és gyalázat, az a sorsa a kétféleképp beszélő bűnösnek is. Sir 6.2 Ne ess mohóságod hatalmába soha, nehogy mint a bika, úgy összetaposson. Sir 6.3 Lombodat leeszi, gyümölcsöd letépi, s te magadra maradsz, mint az elszáradt fa. Sir 6.4 A zabolátlan lélek gazdája tönkremegy, ellenségei előtt gúny tárgyává válik. Sir 6.5 A szép, szelíd beszéd sok barátot szerez, a jóakaró nyelvnek szépen felelgetnek. Sir 6.6 Sokan legyenek, akik békén élnek veled, de ezer közül csak egy adjon tanácsokat. Sir 6.7 Ha barátot szerzel, tedd előbb próbára, ne légy bizalmasa túlságosan gyorsan. Sir 6.8 Mert akad barát, aki elfordul a széllel, és ha bajba kerülsz, nem tart ki melletted. Sir 6.9 Van olyan barát, aki ellenséggé válik, s kettőtök vitáját rögtön dobra veri. Sir 6.10 Van, aki asztalodnál ülve jó barátod, de balsorsod napján sehol sem találod. Sir 6.11 Amíg szerencséd van, sorstársának tekint, s házad népe előtt megjátssza az urat. Sir 6.12 Ellenséged lesz, ha sorsod rosszra fordul, és (hogyha keresed), elbújik előled. Sir 6.13 Ellenségeidtől tartsd magadat távol, és barátaiddal szemben légy óvatos. Sir 6.14 A hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra szert tesz. Sir 6.15 A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne. Sir 6.16 Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Urat félik, találhatnak ilyet. Sir 6.17 Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is. Sir 6.18 Fiam, tanulj ifjúságodtól fogva, és még ősz fejjel is gyarapodj a bölcsességben. Sir 6.19 Legyen rá gondod, mint a szántóvetőnek, akkor majd bőséges termést várhatsz tőle. Kevés gondod lesz a megmunkálásával, s rövid idő múltán ízleled gyümölcsét. Sir 6.20 A balgatag ember nyersnek érzi ízét, s nem tart ki mellette az, aki ostoba. Sir 6.21 Úgy érzi, súlyos kő nehezedik rá, és nem késlekedik lerázni magáról. Sir 6.22 A bölcsesség olyan, mint a neve mondja, érte nem sokan szoktak lelkesedni. Sir 6.23 Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked. Sir 6.24 A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az igájába. Sir 6.25 Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplőit ne und meg sohasem. Sir 6.26 Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. Sir 6.27 Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd el többé. Sir 6.28 Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik számodra. Sir 6.29 Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig pompás öltözékül. Sir 6.30 Igájából aranypálca válik, gyeplőiből meg bíborszínű szalag. Sir 6.31 Magadra öltöd majd, mint pompás díszruhát, ékes koszorúként a fejedre teszed. Sir 6.32 Tanulhatsz, fiam, ha kedved van hozzá, és ha idefigyelsz, okosabb leszel. Sir 6.33 Ha akarsz, tanulhatsz, és bölcs lesz belőled, hogyha a füledet felém fordítod. Sir 6.34 Szegődj szívesen az öregekhez, és ahhoz csatlakozz, akit bölcsnek ítélsz. Sir 6.35 Szívesen hallgasd meg Isten minden szavát, s ne hagyj észrevétlen egyetlen bölcs mondást se. Sir 6.36 Nézz körül, kiben van bölcsesség és korán keresd fel, koptassa el lábad házának küszöbét. Sir 6.37 Elmélkedjél sokat az Úr törvényein, s az ő parancsain gondolkodj szüntelen. Akkor megvigasztalja majd a szíved, s megadja neked a kívánt bölcsességet. 7Sir 7.1Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz. Sir 7.2 Kerüld a bűnt, s a bűn is elkerül. Sir 7.3 Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod. Sir 7.4 Ne kérd az Istentől uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól. Sir 7.5 Az Úr előtt ne tartsd magadat igaznak, és a király előtt ne játszd a nagy bölcset. Sir 7.6 Ne áhítozz arra, hogy bíró lehess, ha nincs elég erőd, hogy kiirtsd a rosszat, mert hátha megijedsz a hatalmasoktól, és veszélybe kerül becsületed. Sir 7.7 Ne bántsd meg semmivel a város gyűlését, s vigyázz, el ne bukjál a nép szeme láttán. Sir 7.8 Eszedbe ne jusson a bűnt ismételni, hisz egyetlen bűnöd sem marad büntetlen. Sir 7.9 Ne mondd: "Isten látja, mily sokat áldozok, és majd elfogadja, amit neki adok." Sir 7.10 Ne légy kishitű, amikor imádkozol, és ha jót akarsz tenni, ne halogasd. Sir 7.11 Az elkeseredett embert ne nevesd ki, mert aki megalázta, föl is emelheti. Sir 7.12 Sem testvéred, sem barátod ellen ne koholj soha semmi hazugságot. Sir 7.13 Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem származhat. Sir 7.14 Ne kérkedj szavaddal a vének gyűlésében, és ha imádkozol, ne szaporítsd a szót. Sir 7.15 Meg ne vesd soha a fáradságos munkát, a földművelést se, amit Isten rendelt. Sir 7.16 Ne sorold magadat a bűnösök közé, gondolj a haragra, amely nem késik. Sir 7.17 Alázkodj meg mélyen, mert tűz s férgek pusztítják el az istentelent. Sir 7.18 Semmi pénzért ne add el a barátodat, még Ofir aranyáért se igaz testvéredet. Sir 7.19 A bölcs és jó asszonyra ne nézz megvetéssel, mert vonzalma aranynál többet ér. Sir 7.20 Ne bántsd a rabszolgát, aki híven szolgál, se a napszámost, aki helyetted dolgozik. Sir 7.21 Az okos rabszolgát szeresd, mint magadat, s ne tagadd meg tőle a felszabadítást. Sir 7.22 Ha barmaid vannak, legyen rajtuk a szemed, és ha használhatók, tartsd meg őket magadnak. Sir 7.23 Ha fiaid vannak, tanítsd őket fegyelemre, és kicsi kortól kezdve hajlítsd meg nyakukat. Sir 7.24 Ha lányaid vannak, vigyázz a testükre, ne légy elnéző irányukban. Sir 7.25 Ha lányodat férjhez adod, nagy dolgot művelsz, de csak értelmes emberhez add hozzá feleségül. Sir 7.26 Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted, akkor ne bízzál benne. Sir 7.27 Szívedből, lelkedből tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el ne feledd. Sir 7.28 Gondolj arra, hogy általuk létezel; hogy hálálod meg, amit veled tettek? Sir 7.29 Féld az Urat szíved mélyéből, és a papjait tartsd tiszteletben. Sir 7.30 Keresd Teremtődet minden erőddel, s akik neki szolgálnak, azokat ne hagyd cserben. Sir 7.31 Féld az Urat és becsüld meg a papot, add meg neki a megillető részt: az első termést s a megszentelő áldozatot csakúgy, mint az áldozati állat lapockáját, s a felajánlott adományok elsejét. Sir 7.32 A szegény felé is nyújtsd ki a kezedet, hogy az áldásod tökéletes legyen. Sir 7.33 Minden élőlénynek adj ajándékot, még a halottól se tagadd meg a szeretetet. Sir 7.34 Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál félre, és gyászolj együtt a gyászolókkal. Sir 7.35 Ne légy rest, hanem látogasd meg a betegeket, ezáltal gyarapszik benned a szeretet. Sir 7.36 Bármit teszel, gondolj halálodra, akkor sohasem fogsz bűnt elkövetni. 8Sir 8.1Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned? Sir 8.2 Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította. Sir 8.3 Ne vitázz szájhőssel, tüzére ne rakj fát. Sir 8.4 Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja. Sir 8.5 Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bűnből, jusson eszedbe, hogy mind bűnösök vagyunk. Sir 8.6 Ne űzz csúfot az öreg emberből, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer. Sir 8.7 Másnak a halálán ne ülj győzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk. Sir 8.8 Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belőlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek előtt is megállhatsz. Sir 8.9 Ne vesd meg, amit az öregektől hallasz, hiszen ők maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni. Sir 8.10 Ne rakj fát a bűnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd magad. Sir 8.11 Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél. Sir 8.12 Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy. Sir 8.13 Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell. Sir 8.14 Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik. Sir 8.15 Vakmerő emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz. Sir 8.16 Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged. Sir 8.17 Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani. Sir 8.18 Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit főz ki belőle. Sir 8.19 Ne tárd fel akárki előtt a bensődet, és ne hidd, hogy tőle jótettben lesz részed. 9Sir 9.1Ne féltékenykedjél szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen. Sir 9.2 Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre nőjön. Sir 9.3 Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél. Sir 9.4 Hárfázó nővel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a művészetével. Sir 9.5 Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg (az Isten). Sir 9.6 Ne add össze magad feslett nőszeméllyel, nehogy kiforgasson az örökségedből. Sir 9.7 Ne nézelődj a városkapuk körül, elhagyott helyeken ne sokat lődörögj. Sir 9.8 Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat. Sir 9.9 Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe. Sir 9.10 Régi barátodat ne hagyd el hűtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi. Sir 9.11 Ne irigykedjél a bűnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége. Sir 9.12 Ne leld kedvedet a bűnösök sikerében; gondold meg: nem marad büntetlen idelent. Sir 9.13 Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kell kiállnod halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy az életed elrabolja tőled. Légy tisztában azzal, hogy tőrök közt járkálsz, és hogy sáncok fölött vezetnek lépteid. Sir 9.14 Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál. Sir 9.15 Okos emberekkel együtt sződd a terved, s az Isten törvénye legyen tanácsadód. Sir 9.16 Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen dicsekvésed. Sir 9.17 Dicséretes a mű, amit kézműves alkot, de a nép vezére beszélni tudjon jól. Sir 9.18 A szájhős ember réme a városnak, a fecsegőt pedig (mindenki) gyűlöli. 10Sir 10.1A bölcs uralkodó erősíti népét, az okosnak kormánya jól meg van szervezve. Sir 10.2 Olyan a nép, mint a fejedelme, amilyen a város feje, olyanok a lakói is. Sir 10.3 Az ostoba király tönkreteszi a várost, okos vezetéssel a város gyarapszik. Sir 10.4 A földkerekségnek Isten az ura, ő rendel föléje a kellő időben jó vezetőt. Sir 10.5 Az Úr kezében van minden sikernek a kulcsa, ő ad tekintélyt a törvény hozójának. Sir 10.6 Ne neheztelj másra, bármilyen hibás is, önteltség ne vezesse sose tetteidet. Sir 10.7 A gőg gyűlöletes Isten s ember előtt, s a jogtalanságot egyként bűnnek tartják. Sir 10.8 Az egyik népről a másikra száll át a hatalom, a jogtalanság, a pénz, s az erőszak miatt. Sir 10.9 Milyen fennhéjázó a por és a hamu, pedig a belei máris undort keltők. Sir 10.10 A hosszú betegség kifog az orvoson, aki ma király, holnap halott lehet. Sir 10.11 Ha meghal az ember, milyen sors vár rá? Korhadás, rothadás, s férgek várnak rá. Sir 10.12 Gőgössé lesz, aki elhagyja az Urat, és a Teremtőtől elfordítja szívét. Sir 10.13 Mert a kevélységnek a bűn a kezdete, a megátalkodott csak úgy ontja a bűnt. Ezért sújtja az Úr külön csapásokkal, míg egészen meg nem semmisíti. Sir 10.14 A gőgösek trónját felforgatja az Úr, s az elnyomottakat ülteti helyükre. Sir 10.15 A büszkék gyökerét kitépi az Isten, s az alázatosokat ülteti helyükre. Sir 10.16 A népek országát elpusztítja az Úr, az írmagjukat is kiirtja a földről. Sir 10.17 Lesöpri őket a földről és kiirtja: még az emlékük is eltűnik a földről. Sir 10.18 Embernek nem áll jól a dölyfös önteltség, asszony szülöttének a pimasz dühösködés. Sir 10.19 Mely nemzet áll becsben? Az emberi nemzet. Melyik nép áll becsben? Amelyik az Urat féli. Mely nemzet megvetett? Az emberi nemzet. Melyik népet nézik le? Amelyik nem ismer törvényt. Sir 10.20 A testvérek körében a főnek jár ki a tisztelet, az Isten szemében meg az Urat félőknek. Sir 10.22 Gazdag, tekintélyes, vagy szegény az ember: mindnek dicsősége az Úrnak félelme. Sir 10.23 A szegényt, ha bölcs, nem szabad megvetni, azt meg, aki bűnös, nem szabad tisztelni. Sir 10.24 Tisztelik az urat, királyt és hatalmast, de az istenfélőnél egyikük sem nagyobb. Sir 10.25 Értelmes szolgának szabadok szolgálnak, s az okos ember nem indulatoskodik. Sir 10.26 Ne játszd a bölcset, amikor dolgozol, s ne dicsekedj, amikor nélkülözöl. Sir 10.27 Jobb, ha dolgozol, s mindened van bőven, mint ha valaki dicsekszik, s nincsen amit egyék. Sir 10.28 Fiam, csak mértékkel dicsérd magadat, és annyi tekintélyt szerezz, amennyi megillet. Sir 10.29 Ki tartja igaznak, aki magához sem az, és ki becsüli meg azt, aki magát gyalázza? Sir 10.30 Akad szegény, akit okossága miatt becsülnek, másokat pedig a vagyonuk miatt becsülnek meg. Sir 10.31 Akit szegényként is sokra tartanak, azt, ha meggazdagszik, még többre becsülik. Akit addig is megvetnek, míg gazdag, még jobban megvetik, ha elszegényedik. 11Sir 11.1A bölcsesség fölemeli a szegény fejét, s a főemberek között juttat neki helyet. Sir 11.2 Senki fiát ne dicsérd a szépsége miatt, s a külseje miatt ne vess meg senkit. Sir 11.3 Milyen kicsi a méh a röpködők között, mégis, amit termel, az pompás édesség. Sir 11.4 A ruhádra, amit hordasz, ne légy soha büszke, és ne tetszelegj, hogyha más magasztal. Mert a Fölségesnek művei csodásak, de a ténykedését senki sem láthatja. Sir 11.5 Már nem egy uralkodó az utcára került, és megkoronáztak semmibe vetteket. Sir 11.6 Megvetés lett sorsa számos hatalmasnak, és sok nagyra tartott került más kezére. Sir 11.7 Amíg utána nem jársz a dolognak, ne kárhoztass senkit, vizsgáld ki az ügyet, csak azután korholj. Sir 11.8 Addig ne felelj, amíg mást meg nem hallgatsz, és ne beszélj bele a más beszédébe. Sir 11.9 Ne vitázz olyasmin, amihez nincs közöd, s az istentelenek vitáiban ne végy részt. Sir 11.10 Fiam, ne vágj bele sokféle üzletbe, adósságra jutsz, ha szaporítod őket. Akkor sem éred el célodat, ha rohansz, s hiába menekülsz, nem tudsz szabadulni. Sir 11.11 Van, aki töri magát, fárad és gyötrődik, mégse halad eléggé dolgával. Sir 11.12 Van, aki ellankad és segítségre szorul, erőben szegény, csak gyengeségben gazdag, de az Úrnak irgalommal tekint rá a szeme, és ki is emeli nyomorúságából. Sir 11.13 Fölemeli fejét, hogy sokan csodálják. Sir 11.14 A jó és a balsors, az élet és a halál, a szegénység és a gazdagság: minden Istentől van. Sir 11.17 A jó emberek megtartják az Úr adományát, tetszése örökös jólétet biztosít. Sir 11.18 Gazdag lett a fösvény, mert gyötörte magát, pedig csak ennyi lesz a jutalma, nem több: Sir 11.19 amely napon mondja: "Végre nyugalmam van, mostantól már csak javaimat élvezem", nem tudja, még mennyi ideje van hátra, és mindent másra hagy, mert meg kell halnia. Sir 11.20 Tarts ki munkád mellett, lelj benne örömet, és öregedjél meg a foglalkozásodban. Sir 11.21 Ne nézd csodálkozva a bűnös műveit, bízzál az Úrban, s maradj meg a munkád mellett. Mert az Úr számára nagyon könnyű dolog a szegényt hirtelen gazdaggá tenni. Sir 11.22 A jámbor jutalma az Úrnak áldása; áldását kiárasztja egy szempillantás alatt. Sir 11.23 Ne mondd: "Mire volna nekem még szükségem, mi az a jó, aminek még híjával vagyok?" Sir 11.24 Ne mondd: "El vagyok látva mindennel, érhet-e bármiféle balsors?" Sir 11.25 Egyetlen jó nap is feledteti a bajt, s a boldogság emlékét egy rossz nap is eltörli. Sir 11.26 Könnyen kifizeti Isten az embert a halála napján érdemei szerint. Sir 11.27 Ha rossz idők járnak, feledésbe merül az élvezet, az embernek a halála tárja fel tetteit. Sir 11.28 Míg meg nem hal, ne mondj boldognak senkit, csak a halálakor lehet latra vetni az embert. Sir 11.29 Akárki jöttmentet ne vezess házadba, mert az alattomos, sok-sok cselt vet. Sir 11.30 Mint a kosárba zárt fogoly a gőgös szív, kémhez hasonlít, aki gyenge pontot keres. Sir 11.31 A rágalmazó rosszra csavarja el a jót, kivetni valót lel még a legjobb dolgokon is. Sir 11.32 Egyetlen szikrából nagy tűz támad, a mihaszna ember vérre leselkedik. Sir 11.33 Óvakodj a gonosztól, mert rosszat forral, nehogy örök szégyenfoltot ejtsen rajtad. Sir 11.34 Ha befogadod az idegent, zavart kelt körötted, elidegenít családod tagjaitól is. 12Sir 12.1Amikor jót teszel, tudd, hogy kivel teszed, s akkor jótetteid nem vesznek majd kárba. Sir 12.2 Tégy jót a jó emberrel, s hálát aratsz, ha nem is őnála, a Mindenhatónál. Sir 12.3 Ne tégy jót azzal, aki kitart a rosszban, s aki nem hajlandó semmi jót sem tenni. Sir 12.4 A jó emberrel tégy jót, ne a bűnöst segítsd. Sir 12.5 Azzal tégy jót, aki alázatos, s az istentelennek ne juttass semmit se. Tagadd meg tőle a kenyeret, ne etesd, mert különben nálad erősebbé válik. S a sok jóért, amit tettél vele, kétszeres balsors lesz az osztályrészed. Sir 12.6 Mert a Mindenható gyűlöli a bűnöst, és a gonoszoknak rendszerint megfizet. Sir 12.7 Adj a jó embernek, de a bűnösön ne segíts. Sir 12.8 Jó sorsban nem tudjuk, ki a jó barátunk, balsorsban kiderül, ki az ellenségünk. Sir 12.9 Hogyha jól megy sorod, ellenséged mérges, barátod is elhagy, mikor bajba kerülsz. Sir 12.10 Ne bízzál sose az ellenségedben, gonoszsága, mint a fém, egyre rozsdásabb lesz. Sir 12.11 Hogyha hallgat is rád, s meghajol előtted, akkor is vigyázz és őrizkedj tőle. Úgy tégy, mint amikor a tükröt tisztítod: meglátod, végül is eltűnik róla a rozsda. Sir 12.12 Ne engedd meg neki, hogy melletted álljon, nehogy félrelökjön és helyedre lépjen. Ne tűrd el azt se, hogy jobbodon üljön, mert még tolakodva elfoglalja széked, akkor aztán hitelt adsz szavamnak, és rá emlékezve megbánod, amit tettél. Sir 12.13 Ki szánja a bűvölőt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik fenevadak közelébe mennek? Sir 12.14 Így jár, aki gonosz emberhez szegődik, és belegabalyodik az ő bűneibe. Sir 12.15 Amíg állsz lábadon, nem fedi fel magát, de hogyha meginogsz, nem tart ki melletted. Sir 12.16 Szájával barátod (minden) ellenséged, de szívében arra tör, hogy verembe lökjön. Mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet szívja, amíg módjában van. Sir 12.17 Hogyha baj ér, magad körül látod, úgy tesz, mintha segítene és a sarkadban van. Sir 12.18 Csóválja a fejét, kezét összecsapja, mindenfélét suttog, s arcát fintorítja. 13Sir 13.1Aki szurokhoz nyúl, szurkos lesz a keze, aki dölyfössel barátkozik, ahhoz lesz hasonló. Sir 13.2 Ami túl nehéz neked, azt ne emeld, erősebbhez s gazdagabbhoz ne csatlakozz. Minek agyagkorsót vasedényhez tenni? Ha összeütődnek, eltörik a korsó. Sir 13.3 A gazdag kérkedik jogtalan tettével, a megbántott szegény még elnézést kérhet. Sir 13.4 Amíg hasznára vagy, addig segít rajtad, de ha lassan mozogsz, akkor magadra hagy. Sir 13.5 Hogyha van valamid, (szívesen) él veled, de ha elszegényít, az cseppet sem fáj neki. Sir 13.6 Ha szüksége van rád, elbűvöl, megszédít, mosolyog rád és bizalmat kelt benned. Barátsággal kérdi: "Mire van szükséged?" Sir 13.7 Aztán megszégyenít a lakomáival, amíg ki nem foszthat kétszer-háromszor is, s végül jól kigúnyol. Ha később viszontlát, szó nélkül elkerül, csak fejét csóválja. Sir 13.8 Vigyázz, s ne hagyd magadat becsapni, meg ne alázzanak balgaságod miatt. Sir 13.9 Hogyha előkelő meghív, akkor tiltakozzál, s annál inkább fog majd hívni. Sir 13.10 Ne légy tolakodó, nehogy elküldjenek, ne is állj túl messze, mert elfelednek. Sir 13.11 Ne kapasd el magad, hogy közvetlen hozzád, s ne építs arra, hogy sokat cseveg veled. A sok csevegéssel csak próbára tesz, amikor rád mosolyog, kiszedi titkaid. Sir 13.12 Irgalmatlan, aki továbbadja a szót, és nem kímél meg a veréstől s láncoktól. Sir 13.13 Légy hát óvatos és vigyázz magadra, mert saját fejedre hozol veszedelmet. Sir 13.15 Minden élőlény a maga fajtáját szereti, így az ember is azt, aki hasonló hozzá. Sir 13.16 Minden élőlényt a fajtája vesz körül, hozzá hasonlókkal társul az ember is. Sir 13.17 Vajon összefér-e a farkas a báránnyal? Éppoly kevéssé a gonosz a jóval. Sir 13.18 Egyetérthet-e a kutya s a hiéna? Hogy érthetne hát egyet a gazdag a szegénnyel? Sir 13.19 A puszták oroszlánja vadszamarat zabál, éppígy a szegény is a gazdag legelője. Sir 13.20 Az alázat iszonyattal tölti el a gőgöst, éppilyen iszonyat a szegény a gazdagnak. Sir 13.21 Ha meginog a gazdag, barátja segíti, de a botladozó szegényt elhagyja barátja. Sir 13.22 Ha megbotlik a gazdag, sokan felkarolják, s ha badarságot beszél, hízelegnek neki. Ha szegény botlik meg, szidalmazzák érte, s ha bölcsen szólna is, nem engedik szóhoz. Sir 13.23 Hogyha gazdag beszél, mindenki elhallgat, és a bölcsességét égig magasztalják. Ha szegény szólal meg, "ki ez?" - azt kérdezik, és ha akadozik, beléfojtják a szót. Sir 13.24 Jó a gazdagság, ha bűn nem tapad hozzá, rossz dolog a szegénység - mondják a gonoszok. Sir 13.25 Az embernek a kedélye tükröződik az arcán, akkor is, ha vidám, akkor is, ha komor. Sir 13.26 Boldog szívre sugárzó arc mutat, szállóigét nehéz kigondolni. 14Sir 14.1Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem kínoz fájdalom. Sir 14.2 Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem süllyed reménytelenségbe. Sir 14.3 Kicsinyes embernek nem való gazdagság, s a telhetetlennek mire jók a kincsek? Sir 14.4 Aki magához fösvény, az másnak gyűjtöget, idegen tobzódik majd a javaiban. Sir 14.5 Kivel tesz jót, aki sajnálja magától? A saját vagyonában sem leli örömét. Sir 14.6 Nincs szörnyűbb, mint aki önmagához fösvény, ezáltal nyeri el gazdagsága bérét. Sir 14.7 Néha ugyan tesz jót, de csak véletlenül, s végül mégis kimutatja gonoszságát. Sir 14.8 Gonosz az, aki másra ferde szemmel tekint, elfordítja fejét és más embert lenéz. Sir 14.9 A kapzsinak sose elég az, amije van, a telhetetlenség kiszárítja lelkét. Sir 14.10 Fukar a zsugori, mikor kenyeret szel, a saját asztala is szükséget szenved. Sir 14.11 Fiam, ha van miből, ne sajnáld magadtól, és vidd el az Úrnak az adományt, amit kíván tőled. Sir 14.12 Ne felejtsd, a halál nem várat magára, s nem tudod, milyen szövetség áll fenn az alvilággal. Sir 14.13 Tégy jót barátoddal, mielőtt meghalnál, ajándékozd meg, ahogyan csak tudod. Sir 14.14 Ne vond meg magadtól a ma boldogságát, és vedd ki részedet az élvezetekből. Sir 14.15 Nem kell vagyonodat másoknak adnod, nehéz szerzeményed a kockavetőknek. Sir 14.16 Adj (ajándékot), s fogadj el magad is; élvezd az életet, mert az alvilágban már nincsen élvezet. Sir 14.17 Minden test elavul, akárcsak a ruha, ősi törvény mondja: meghalni, meghalni! Sir 14.18 Mint a levélrügy a zöldülő fán: az egyik elhervad, a másik fejlődik, ilyen a húsból s vérből való népség: amikor az egyik meghal, születik a másik. Sir 14.19 Minden mulandó mű végül is elpusztul, és aki alkotta, osztozik sorsában. Sir 14.20 Boldog az, akinek bölcsességen jár az esze, aki mindent okosan megfontol; Sir 14.21 aki eszét a bölcsesség felé irányítja, és annak titkait igyekszik fölfedni, Sir 14.22 mint valami vadász, úgy jár a nyomában, leskelődik, hogyan juthat a közelébe, Sir 14.23 benéz az ablakán, fülel az ajtaján, Sir 14.24 s megtelepszik a háza közelében, a falához kötözi sátrának cövekét, Sir 14.25 az oldalához üti fel a sátrát, s ezáltal kellemes otthonban lakhatik, Sir 14.26 gondjaira bízza gyermekei sorsát, s az ágai alatt kipiheni magát, Sir 14.27 a nagy hőség elől árnyékába bújik, oltalmat nyújt neki annak dicsősége. 15Sir 15.1Így tesz mind, aki az Urat féli: eljut a bölcsességre a törvény ismerője. Sir 15.2 Elébe siet, mint egy édesanya, mint ifjú feleség, úgy fogadja. Sir 15.3 Az értelem kenyerével eteti és a bölcsesség vizét nyújtja neki italul. Sir 15.4 Reá támaszkodik, s nem inog meg lába, benne reménykedik és nem csalatkozik. Sir 15.5 Felmagasztalja a többi ember fölé, a gyülekezetben kinyitja a száját. Sir 15.6 Az örömöt és az ujjongás koszorúját elnyeri, és örök hírnévvel ajándékozza meg. Sir 15.7 A közönségesek nem veszik birtokba, az istentelenek soha nem láthatják. Sir 15.8 Elérhetetlenül messze van a gőgtől, s hazug embereknek nem jut az eszükbe. Sir 15.9 Dicsérete nem illik az istentelen szájába, akinek az Úr nem adott rá megbízatást. Sir 15.10 A bölcs ajka dicsőítő éneket zeng majd, és maga az Úr fogja vezényelni. Sir 15.11 Ne mondd: "A bűnöm az Úrtól származik", mert ő nem hoz létre semmit, amit gyűlöl. Sir 15.12 Ne mondd: "Bukásomat neki köszönhetem", mert gonosz emberre neki nincs szüksége. Sir 15.13 Az Úr gyűlöl mindent, ami rossz, s azok sem szeretik, akik őt tisztelik. Sir 15.14 Ő teremtette a kezdet kezdetén az embert, és saját döntése hatalmába adta. Sir 15.15 Módodban áll, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy, megvan a hatalmad. Sir 15.16 Eléd öntötte a tüzet és a vizet, amire vágyol, az után nyújtsd a kezed. Sir 15.17 Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának. Sir 15.18 Mert igen gazdag az Isten bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát mindent. Sir 15.19 Szeme azokon van, akik őt tisztelik, ismeri az ember minden egyes tettét. Sir 15.20 Senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem pedig engedélyt arra, hogy vétkezzék. 16Sir 16.1Mit sem érő utódtól ne kívánj sokat, ne örülj fiaidnak, ha semmirekellők. Sir 16.2 Bármily nagy a számuk, ne légy büszke rájuk, ha az Úr félelme nem lakozik bennük. Sir 16.3 Ne hagyatkozz arra, hogy életben vannak, s ne reménykedj abban, hogy milyen sorsuk lesz, mert jobb, ha csak egy van, mint ha ezer volna, s gyermektelenül meghalni, mint rossz sarjat hagyni. Sir 16.4 Egyetlen értelmes ember egész várost benépesít, de az istentelen nemzetség elpusztul. Sir 16.5 Sok efféle dolgot látott már a szemem, a fülem pedig még különbeket is hallott: Sir 16.6 Az istentelenek hadába mart a tűz, harag lángolt fel a hitvány banda ellen. Sir 16.7 Nem tűrte el a régmúlt idők gigászait, akiket hűtlenségbe vitt az erejük. Sir 16.8 Nem kímélte meg a várost, ahol Lót lakott; fennhéjázásukat iszonyattal nézte. Sir 16.9 Nem irgalmazott a romlott nemzetségnek, amelyet bűnéért elűztek birtokából. Sir 16.10 Ugyanígy a hatszázezer gyalogosnak sem, akit elpusztított szíve keménysége. Sir 16.11 Hát még ha az ember maga nyakaskodik, csodaszámba menne, ha meg nem bűnhődnék. Nála az irgalom és nála a harag, ő bocsát meg és ő árasztja ki haragját. Sir 16.12 Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít is, a tettei szerint ítél meg mindenkit. Sir 16.13 Zsákmányával nem tud elszökni a gonosz, a jámborok reménye nem hiúsul meg. Sir 16.14 Szabad folyást enged irgalmasságának; a tettei szerint fizet mindenkinek. Sir 16.17 Ne mondd: "Elrejtőzöm, nem talál meg az Úr; fent a magasságban ki törődik velem? A nagy tömegben észre sem vesznek, mit számítok a nagy mindenségben?" Sir 16.18 Látod, az ég és az egeknek az ege, a föld és az óceán reszket látogatásakor. Sir 16.19 A hegyek csúcsai s a föld alapjai megrendülnek, ha csak rájuk tekint. Sir 16.20 De nemigen gondol erre az ember; ugyan ki ügyel útjaira? Sir 16.21 Maga a vihar is láthatatlan marad, művei nagy része titokban megy végbe. Sir 16.22 "Az igaz tetteit ki nyilvánítja ki? És ki várja őket? - Messze a szövetség." Sir 16.23 Csak az állít ilyesmit, akinek nincs esze, becsapott embernek van ilyen ötlete. Sir 16.24 Fiam, hallgass rám és tanuld a tudományt, fordíts figyelmet a szavaimra. Sir 16.25 Megfontoltan adom elő a tanítást, tudásomat gonddal tárom fel előtted. Sir 16.26 Amikor az Isten műveit alkotta, s feladatát mindnek kezdettől kitűzte, Sir 16.27 egyszer s mindenkorra elrendezte őket, a kezdet kezdetétől a távoli jövőig. Nem nélkülöznek és nem is fáradnak el, nem lanyhulnak el működésük közben. Sir 16.28 Egyik sem ütközik össze a másikkal, egy sem engedetlen a szava iránt. Sir 16.29 Ezek után az Úr lenézett a földre, és a javaival telis-tele rakta. Sir 16.30 Színét sok élővel benépesítette s így rendelte: térjen mind vissza a földbe. 17Sir 17.1Az embert is földből teremtette az Úr, s azt akarja, hogy oda újra visszatérjen. Sir 17.2 Pontosan kimérte napjainak számát, megszabta idejét, s a földön minden lény urává tette. Sir 17.3 Felruházta őket saját erejével, saját képmására teremtette őket. Sir 17.4 Minden élő előtt félelmessé tette, az állatok s madarak urává rendelte. Sir 17.6 Ő alkotta száját, nyelvét, szemét, fülét, s hogy gondolkodjék, szívet adott neki. Sir 17.7 Eltöltötte őket érteni tudással, s megmutatta nekik, mi a jó, mi a rossz. Sir 17.8 Saját maga szemét helyezte szívükbe, hogy feltárja nekik művei nagyságát. Sir 17.10 Azért, hogy szent nevét magasztalják, és tovább hirdessék művei nagyságát. Sir 17.11 Megajándékozta őket tudománnyal, s birtokukba adta az élet törvényét. Sir 17.12 Megegyezett velük örök szövetségben, s kinyilatkoztatta nekik döntéseit. Sir 17.13 Látták a szemükkel fényes dicsőségét, és hallották fülükkel hatalmas hangját. Sir 17.14 "Kerüljetek - így szólt - minden gonoszságot", és rendet teremtett ember s ember között. Sir 17.15 Az útjaik mindig előtte vannak, nincsenek elrejtve a szeme elől. Sir 17.17 Fejedelmet adott minden egyes népnek, de Izrael népe az Úr osztályrésze. Sir 17.19 Világosak, mint a nap, előtte tetteik, szemét állandóan útjaikon tartja. Sir 17.20 Nincsenek elrejtve botrányos tetteik, és ott van minden bűnük az Úr előtt. Sir 17.22 Mint a pecsétgyűrűt, őrzi jótettedet, mint szemevilágát, az ember jóságát. Sir 17.23 Egy nap majd fölkel és megfizet nekik, fejenként kiosztja, amit érdemelnek. Sir 17.24 A bűnbánóknak megnyitja a visszatérés útját, s bátorítja, akik reményüket vesztették. Sir 17.25 Térj meg az Úrhoz és hagyj fel a bűnnel, esedezz az Úrhoz, s többé ne bántsd meg. Sir 17.26 Térj a Fölségeshez, hagyd a törvénysértést, gyűlölj mindenféle utálatos dolgot. Sir 17.27 Ki dicséri Istent lent az alvilágban az élők helyett, kik zengik dicséretét? Sir 17.28 Halott ajkán, aki nincs, elhal a dicséret, csak aki él s egészséges, az dicsérheti Istent. Sir 17.29 Milyen nagy az Úrnak irgalmassága, könyörülete azok iránt, akik hozzátérnek! Sir 17.30 Hiszen nem lehet meg minden az emberben, mert az ember fia nem halhatatlan. Sir 17.31 Napnál mi fényesebb? S az is elsötétül; csak gonosz lehet, amit a test és vér kigondol. Sir 17.32 Az ég seregeit is szemügyre veszi, hát akkor az embert, aki csak por és hamu. 18Sir 18.1Aki öröktől él, az teremtett mindent, Sir 18.2 csak az Úr bizonyul igaznak. Sir 18.4 Ki volna képes tetteit sorolni, hatalmas műveinek a mélyére hatolni? Sir 18.5 Fölsége hatalmát ki tudná fölmérni, vagy a jótetteit végig számba venni? Sir 18.6 Nem lehet belőlük semmit sem elvenni, és nem lehet hozzájuk semmit hozzátenni, nem lehet az Úrnak csodáit átlátni. Sir 18.7 Amikor bevégzed, akkor kezded csak el, s mikor abbahagyod, ott állsz tanácstalan. Sir 18.8 Mi is hát az ember és mi az ő haszna? Mi az, ami rajta jó és mi az, ami rossz? Sir 18.9 Az ember napjainak száma száz év, ha sokra megy. Sir 18.10 Mint csepp a tengerben, vagy mint egy homokszem, csak annyit érnek az évek az örökléthez mérten. Sir 18.11 Ezért türelmes irántuk az Úr, s irgalmasságával elárasztja őket. Sir 18.12 Előre lát mindent, s tudja, mily sivár a végük, azért bánik irgalommal velük. Sir 18.13 Az ember csak atyjafiához irgalmas, de az Úr irgalma mindenkit átölel. Rendreutasít, fenyít és oktat, aztán hazavezet, mint pásztor a nyáját. Sir 18.14 Megszánja mind, aki meghallja intelmét, s aki törvényeit szorgosan kutatja. Sir 18.15 Fiam, jótettedhez ne fűzz ócsárló szót, sem adományodhoz bántó beszédet. Sir 18.16 Nem szünteti-e meg a harmat a hőséget? Így az ajándéknál is többet ér egy jó szó. Sir 18.17 Nem ér-e többet egy szó az adománynál? A jótékony ember mindkettővel szolgál. Sir 18.18 A bolond mit sem ád, csak fájdalmat okoz, az irigy ember, ha ad, könnyet is fakaszt. Sir 18.19 Mielőtt beszélnél, készülj rá elő, gondoskodj magadról, míg meg nem betegszel. Sir 18.20 Az ítélet előtt vizsgáld meg magadat, és irgalmat találsz az ítélet napján. Sir 18.21 Mielőtt megbetegszel, alázd meg magadat, s ha bűnös vagy, mutasd ki: meg akarsz térni. Sir 18.22 Fogadalmad váltsd be, ne tartson vissza semmi, ne halálod napján várd, hogy megigazulj. Sir 18.23 Készülj fel, mielőtt fogadalmat tennél, s ne légy olyan, mint aki az Urat kísérti. Sir 18.24 Gondolj a haragra napjaidnak végén, és a megtorlásra, ha elfordítja arcát. Sir 18.25 A bőségben az éhség napjaira gondolj, a gazdagság napjain a bajra s szegénységre. Sir 18.26 Reggeltől estéig elillan az idő, s elrohan minden az Úr színe előtt. Sir 18.27 A bölcs ember mindenben óvatos, a bűntől bűnös időkben is óvakodik. Sir 18.28 Minden okos ember felismeri a bölcsességet, s dicséri azokat, akik rátaláltak. Sir 18.29 Aki jártas a bölcs mondások világában, és birtokában van a bölcsességnek, csakúgy ontja a találó mondásokat. Sir 18.30 A benned támadó vágyakat ne kövesd, és tartsd magad távol szenvedélyeidtől. Sir 18.31 Ha engedsz a lelked mohó vágyainak, ellenséged győzelmi ünnepet ül. Sir 18.32 Csupa szórakozásból álló életnek ne örülj, ne keveredj soha ilyen társaságba. Sir 18.33 Kölcsönből rendezett lakmározásokkal ne tedd magad tönkre, ha erszényed üres. 19Sir 19.1Aki így él, soha nem lesz gazdag, aki a keveset megveti, az mindent elveszít. Sir 19.2 Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, arcátlanná válik, aki kikezd a rossz nőkkel. Sir 19.3 Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bősz szenvedélynek. Sir 19.4 Könnyelmű, aki túl hamar megbízik, s aki bűnt követ el, az maga ellen vét. Sir 19.5 Aki örül a gonoszságnak, azt elítélik, Sir 19.6 de aki a pletykát gyűlöli, elkerüli, ami gonosz. Sir 19.7 Ne mondd soha tovább, amit más mond neked, akkor neked sem okoz kárt soha senki. Sir 19.8 Ne szólj barátodról, se ellenségedről, s ha nincs károdra, akkor ne nyilatkozz. Sir 19.9 Mert aki meghallgat, óvakodik tőled, és adott időben gyűlölettel néz rád. Sir 19.10 Ami füledbe jut, az veled szálljon sírba, ne aggodalmaskodj, nem fogsz szétpukkadni. Sir 19.11 Egyetlen szó miatt gyötrődik a balga, mint a szülő asszony a magzata miatt. Sir 19.12 Mint a nyílvessző, mely a combjába fúródott, olyan a szóbeszéd a balga szívében. Sir 19.13 Kérdezd meg barátod, hogy csakugyan úgy tett-e, és ha úgy tett, mondd neki, többé ne tegyen úgy. Sir 19.14 Kérdezd meg szomszédod, mondott-e valamit, és ha mondott, kérd meg, hogy máskor ne mondjon. Sir 19.15 Beszélj barátoddal, mert sok a rágalmazó, s ne higgy minden szóbeszédnek. Sir 19.16 Van, aki megbotlik, de nem szándékosan, de hát a nyelvével ki nem vétkezett még? Sir 19.17 Beszélj szomszédoddal, mielőtt lehordod, és tartsd meg a Fölséges törvényét. Sir 19.20 Minden bölcsesség az Úrnak félelme, minden bölcsességben ott a törvény megtartása. Sir 19.22 Még nem bölcsesség a rossznak ismerete, s még nem okosság a bűnösök tanácsa. Sir 19.23 Van ravaszság is, de az utálatos dolog, nincsen annak esze, aki nem bölcs. Sir 19.24 Jobb, aki istenfélő, ha kevésbé okos is, mint aki sokat tud, s megszegi a törvényt. Sir 19.25 Van ravasz okosság, de az nem sokat ér, akad, aki csalással akar boldogulni. Sir 19.26 Van, aki meghajol, mintha csak gyászolna, pedig a benseje telve álnoksággal. Sir 19.27 Lehorgasztja fejét, s úgy tesz, mint a süket, de ahol nem látják, rád támad. Sir 19.28 És ha nincs ereje gonoszságot tenni, mihelyt alkalma van, elköveti mégis. Sir 19.29 Az embert elárulja a külseje, arcvonásaiból a bölcs megismeri. Sir 19.30 Hogy ki az ember, megmutatja az öltözete, a nevetése és a járása. 20Sir 20.1A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember. Sir 20.2 Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni. Sir 20.3 Kártól menekül meg, aki bevallja bűnét. Sir 20.4 Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni. Sir 20.5 Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél. Sir 20.6 Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár. Sir 20.7 Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre. Sir 20.8 Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyűlölettel nézik. Sir 20.9 Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel ér fel. Sir 20.10 Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad. Sir 20.11 Van megaláztatás, amely dicsőségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét. Sir 20.12 Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet. Sir 20.13 A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész. Sir 20.14 Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár. Sir 20.15 Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember! Sir 20.16 A balga azt mondja: "Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért. Sir 20.17 Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!" Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta! Sir 20.18 Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok hamar elbuknak. Sir 20.19 A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából. Sir 20.20 A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene. Sir 20.21 Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában. Sir 20.22 Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát. Sir 20.23 Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül. Sir 20.24 A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik. Sir 20.25 Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás a sorsa. Sir 20.26 Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja. Sir 20.27 Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak. Sir 20.28 Aki műveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagy urak barátjának megbocsátják gonoszságát. Sir 20.29 A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést. Sir 20.30 Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is? Sir 20.31 Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá. 21Sir 21.1Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. Sir 21.2 Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. Sir 21.3 Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt. Sir 21.4 Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. Sir 21.5 Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. Sir 21.6 Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. Sir 21.7 A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. Sir 21.8 Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. Sir 21.9 Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. Sir 21.10 A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. Sir 21.11 Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. Sir 21.12 Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. Sir 21.13 A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. Sir 21.14 A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. Sir 21.15 Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. Sir 21.16 Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül. Sir 21.17 Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. Sir 21.18 A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. Sir 21.19 A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. Sir 21.20 A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. Sir 21.21 A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. Sir 21.22 A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. Sir 21.23 A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. Sir 21.24 Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. Sir 21.25 A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. Sir 21.26 A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. Sir 21.27 Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. Sir 21.28 Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet. Sir 22 Sir 22.1 Sárral bekent kőhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki leszólja. Sir 22.2 Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a kezét. Sir 22.3 A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára van. Sir 22.4 Az értelmes lány kincse a férjének, de a gyalázatos csak bánat az apjának. Sir 22.5 Az arcátlan apjának is, férjének is szégyene, ezért mind a ketten megvetéssel nézik. Sir 22.6 A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog. Sir 22.9 Cserepeket ragaszt, aki bolondot oktat, avagy mély álmából ébreszti az alvót. Sir 22.10 Alvóval beszélget, aki balgához szól, a beszéd végén majd megszólal: "Mi az?" Sir 22.11 Sirasd a halottat, mert kialudt élete, sirasd a balgát, mert kialudt értelme. A holtat ne sirasd annyira: az békét talált, a balga esete rosszabb a halálnál. Sir 22.12 Hét napig szokás a halottat gyászolni, a gonoszt és balgát életük minden napján. Sir 22.13 Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen érintkezz. Óvakodjál tőle, nehogy bajba kerülj, s beszennyezd magadat, mikor találkoztok. Kerüld el őt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodol ostobasága miatt. Sir 22.14 Van-e az ólomnál nehezebb valami? Mi más lehetne a neve, mint hogy balga? Sir 22.15 Könnyebb elviselni homok, só s vas terhet, mint ostoba, balga, istentelen embert! Sir 22.16 Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el. Sir 22.17 A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat. Sir 22.18 A falon csupaszon heverő kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja. Sir 22.19 Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz. Sir 22.20 Aki követ dob a madár után, elűzi, aki barátját gyalázza, az megszegi a barátságot. Sir 22.21 Ha kardot rántottál a barátodra, ne essél kétségbe, van út visszafelé. Sir 22.22 Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre. De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tőrbe csalod, akkor minden barát elmenekül tőled. Sir 22.23 Légy hű barátodhoz, hogyha tönkremegy is, hogy majd szerencséjében is részed lehessen. Tarts ki mellette nélkülözésében, hogy örökségében is osztozhassál vele. Sir 22.24 A korom és füst előre jelzi a tüzet, ugyanúgy a becsmérlő szavak is a vérontást. Sir 22.25 Nem szégyellem a barátom védelmét, és nem rejtőzöm el előle (ha keres). Sir 22.26 Hogyha miatta valami baj érne, akkor, aki csak hallja, békén hagyja. Sir 22.27 Ki állít őrszemet a szám elé, és ki tesz jól záró pecsétet ajkamra, nehogy ravaszul szóljak és a nyelvem a vesztemre legyen? 23Sir 23.1Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam. Sir 23.2 Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítő botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bűneim büntetlen? Sir 23.3 Hogy ne gyarapodjék hebehurgyaságom, és a bűneim ne szaporodjanak. Hogy le ne roskadjak elleneim előtt, és az ellenségem ne diadalmaskodjon rajtam. Sir 23.4 Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel, Sir 23.5 és a mohóságot tartsd távol tőlem. Sir 23.6 Érzéki, testi vágy ne fogjon el, ne hagyd, hogy zsákmányul ejtsen a buja szenvedély. Sir 23.7 Fiaim, halljatok a száj fegyelméről, aki ezt megtartja, nem esik csapdába. Sir 23.8 Ajkával a bűnös bajba keveredik, elbukik a gőgös és a gyalázkodó. Sir 23.9 Ne szoktasd a szád az esküdözéshez, ne szokj rá, hogy a Szent nevét emlegesd. Sir 23.10 Mert amint a vallatóra fogott szolgát szíjból font korbáccsal kékre-zöldre verik, úgy az sem ment a bűntől, aki örökké esküszik és visszaél a Szentnek nevével. Sir 23.11 Aki sokszor esküszik, bűnt halmoz fejére, s a büntető bot nem hagyja el házát. Ha hibázik, rajta a bűn büntetése, ha rá sem hederít, kétszeres a bűne. Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok próbatételben lesz része házának. Sir 23.12 Van olyan beszéd, amely halált érdemelne - ne forduljon elő Jákobnak házában! Mert a jámboroktól távol áll az ilyen, ők nem hemperegnek a bűn fertőjében. Sir 23.13 Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a bűnös beszédre. Sir 23.14 Az apádra gondolj és szülő anyádra, amikor a nagyok társaságában ülsz. Előttük magadról ne feledkezzél meg, nehogy szokásaid zavarba hozzanak, s azt ne kelljen kívánnod: bár ne születtél volna, vagy átkoznod kelljen születésed napját. Sir 23.15 Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, élete végéig nem fog a nevelés. Sir 23.16 Két embercsoport bűnt bűnre halmoz, s a harmadik hívja ki a haragot. Sir 23.17 A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tűz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztődik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szűnik meg, míg a tűz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bűnnel, amíg csak meg nem hal. Sir 23.18 A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: "Ugyan ki lát engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem, miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre." Sir 23.19 Csak az emberek szemétől fél, s nem gondol arra, hogy az Úr szeme tízezerszeresen fényesebb a napnál: az embereknek minden útját látja, s a legrejtettebb zugba is behatol. Sir 23.20 Minden dolgot ismer létrejötte előtt, hát hogyne ismerné bevégzése után? Sir 23.21 A város utcáin számadásra vonják, amikor nem is sejti, megállítják útján. Sir 23.22 Így jár az asszony is, aki férjét elhagyja, és idegen embertől állít örököst. Sir 23.23 Először, mert Isten törvényét megszegte, másodszor, mert vétett saját férje ellen. Végül: bujálkodott házasságot törve, s idegen férfitől szerzett gyermekeket. Sir 23.24 A gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg érte. Sir 23.25 Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd gyümölcs. Sir 23.26 Utána átokként marad az emléke, eltörölhetetlen lesz a gyalázata. Sir 23.27 A hátrahagyottak be fogják majd látni, nincs jobb a világon, mint az Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása. 24Sir 24.1A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. Sir 24.2 Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán dicsekedve mondja: Sir 24.3 "Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. Sir 24.4 Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. Sir 24.5 Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét. Sir 24.6 A tenger hullámain és az egész földön, minden nép s nemzet közt uralkodó voltam. Sir 24.7 Mindannyiuknál a nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném fel sátram. Sir 24.8 Ekkor a mindenség Teremtője parancsot adott, Teremtőm kijelölte sátramnak a helyét. Így szólt: "A sátradat Jákobban üsd fel, és az örökrészed Izraelben legyen." Sir 24.9 Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. Sir 24.10 Szolgáltam előtte, az ő szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam lakóhelyet. Sir 24.11 Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppen úgy szeretett, mint engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye. Sir 24.12 Dicsőséges nép közt vertem így gyökeret, az Úrnak részében, az ő örökrészén. Sir 24.13 Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben. Sir 24.14 Magasra nőttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki platán, úgy nőttem fel. Sir 24.15 Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban. Sir 24.16 Mint a terebint, kiterjesztem ágaim, ágaim szépek és ékesek. Sir 24.17 Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt termettek. Sir 24.19 Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel. Sir 24.20 Csak rám gondolni is édesebb a méznél, s engem birtokolni jobb a lépesméznél. Sir 24.21 Aki megízlel, még jobban kíván, s aki iszik belőlem, még jobban szomjazik. Sir 24.22 Nem szégyenül meg, aki rám hallgat, akik hozzám szegődnek, azok nem vétkeznek." Sir 24.23 Ez mind áll az Istennel való szövetség könyvére, és a törvényre, amit Mózes adott nekünk, Jákob családjának öröksége gyanánt. Sir 24.25 Bőven, mint a Fizon, árasztja a bölcsességet, mint a Tigris folyó az első termés napjain. Sir 24.26 Úgy gyarapszik tőle a bölcsesség, ahogy megduzzad az Eufrátesz folyó, vagy mint a Jordán aratás idején. Sir 24.27 Okulástól árad, akárcsak a Nílus, vagy miként a Gichon a szüret napjain. Sir 24.28 Nem ért célt az első, aki fürkészni kezdte, de az utolsó sem jutott a végére. Sir 24.29 Gondolatai, mint a tenger végtelenje, tanácsai pedig mélyebbek az óceánnál. Sir 24.30 Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet. Sir 24.31 Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett. Sir 24.32 Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. Sir 24.33 Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek. Sir 24.34 Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres. 25Sir 25.1Három dolog van, amit szeret a szívem. Isten s ember előtt kedves mind a három: A testvérek közt az egység, a baráti szeretet, feleség és férj, akik jól megértik egymást. Sir 25.2 Háromfajta ember gyűlöletes nekem, az életmódjuktól szörnyen iszonyodom: a gőgös szegényétől, a hazug gazdagétól s a házasságtörő, esztelen öregétől. Sir 25.3 Ha ifjúkorodban nem gyűjtöttél semmit, mihez nyúlsz majd öreg napjaidban? Sir 25.4 Bölcs ítélet illik az ősz fejhez, és az öregekhez jó tanács osztása. Sir 25.5 Az ősz emberekhez a bölcsesség való, a tisztesekhez pedig higgadt megfontoltság. Sir 25.6 Az aggok koszorúja a gazdag tapasztalat, dicsőségük pedig az Úrnak félelme. Sir 25.7 Kilenc dolgot dicsérek - ezek az eszemben vannak, a tizedik pedig már a nyelvem hegyén: A férfi, aki örömét leli fiaiban, s aki megéri ellenségei bukását. Sir 25.8 Boldog, akinek okos asszony a felesége, s aki nem húzat ekét ökörrel-szamárral. Boldog, aki a nyelvével nem botlik, s aki nem szolgál olyannak, aki méltatlan hozzá. Sir 25.9 Boldog, aki meglelte az okosság nyitját, s aki buzgó hallgatók füléhez beszélhet. Sir 25.10 Milyen nagy, aki meglelte a bölcsességet! De nincs különb annál, aki az Urat féli. Sir 25.11 Az Úrnak félelme mindeneken túltesz, van-e párja annak, aki ebben kitart? Sir 25.13 Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Sir 25.14 Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Sir 25.15 Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Sir 25.16 Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Sir 25.17 Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; Sir 25.18 amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Sir 25.19 Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Sir 25.20 Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Sir 25.21 Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Sir 25.22 Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Sir 25.23 Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Sir 25.24 Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Sir 25.25 Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Sir 25.26 Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot. 26Sir 26.1Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma. Sir 26.2 A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. Sir 26.3 A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne. Sir 26.4 Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. Sir 26.5 Három dolog van, amitől félek, a negyediktől meg egyenest rettegek: a pletyka a városban és a népcsődületben, meg a rágalmazás rosszabb a halálnál. Sir 26.6 Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás. Sir 26.7 Mint lötyögő járom, olyan a rossz asszony, mintha skorpióhoz nyúlnál, ha hozzáérsz. Sir 26.8 Rettentő bosszúság az iszákos asszony, még csak el sem tudja rejteni szégyenét. Sir 26.9 Szemének állásán és a szempilláin meglátni, ha kikapós az asszony. Sir 26.10 Szemérmetlen lányod éberen őrizzed, nehogy kihasználja gyengeséged. Sir 26.11 Csábos tekintetű asszonnyal jól vigyázz, és ne csodálkozz, ha belevisz a bűnbe. Sir 26.12 Ahogy a szomjas vándor nekiesik a víznek, ez is úgy megkóstol mindenféle vizet. Hajlandó leülni minden karó előtt, és minden nyíl előtt kinyitja tegzét. Sir 26.13 Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba. Sir 26.14 A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni. Sir 26.15 A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke. Sir 26.16 Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. Sir 26.17 Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten. Sir 26.18 Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött. Sir 26.28 Két dolog miatt szomorkodom, a harmadik pedig haragra ingerel: ha öreg koldusként él egy háborús hős, ha félreismernek okos embereket, ha az igazságtól valaki a bűnhöz pártol - az ilyet kard által veszti el az Úr. Sir 26.29 Ritka kereskedő ment a vétektől, üzletember ritkán marad ment a bűntől. 27Sir 27.1Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. Sir 27.2 Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. Sir 27.3 Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza. Sir 27.4 Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje. Sir 27.5 Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg. Sir 27.6 A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg. Sir 27.7 Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája. Sir 27.8 Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted. Sir 27.9 A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják. Sir 27.10 Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz. Sir 27.11 Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold. Sir 27.12 Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül. Sir 27.13 Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk. Sir 27.14 Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű. Sir 27.15 A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat. Sir 27.16 Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki barátkoznék vele. Sir 27.17 Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé. Sir 27.18 Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét. Sir 27.19 Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg. Sir 27.20 Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott. Sir 27.21 A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia. Sir 27.22 Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól eltántorítani. Sir 27.23 Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból. Sir 27.24 Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is. Sir 27.25 Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad. Sir 27.26 Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít. Sir 27.27 Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá. Sir 27.28 Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás. Sir 27.29 Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak. Sir 27.30 A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös. 28Sir 28.1Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Sir 28.2 Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked. Sir 28.3 Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Sir 28.4 Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? Sir 28.5 Jóllehet csak ember, kitart a haragban - hát az ő bűneiért ki ad elégtételt? Sir 28.6 Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. Sir 28.7 Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést. Sir 28.8 Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt. Sir 28.9 A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé. Sir 28.10 A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja. Sir 28.11 A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet. Sir 28.12 Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő. Sir 28.13 Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. Sir 28.14 Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte. Sir 28.15 Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét. Sir 28.16 Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha. Sir 28.17 Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze. Sir 28.18 Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől. Sir 28.19 Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba. Sir 28.20 Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is. Sir 28.21 A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb. Sir 28.22 A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg. Sir 28.23 Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket. Sir 28.24 Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyod zár mögé helyezed. Sir 28.25 Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zára legyen a szádnak is. Sir 28.26 Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess. 29Sir 29.1Aki másnak kölcsön ad, irgalmat gyakorol, aki kezét nyújtja, megtartja a törvényt. Sir 29.2 Adj kölcsön, ha rászorul, embertársadnak, és fizesd vissza idejében, hogyha magad kaptál. Sir 29.3 Tartsd meg szavadat, légy megbízható, s amire szükséged lesz, mind megkapod. Sir 29.4 Sokan talált pénznek tekintik a kölcsönt, és aki segített rajtuk, azt zavarba hozzák. Sir 29.5 Amíg meg nem kapja, kezet csókol neki, és a pénz kedvéért alázattal beszél. A törlesztés idején szép szavakkal tartja, panaszkodik, sír-rí, s az időt okolja. Sir 29.6 Ha végre elszámolnak, alig adja meg a felét, s a kölcsönadó még ennek is örülhet. Ha nem tud fizetni, kútba esik a pénz, s eggyel még több lesz az ellensége. Szidja és átkozza, ezzel fizet neki, tisztelet s köszönet helyett gyalázattal. Sir 29.7 Sokan nem adnak kölcsön, de nem gonoszságból, hanem mert irtóznak a hasztalan viszálytól. Sir 29.8 Légy türelmes ahhoz, akit megtört az élet, és ne csak hitegesd az alamizsnával. Sir 29.9 A törvény kedvéért karold fel a szegényt, ne menjen el tőled soha üres kézzel. Sir 29.10 Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda. Sir 29.11 Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál többet használ neked. Sir 29.12 Jótéteményeket gyűjts a kincsesházba, azok majd kimentenek a bajból téged, Sir 29.13 s minden erős pajzsnál és nehéz lándzsánál jobban megharcolnak érted az ellenségeddel. Sir 29.14 A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja aztán cserben. Sir 29.15 Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda érted. Sir 29.16 A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki megmentette. Sir 29.17 Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség, s mint tenger hulláma, táncoltatta őket. Sir 29.18 Gazdag férfiak váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt hányódtak-vetődtek. Sir 29.19 Bűnös, aki haszonért vállal kezességet, ezzel a saját végzetébe rohan. Sir 29.20 Erőidhez mérten karold fel társadat, de vigyázz magadra, nehogy csapdába ess. Sir 29.21 A legfontosabb az életben a víz és a kenyér, a ruha és a lakás, ami védelmet ad. Sir 29.22 Jobb az ínséges élet védő tető alatt, mint idegen világban az ínycsiklandó falat. Sir 29.23 Akár sok, akár kevés, elégedj meg vele, és ne vendégeskedjél idegenben. Sir 29.24 Házról házra járni nyomorult egy élet, mert ahol idegen vagy, be kell fognod a szád. Sir 29.25 Ha idegen vagy, le kell minden szégyent nyelned, s hallgatnod kell a keserű szavakat: Sir 29.26 "Rajta, idegen, terítsd meg az asztalt, és ha van valamid, adj nekem enni." Sir 29.27 "El veled, idegen, a tisztesség kívánja, a testvérem jött hozzám, szükség van a házra." Sir 29.28 Tisztességes ember nehezen viseli, ha felhánytorgatják, miért is lakik ott, s mint valami adóst, szidják és átkozzák. 30Sir 30.1Aki szereti a fiát, annak kéznél van pálcája, hogy végső napjai örömben teljenek. Sir 30.2 Aki megfenyíti fiát, örömét leli benne, ismerősei közt dicsérik majd érte. Sir 30.3 Aki tanítja fiát, azt irigyli ellenfele, barátai előtt meg ujjonghat miatta. Sir 30.4 Ha egy apa meghal, mintha nem halna meg, mert hisz hátrahagyja saját hasonmását. Sir 30.5 Amíg él, örülhet, ahányszor csak látja, amikor távozik, nincs miért aggódjék. Sir 30.6 Lesz, aki bosszút áll az ellenségein, a barátainak meg hálával fizet. Sir 30.7 Aki kényezteti fiát, az majd sebeket kap, a szíve meg összerezzen minden hangra. Sir 30.8 Csökönyös lesz a ló, ha nem idomítják, a magára hagyott fiú szemtelen lesz. Sir 30.9 Ha kényezteted fiad, majd rémületbe ejt, s ha mókázol vele, csalódásodra lesz. Sir 30.10 Ne enyelegj vele, mert hátha megbánod, és végül neked vásik bele a fogad. Sir 30.11 Ifjú éveiben ne hagyd szabadjára és ne nézz el neki semmi komiszságot. Sir 30.12 Még ifjúkorában hajlítsd meg a nyakát és addig, míg kicsi, verj a fenekére, nehogy elvaduljon és ellened szegüljön, szívednek pedig fájdalmára legyen. Sir 30.13 Fenyítsd meg a fiad és bajlódjál vele, nehogy esztelenül ellened forduljon. Sir 30.14 Jobb szegénynek lenni épen, egészségben, semmint beteg testben vagyonosnak lenni. Sir 30.15 Az egészséges élet aranynál többet ér, az egészséges test több bármi szerencsénél. Sir 30.16 Nincs nagyobb gazdagság az egészségnél, és nagyobb boldogság a derűs szívnél. Sir 30.17 A keserves életnél többet ér a halál, az örök nyugalom a hosszú szenvedésnél. Sir 30.18 Aki zárt szájjal kínál ínyenc falatokat, az sírra tesz ételáldozatot. Sir 30.19 Mi hasznára van ez a bálványoknak, hisz az ízét s illatát sem érzik? Így áll annak ügye, akit üldöz az Úr, Sir 30.20 a saját szemével lát, de csak sóhajtozik, mint a herélt, aki lányt ölel, s epekedik. Sir 30.21 Ne add át egészen magad a gondoknak, töprengéseiddel ne okozd vesztedet. Sir 30.22 Szívbeli öröm az ember élete, és a vidám kedély megtoldja napjait. Sir 30.23 Kerüld a gondjaid, nyugtasd meg a szíved, s minden bosszúságot tarts távol magadtól. Sokat megöl a gond, a hasztalan bánat. Sir 30.24 Az irigység és harag rövidíti az életet, a gond időnap előtt megöregít. Sir 30.25 Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, és amit megeszik, javára is válik. 31Sir 31.1A gazdag nem alszik, ezért soványodik, a sok gond elűzi az álmát. Sir 31.2 Elűzi az álmát a megélhetés gondja, mint súlyos betegség, nem hagyja aludni. Sir 31.3 A gazdag fárad a vagyon gyűjtésével, amikor meg pihen, akkor mulatozik. Sir 31.4 A szegény küszködik, mert nincsen vagyona, amikor meg pihen, akkor szűkölködik. Sir 31.5 Az arany bolondja nem marad bűntelen, s aki pénz után fut, azt becsapják vele. Sir 31.6 Az aranynak sokan estek áldozatul, nem tudták elkerülni a vesztük. Sir 31.7 Mert csapda azoknak, akik hódolnak neki, és minden balga megfogatja magát. Sir 31.8 Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után. Sir 31.9 Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt? Sir 31.10 Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett? Sir 31.11 Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben. Sir 31.12 Amikor nagy ember asztalánál ülhetsz, akkor ne te nyisd ki elsőnek a szádat. Ne jegyezd meg: milyen sokat tálaltak fel! Sir 31.13 Gondold meg, milyen csúf a sóvár, éhes szem! Vajon van silányabb teremtmény a szemnél? Azért borul könnybe bármely semmiségért. Sir 31.14 Ne nyúlj oda, ahová vendéglátód néz, nehogy összeütközz vele, amikor tálba nyúlsz. Sir 31.15 Magad után ítélj embertársad felől, légy minden ügyedben józan és megfontolt. Sir 31.16 Mint jól nevelt ember, edd, amit eléd tesznek, és ne habzsolj, nehogy megvessenek érte. Sir 31.17 Tartsd meg az illemet, s elsőnek hagyd abba, ne légy tehetetlen, nehogy botrányt okozz. Sir 31.18 Ha pedig többekkel ülsz egy társaságban, ne nyújtsd ki a kezed előbb, mint szomszédod. Sir 31.19 Nem elég kevés is az okos embernek? Akkor fekvőhelyén nyugodtan lélegzik. Sir 31.20 Jól alszik, aki nem eszik túl sokat, s reggel, ha fölébred, jó erőben van. Az álmatlanság, hányás, hascsikarás a mértéktelen embernek a sorsa. Sir 31.21 Ha mégis legyőztek az ízes falatok, kelj föl és hányd ki: mindjárt megkönnyebbülsz. Sir 31.22 Hallgass rám, fiam, és ne vess meg engem, akkor végül majd megérted szavaimat. Uralkodj magadon minden tettedben, akkor nemigen lesz betegségben részed. Sir 31.23 Az egekig magasztalják a jó vendéglátót, bőkezűségének híre sokáig fennmarad. Sir 31.24 Megszólják, ha valaki fukar házigazda, fösvénysége híre betölti a várost. Sir 31.25 Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. Sir 31.26 A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. Sir 31.27 Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. Sir 31.28 A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben s megfontoltan isszák. Sir 31.29 Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára. Sir 31.30 A túl sok bor fokozza a balga haragját, gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta. Sir 31.31 Borozgatás közben ne szóld le barátod, és ne vesd meg a vidámsága miatt. Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá, pénzköveteléssel se zaklasd ilyenkor. 32Sir 32.1Asztalfőre tettek? Ne bízd el magadat! Légy közöttük olyan, mint egy a sok közül. Viseld gondjukat, azután leülhetsz. Sir 32.2 Ha már megtetted a kötelességedet, akkor foglalj helyet. Így örülhetsz velük és a lelkületed miatt tied a koszorú. Sir 32.3 Idősebb korodhoz illően szólalj fel, ne kérkedj tudásoddal, ne zavard a zenét. Sir 32.4 Amíg énekelnek, ugyan ki társalog, és tudását rosszkor ki fitogtatja? Sir 32.5 Mint valami rubin az arany ékszeren, olyan a szép nóta borozgatás közben. Sir 32.6 Mint a smaragd pecsétkő aranyfoglalatban, olyan a dalolás a pompás bor mellett. Sir 32.7 Ifjú, csak akkor szólj, hogyha kénytelen vagy, ha már kétszer-háromszor is felszólítottak. Sir 32.8 Foglald össze jól és röviden beszélj, azok egyike légy, akik tudnak, s hallgatnak. Sir 32.9 Előkelők között ne emelkedj szóra, és ha más szónokol, akkor te ne fecsegj. Sir 32.10 A dörgést megelőzi a villámlás fénye, a szerény ember útját rokonszenv készíti elő. Sir 32.11 Ha az idő lejár, ne maradj ott tovább, menj szépen haza, és ne lődörögj ott. Sir 32.12 Otthon szórakozz még és tégy kedved szerint, de gőgös szót ejtve ne keveredj bűnbe. Sir 32.13 Mindezért magasztald az Istent, aki javaival ily bőven felüdít. Sir 32.14 Aki féli az Urat, azt eligazítja, szívesen fogadja, aki hozzá fordul. Sir 32.15 A törvény kutatóját betölti a törvény, de a képmutató belegabalyodik. Sir 32.16 Megigazul mind, aki az Urat féli, akárcsak a fény, ragyognak a jótettei. Sir 32.17 A bűnös nem tűri a rendreutasítást, annyi kibúvót lel, amennyi csak kell. Sir 32.18 Az okos ember nem veti meg a jótanácsot, a dölyfös hitetlen nem tud a törvényről. Sir 32.19 Meggondolatlanul ne tégy soha semmit, akkor nem kell soha megbánnod tetteid. Sir 32.20 Göröngyös úton ne igen járj, ne botladozz a köves talajon. Sir 32.21 Egyenes úton se bízd el magad, Sir 32.22 szedd össze magad a gyermekeid előtt. Sir 32.23 Akármit teszel, jól vigyázz magadra, mert ha így teszel, megtartod a parancsokat. Sir 32.24 Aki hisz a törvényben, megtartja parancsait, aki bízik az Úrban, az nem vall szégyent. 33Sir 33.1Aki féli az Urat, azt nem éri balsors, ha kísértést szenved, kisegíti belőle. Sir 33.2 Nem okos az, aki gyűlöli a törvényt, s aki nem tartja meg, olyan, mint a hajó a viharban. Sir 33.3 Az értelmes ember bízik a törvényben, mint orákulumra, ráhagyatkozik. Sir 33.4 Készülj beszédedre: szívesen hallgatnak; foglald össze a tant, azután adj választ. Sir 33.5 Mint a kocsikerék, olyan a balga észjárása, okoskodása meg, mint egy forgó tengely. Sir 33.6 A gúnyos barát olyan, mint a túltáplált ló: nyerít, akárki ül is a hátára. Sir 33.7 Az egyik nap miért különb a másiknál, hisz a Napból árad minden fény az évben? Sir 33.8 Az Úr bölcsessége osztotta el őket, ő tett különbséget idők s ünnepek közt. Sir 33.9 Néhányat fölemelt és szentnek nyilvánított, a többit meg a köznapok sorába iktatta. Sir 33.10 Minden ember agyagból való, mert a föld porából teremtetett Ádám. Sir 33.11 De nagy bölcsességgel az Úr megkülönböztette, és sokféle útra indította őket. Sir 33.12 Némelyeket megáldott és fölemelt, megszentelt és maga mellé vett. Másokat átokkal sújtott, s megalázott, elkergette őket a helyükről. Sir 33.13 Amilyen az agyag a fazekas kezében - tetszése szerint gyúrhatja és formálhatja -, olyan az ember is a Teremtő kezében: igazságossága szerint fizet neki. Sir 33.14 A rosszal a jó áll szemben, s a halállal az élet, az igaznak a bűnös az ellentéte. Sir 33.15 Ha a Magasságbeli műveire nézel: párosával vannak egymás ellenében. Sir 33.16 Mint aki vincellér után szőlőt böngész, úgy törtem magamat én is szüntelenül. Sir 33.17 Isten áldásával előrehaladtam, s tele lett a sajtóm, mint a vincelléré. Sir 33.18 Lássátok, hogy nemcsak magamért fáradtam, hanem mindazokért, akik okulni vágynak. Sir 33.19 Hallgassatok hát rám, ti népnek nagyjai, akik a gyülekezet élén álltok, figyeljetek! Sir 33.20 Fiúnak, asszonynak, testvérnek, barátnak magad felett ne adj hatalmat, míg csak élsz; vagyonodat ne add oda egyiknek se, nehogy majd neked kelljen tőlük kérned. Sir 33.21 Ameddig csak élsz és lehelet van benned, ne engedd át helyed senki másnak. Sir 33.22 Mert jobb, ha fiaid jönnek hozzád kérni, mint hogy neked kelljen lesned a fiaid kezét. Sir 33.23 Bármit teszel is, mindig te légy az úr, és tekintélyeden folt sose essék. Sir 33.24 Amikor betelik napjaidnak száma, halálod óráján oszd szét örökséged. Sir 33.25 Széna, bot és teher - ez kell a szamárnak, a rabszolgának kenyér, fenyítés és munka. Sir 33.26 Adj a rabszolgának munkát, s nyugalmad lesz, ha szabaddá teszed a kezét, szabadulást keres. Sir 33.27 Az iga és gyeplő meghajtja a nyakat, a rossz rabszolgának kaloda s verés kell. Sir 33.28 Szorítsd hát munkára, hogy ne tétlenkedjék, mert a tétlenkedés sok gazságra tanít. Sir 33.29 Állítsd munkába, hiszen arra való, és ha nem fogad szót, verd lábát bilincsbe. Sir 33.30 De senkivel szemben ne essél túlzásba, és ne tégy olyat, amihez nincs jogod. Sir 33.31 Ha egy rabszolgád van, vedd úgy, mint magadat, mert hiszen a saját véreddel szerezted. Sir 33.32 Ha egy rabszolgád van, bánj vele testvérként, hisz szükséged van rá, éppúgy mint magadra. Sir 33.33 Ha rosszul bánsz vele és megszökik tőled, milyen úton-módon találod meg újra? 34Sir 34.1Csalóka remények után fut a balga, hiszen csak balgákat izgatnak az álmok. Sir 34.2 Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan az is, aki álmaira épít. Sir 34.3 Rokonságban van a tükör és az álom: az arcnak képmása áll szemben az arccal. Sir 34.4 Lehet tisztát várni a tisztátalantól, vagy igazságot várni a hazugságtól? Sir 34.5 A jóslások, jövendőmondások, álmok mit sem érnek, nem egyebek a vajúdó asszony képzelgéseinél. Sir 34.6 Ha nem az Úr küldi őket követségbe, ne törődjél velük. Sir 34.7 Sokakat vezettek tévútra az álmok, úgyhogy botladoztak az életük útján. Sir 34.8 Csalhatatlan módon teljesül a törvény, teljes a bölcsesség megbízható szájból. Sir 34.9 Aki sokat utazott, annak gazdag a tudása, a tapasztalt férfi értelmesen beszél. Sir 34.10 Keveset tud, aki semmit sem tapasztalt, de aki sokat járt-kelt, nagy tudást szerzett. Sir 34.11 Amíg úton voltam, igen sokat láttam, többet, mint amennyit el tudnék mondani. Sir 34.12 Sokszor forogtam halálos veszélyben, de megmenekültem ilyenféle módon: Sir 34.13 Azoknak a lelke, kik félik az Urat, életben marad, mert biztos reménységük van a megmentőjükben. Sir 34.14 Aki az Urat féli, nem veszti el reményét, nem reszket, mert Isten a reménysége. Sir 34.15 Boldog annak lelke, aki istenfélő. Ki a támasza, kire hagyatkozik? Sir 34.16 Azokon van az Úrnak szeme, akik őt szeretik, erős pajzsuk nekik, s hatalmas támaszuk. Hajlék a puszta szele, árnyék a dél hősége ellen, megóv a botlástól, s fölsegíti azt, aki elesett. Sir 34.17 Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást ad. Sir 34.18 Jogtalan vagyonból csúf dolog áldozni, az istentelen adománya nem talál tetszésre. Sir 34.19 A bűnös ajándéka nem tetszik a Magasságbelinek, hiába a sok áldozat, nem nézi el bűnét. Sir 34.20 Mint aki fiút áldoz az apja szeme láttára, olyan az, aki szegénynek vagyonából áldoz. Sir 34.21 Szűkös kis kenyéren élnek a szegények, aki megtagadja tőlük, az vérszopó. Sir 34.22 Aki elveszi kenyerét, gyilkosa társának, vért ont, aki elvonja munkástól a bérét. Sir 34.23 Ha az egyik épít, s a másik lebontja, a fáradtságon kívül mi hasznuk van belőle? Sir 34.24 Ha egyik könyörög, a másik átkot szór, melyiknek a szavát hallgassa meg az Úr? Sir 34.25 Aki hullához ér, azután megmosdik, ha újra hozzáér, hiába mosdott meg. Sir 34.26 Ilyen az az ember, aki böjtöl bűneiért, de azután megint ugyanazt műveli. Vajon ki hallgatja meg az imádságát, és mi haszna lesz az önsanyargatásból? 35Sir 35.1Aki megtartja a törvényt, sok áldozatot hoz, közösségi áldozatot, aki a parancsokhoz igazodik. Sir 35.2 Ételáldozatot mutat be az, aki szeret, s aki alamizsnát ad, az hálaáldozatot. Sir 35.3 Hagyd el gonoszságod, s tetszésre lelsz az Úrnál, elhagyni a jogtalanságot vétségért engesztelő áldozat. Sir 35.4 Ne jelenj meg üres kézzel az Úr előtt, mert Isten parancsa írja ezt mind elő. Sir 35.5 Az igaz áldozata öröm az oltárnak, kellemes illata felszáll az Úr elé. Sir 35.6 Kedves az igaz ember áldozata, nem felejti el az Úr, amit felajánl neki. Sir 35.7 Dicsőítsd meg az Urat nagylelkűségeddel, s ne légy fukar, amikor első termésed feláldozod. Sir 35.8 Mosolygó arccal hozd minden adományod, s légy vidám, amikor a tizedet adod. Sir 35.9 Úgy adj az Úrnak, ahogy ő ad neked, adakozó kedvvel, tehetséged szerint. Sir 35.10 Mert az Úr megfizet: hétannyit ad vissza. Sir 35.11 Hagyd a vesztegetést, azt nem fogadja el, ne bízzál jogtalanul szerzett adományban. Sir 35.12 Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét, Sir 35.13 és nem részrehajló a szegény kárára; meghallgatja azt, aki balsorsában kéri. Sir 35.14 Nem utasítja el az árva könyörgését, sem az özvegyet, aki tele van panasszal. Sir 35.15 Az özvegynek a könnye, mely arcán végigpereg, és a zokogása nem az ellen szól-e, aki azt okozta? Sir 35.16 Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az imádsága a felhőkig hatol fel. Sir 35.17 A nyomorgók jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül, amíg el nem éri célját. Sir 35.18 Nem tágít, amíg rá nem tekint a Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat neki igazságot. Sir 35.19 És az Úr nem késik: türelmes hozzájuk, Sir 35.20 amíg meg nem töri elnyomóik derekát, amíg vissza nem fizet a pogány népeknek, Sir 35.21 amíg a dölyfösök hadát szét nem veri, amíg el nem töri a gúnyolódók botját, Sir 35.22 amíg tettéért meg nem fizet az embernek, a viselkedéséért, álnoksága szerint, Sir 35.23 amíg igazságot nem szolgáltat népének, és örömet nem szerez neki irgalmában. Sir 35.24 Az elnyomás idején jó az Úr irgalma, mint a záporeső a szárazság idején. 36Sir 36.1Irgalmazz, ó Uram, irgalmazz nekünk, te, aki a mindenség uralkodó Istene vagy, tekints le ránk, ültesd félelmedet minden pogány népbe! Sir 36.2 Az idegen népek ellen emeld föl kezedet, hogy ők is lássák hatalmas tetteidet. Sir 36.3 Ahogy irányunkban szentnek mutatkoztál előttük, mutatkozz most nagynak előttünk velük szemben, Sir 36.4 hogy ők is megtudják, amit mi már tudunk: nincsen más Isten, Urunk, rajtad kívül. Sir 36.5 Újítsd meg jeleid, ismételd csodáid, dicsőítsd meg kezedet és erős karodat. Sir 36.6 Szítsd fel haragodat, engedj szabad folyást indulatodnak, alázd meg, s pusztítsd el ellenségeinket. Sir 36.7 Siettesd az időt, és gondolj a végükre, hogy megemlegessék csodás tetteidet. Sir 36.8 Tűz eméssze meg az élve maradtakat, s néped elnyomóit érje utol a vég. Sir 36.9 Üsd le az idegen fejedelmek fejét, akik így beszélnek: "Nincs más rajtunk kívül." Sir 36.10 Gyűjtsd egybe Jákobnak valamennyi törzsét, s oszd ki örökségük, mint a régmúlt időkben. Sir 36.11 Irgalmazz a népnek, Uram, amely nevedet viseli, Izraelnek, amely elsőszülötted lett. Sir 36.12 Légy könyörülettel szent városod iránt, Jeruzsálem iránt, hol a hajlékod van. Sir 36.13 Töltsd be Sion hegyét dicséreteddel és dicsőségeddel a templomodat. Sir 36.14 Tanúskodjál első teremtményed mellett, biztosítsd a jövőt, amit a nevedben előre hirdettek. Sir 36.15 Jutalmazd meg azokat, akik benned bíznak, bizonyítsd be, hogy igaz prófétáid szava. Sir 36.16 Hallgasd meg, Uram, szolgáid esdeklő imáját, Áron áldására, mit népedre adott. Sir 36.17 Ismerje el a föld minden sarka, hogy te vagy az Úr, az örök Isten. Sir 36.18 Mindenféle ételt befogad a gyomrunk, de mégis van étel, amely jobb a másiknál. Sir 36.19 Ínyünk megvizsgálja, ízlik-e a falat, így az értő szív is a hazug szavakat. Sir 36.20 Az alattomos szív búbánat forrása, de az ügyes ember visszafizet neki. Sir 36.21 Az asszony elfogad akármilyen férfit, de a lányok közt akad jobb is, mint a többi. Sir 36.22 Az asszony szépsége földeríti férjét, és nincs a férfinak nagyobb élvezete. Sir 36.23 Ha nyelvén jóság és szelídség van, akkor a férje a legboldogabb ember. Sir 36.24 Aki jó asszonyt talál, boldogságot talál, neki megfelelő segítséget, támaszt. Sir 36.25 Hogyha nincsen sövény, kifosztják a birtokot, ha nincs asszony, sóhajtozik a férj és elbitangol. Sir 36.26 Vajon lehet-e hinni a tolvajnak, ki folyton úton van, és az egyik városból a másikba siet? Sir 36.27 Ilyen a férfi is, kinek nincs otthona, ott tart pihenőt, ahol eléri az este. 37Sir 37.1Minden barát azt mondja: "Jó vagyok hozzád". De egyik-másiknak csak a neve barát. Sir 37.2 Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jóbarát ellenséggé válik? Sir 37.3 Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká tegyétek? Sir 37.4 A (rossz) barát kihasznál, amíg jól megy sorod, de mikor bajban vagy, ellenséggé válik. Sir 37.5 A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé bújik. Sir 37.6 Hűséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban se feledkezz meg róla. Sir 37.7 Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára tanácsol. Sir 37.8 Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki előbb, mire van szüksége - mert hiszen ő csak magára gondol -, nehogy sóvárogva emelje rád szemét. Sir 37.9 Azt mondja neked: "A helyes úton jársz", aztán megáll, s nézi, mi lesz veled. Sir 37.10 Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj terveidről, Sir 37.11 a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót. Sir 37.12 Keresd fel gyakran az istenfélő embert, akiről tudod, hogy megtartja a törvényt, akinek a szíve szíved szerint való, aki, ha megbotlasz, fáradozik érted. Sir 37.13 Lelkiismereted tanácsára is hallgass, mert hát ki is volna megbízhatóbb nála? Sir 37.14 A lelkiismeret jobban eligazít, mint akár hét őrszem magas őrhelyéről. Sir 37.15 Mindig imádkozz a Magasságbelihez, hogy ő irányítsa lépteid hűségben. Sir 37.16 Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mű forrása. Sir 37.17 Minden tervnek a szív a gyökere, négy ág hajt ki belőle: Sir 37.18 a jó és a gonosz, az élet és a halál, de valamennyi fölött a nyelv uralkodik. Sir 37.19 Van, aki sokakat jól meg tud nevelni, de ha róla van szó, egész gyámoltalan. Sir 37.20 Van szépen szóló ember, aki gyűlöletes, ám az ilyen végül is éhen vész. Sir 37.21 Mert az Úr nem adja meg neki kegyelmét, ő meg híjával van minden bölcsességnek. Sir 37.22 Vannak bölcs emberek, akik maguknak bölcsek, s ahogy mondják, tudásuknak tartós a hozama. Sir 37.23 Van bölcs, aki népének tanítómestere, ezek tudásának tartós a gyümölcse. Sir 37.24 A bölcset az áldás bőven elárasztja, és boldognak mondják mind, akik csak látják. Sir 37.25 Az ember napjai meg vannak számlálva, de nincsen Izrael napjainak száma. Sir 37.26 Aki a népért bölcs, az bizalmat arat, és annak a neve örökre fennmarad. Sir 37.27 Fiam, életmódod vizsgáld felül magad, s ami károdra van, azt vond meg magadtól. Sir 37.28 Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt. Sir 37.29 Ne epedezz rögtön minden élvezetért, ne vesd magad minden ínyenc falat után. Sir 37.30 Mert a túl sok étel betegségek fészke, és a mohóságnak hasmenés a vége. Sir 37.31 A mohó evésbe már sokan belehaltak, de aki vigyáz magára, az megnyújtja életét. 38Sir 38.1Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye. Sir 38.2 A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék, amit a királytól kapsz. Sir 38.3 Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalmasok körében is megcsodálják. Sir 38.4 A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket. Sir 38.5 Vajon nem fától lett talán édes a víz, hogy így megmutassa, mily erő van benne? Sir 38.6 Az embernek is ő adott értelmet, hogy magasztalja hatalmas műveit. Sir 38.7 Ápolás, enyhítés céljára használja a gyógyszerész is a gyógyszert, azért készíti. Sir 38.8 Működése soha meg ne szűnjék, jóvoltából az egészség terjed a földön. Sir 38.9 Fiam, ne késlekedj, hogyha megbetegszel, imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged. Sir 38.10 Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved minden gonoszságtól. Sir 38.11 Mutass be tömjén- és lisztlángáldozatot, s adakozz bőkezűen, amint telik tőled. Sir 38.12 De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá is szükség van. Sir 38.13 Van, amikor az ő kezében van az egészség, Sir 38.14 mert hiszen ő is könyörög az Úrhoz, hogy munkája nyomán javulás álljon be, s adjon gyógyulást az élet javára. Sir 38.15 Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe. Sir 38.16 Fiam, a halottért ontsad könnyeidet, énekeld el a siratóéneket; ahogy az jár neki, temesd el tetemét, és ne rejtőzz el, amikor temetik. Sir 38.17 Sírj keservesen, jajgass fájdalmadban, és tartsd meg érte a gyászt, ahogy megilleti, egy napig, kettőig, nehogy megszóljanak. Aztán hagyd fájdalmadat, s keress vigasztalást, Sir 38.18 mert a szomorúság a halálhoz vezet, és a kedvetlenség megtöri az erőt. Sir 38.19 A temetés után vesd le a fájdalmat, mert örökös gyászban nem lehet élni. Sir 38.20 Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját végedre. Sir 38.21 Ne felejtsd el soha: nincsen visszatérés. Mit használnál neki? Magadnak meg ártasz. Sir 38.22 Gondold meg: "Ami az én sorsom, az lesz a tied is, tegnap rám, ma rád kerül a sor". Sir 38.23 Ha pihen a halott, pihenjen emléke, vigasztalódj meg, ha már elszállt a lelke. Sir 38.24 Az írástudó szabad idejében szerzi bölcsességét, aki ment a nehéz munkától, az eljut a bölcsességre. Sir 38.25 Hogy legyen bölcs, aki az eke szarvát tartja, vagy aki kezében az ostort suhogtatja, aki ökröket hajt, s csak velük dolgozik, aki egyre csak borjúkról beszélget, Sir 38.26 vagy aki boronáláson járatja az eszét, és hogy a hizlalást be tudja fejezni? Sir 38.27 Épp ilyen elfoglalt a kézműves, s a művész: hiszen éjjel-nappal megvan a munkája. Aki pecsétgyűrűt metsz vagy színeket kever, s igyekszik egy képet hűen visszaadni, azon van, hogy művét jól befejezhesse. Sir 38.28 Így van a kovács is: üllője mellett ül, s vizsgálja a nyers vasat. Közben a tűz heve pörköli a bőrét, s küzdenie kell a forró kemencével. A kalapács zaja süketíti fülét, mégis a mintadarabra szegezi a szemét, s a munkáján járatja az eszét, műve díszítésén töri a fejét. Sir 38.29 Így a fazekas is munkája mellett ül, s közben a lábával hajtja a korongot. Gondosan végzi a munkáját, s ki van számítva minden mozdulata. Sir 38.30 Az agyagot a saját karjával formálja, miután lábával rugalmassá tette. Gondosan ügyel a máz készítésére, s közben a kemence fűtésére gondol. Sir 38.31 Ezek mind a kezükben bíznak, a maga szakmájában mindegyikük bölcs. Sir 38.32 Nem lehet nélkülük várost építeni, sem letelepedni, sem vándorként élni. Sir 38.33 De a népgyűlésre nem hívják meg őket, s vezető szerepük nincs a közösségben. Nincsen számukra hely a bírói székben, mivel nem értenek a törvénykezéshez. Sir 38.34 Műveltséggel, ítélőképességgel nem dicsekednek, s nincsen jártasságuk a bölcs mondásokban. Mégis támaszai az egész világnak, és az imájuk is mesterségük körül forog. 39Sir 39.1Milyen más, aki egész lelkét arra adja, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja; kutatja az elődök bölcsességét, s a jövendölésnek szenteli idejét. Sir 39.2 Neves emberek mondásait őrzi, s behatol a példabeszédek világába. Sir 39.3 A hasonlatok titkait fürkészi, s a bölcs mondások értelmét keresi. Sir 39.4 A főemberek közt teljesít szolgálatot, és megjelenik a fejedelmek előtt. Bejárja idegen népek országait, fölfedez jót, s rosszat az emberek között. Sir 39.5 De szíve azon van, hogy reggeltől Urát s Teremtőjét keresse. Lelkét a Magasságbelihez emeli, imára nyílik ajka, s bűneiért eseng. Sir 39.6 Ha tetszik Urának, a Hatalmasnak, akkor eltölti az értelem lelkével. Bölcs szavak törnek elő belőle, és imádságában az Urat dicséri. Sir 39.7 Bölcsen gondolkodik, ért a tudományhoz, s titkok megértésén járatja az eszét. Sir 39.8 Nyilvánosságra is hozza tanítását, s dicsekszik az Úrnak szent szövetségével. Sir 39.9 Bölcsességét sokan magasztalják, s az nem is múlik el az idők végéig. Az emlékezete nem enyészik el, késő nemzedékek emlegetik nevét. Sir 39.10 A népek regélnek nagy bölcsességéről, és a gyülekezet zengi dicséretét. Sir 39.11 Amíg él, más ezernél jobban magasztalják, és mikor elszenderül, elég neki ennyi. Sir 39.12 Megfontoltan tovább folytatom beszédem, mert úgy tele vagyok, akár a telihold. Sir 39.13 Hallgassatok rám, istenes fiaim, s virulni fogtok, mint rózsa a víz mentén. Sir 39.14 Illatotok árad, akár a tömjéné, s mint a liliomok, virágot hajtotok. Zendüljön hangotok dicsérő énekre, áldjátok az Urat minden műveiért. Sir 39.15 Adjatok nevének illő tiszteletet, és magasztaljátok dicsérő énekkel, húros hangszeren kísért dallamokkal, ujjongjatok és zengjetek éneket. Sir 39.16 Hatalmas az Úrnak minden keze műve, amit csak elrendel, minden megvalósul. Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?" A maga idején kell mindent megtudni. Sir 39.17 Szava felfogta a vizeket, mint a töltés, de egyetlen szava megnyitja zsilipjüket. Sir 39.18 Bármit akar, meglesz, hogyha elrendeli, és a segítsége nem ismer akadályt. Sir 39.19 Az élők minden tette nyitott könyv előtte, az ő szeme elől semmi sincs elrejtve. Sir 39.20 Ősidőktől fogva letekint (a földre), és nincsen semmi, amin csodálkoznék. Sir 39.21 Ne kérdezze senki: "Mire jó ez vagy az?", mert mindennek megvan a rendeltetése. Sir 39.22 Amint áldása folyóként mindent elárasztott, s mint az árvíz szokta, mindent átitatott, Sir 39.23 éppúgy haragját is öröklik a népek - sós tengerré tett termékeny földeket. Sir 39.24 Az igazak számára simák az útjai, de járhatatlanok az istenteleneknek. Sir 39.25 A jóknak jót rendelt a kezdet kezdetétől, ám a gonoszoknak rosszat rendelt. Sir 39.26 Ami a legfontosabb az ember életében, az a víz, a tűz, a vas és a só, a búza java, a tej meg a méz, a szőlő leve, az olaj és a ruha. Sir 39.27 Ezek mind javukra szolgálnak a jóknak, de a gonoszoknak ártalmukra vannak. Sir 39.28 A szelek között is van, amit büntetésnek szánt, s büntető ostorként forgat haragjában. A pusztítás napján kiadják erejük, és Teremtőjük haragja elcsitul. Sir 39.29 A tűzvészt, jégesőt, éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek szánta. Sir 39.30 A ragadozó vadak, skorpiók, viperák, és a bosszú kardja: az istentelenek vesztére szolgálnak. Sir 39.31 Ujjonganak, ha parancsot ad nekik, készen állnak, mikor szüksége van rájuk, és parancsának nem szegülnek ellen. Sir 39.32 Kezdettől fogva meg voltam győződve, átelmélkedtem és írásba foglaltam: Sir 39.33 Az Úristennek minden műve jó, ami szükséges, azt bőven és kellő időben megadja. Sir 39.34 Ne mondja senki: "Ez rosszabb, mint az". A maga idejében érték valamennyi. Sir 39.35 Most hát ujjongjatok egész szívetekből, és magasztaljátok fennen az Úr nevét! 40Sir 40.1Igen nagy vesződség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek mindenek anyjához. Sir 40.2 Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása, Sir 40.3 kezdve azon, aki magas és dicső trónon ül, le addig, aki porban és hamuban kuporog: Sir 40.4 attól, aki koszorút és bíbort visel, addig, aki bőrökből készíti ruháját, csak harag, féltékenység, bánat, ijedelem, halálfélelem, viszály és veszekedés. Sir 40.5 A pihenés idején ágyában fekve is össze-vissza álmok zavarják elméjét. Sir 40.6 Ha pihen is egy kicsit, csak egy pillanatig, s máris ébren alszik, mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitől, mint aki megszökött üldözői elől. Sir 40.7 Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit félnie. Sir 40.8 Az embertől az állatig minden élőlényre, de a bűnösökre hétszeresen is Sir 40.9 halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás, éhség, szorongatás. Sir 40.10 Mindez a bűnösök miatt van így, és miattuk támadt a vízözön is. Sir 40.11 Ami a földből lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízből ered, az a tengerbe ömlik. Sir 40.12 A megvesztegetés és hamisság eltűnik, de az őszinteség örökre megmarad. Sir 40.13 Mint a patak, elenyészik a gonosz vagyona, vagy mint zápor idején az égzengés. Sir 40.14 Örül, amikor kinyitja a kezét; ám a bűnösöknek pusztulás a végük. Sir 40.15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába ereszti gyökerét. Sir 40.16 Minden fűnél előbb tépik ki a kákát, amely a vízben áll vagy a folyó partján. Sir 40.17 A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad. Sir 40.18 Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettőnél jobban jár, aki kincset talál. Sir 40.19 Neved fiak őrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség. Sir 40.20 A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább. Sir 40.21 A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettőnél jobban a tiszta hang. Sir 40.22 A báj és a szépség elbűvöli a szemet, de mindkettőnél jobban a vetés a mezőn. Sir 40.23 Szép, ha két jóbarát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és feleség teszi. Sir 40.24 A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az alamizsna. Sir 40.25 Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettőnél jobb a jó tanács. Sir 40.26 A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni. Sir 40.27 Az Úrnak félelme áldott paradicsom, minden dicsőségnél jobban megvédelmez. Sir 40.28 Fiam, te ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint koldulni menni! Sir 40.29 Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék falat a lélek fertőzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli. Sir 40.30 A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tűz lángol. 41Sir 41.1Halál, mily keserű dolog rád gondolni, az embernek, aki nyugton ül házában, gondtalanul él, mindenben szerencsés, s még elég erős ahhoz, hogy egyedül egyék. Sir 41.2 Halál, milyen jó, hogy elküldenek ahhoz, aki szerencsétlen, s fogytán az ereje, az elaggott őszhöz, kit gondok gyötörnek, aki zsörtölődik, s már nincsen türelme. Sir 41.3 Ne ijedj meg, amikor "állj!"-t kiált a halál, ez minden elődödnek s utódodnak vége. Sir 41.4 Úr adta sorsa ez minden élőnek, miért ócsárolnád a Magasságbeli végzését, hogy ezer év vagy száz, vagy talán csak tíz? Nincs az alvilágban panasz az életért. Sir 41.5 Hitvány fiak a bűnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak. Sir 41.6 Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri. Sir 41.7 Fiai szidják az istentelen apát, neki köszönhetik, hogy megvetik őket. Sir 41.8 Istentelen férfiak, jaj nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten törvényétől! Sir 41.9 Amikor születtek, átokra születtek, s amikor meghaltok, átok lesz sorsotok. Sir 41.10 Ami a földből való, visszatér a földbe, így az istentelen is az átokból a pusztulásba. Sir 41.11 Az emberek gyásza a testet illeti, a bűnös átkozottnak a neve is kivész. Sir 41.12 Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs. Sir 41.13 Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre megmarad. Sir 41.14 Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van? Sir 41.15 Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember. Sir 41.16 Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló. Sir 41.17 Apád s anyád előtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas előtt a hazugságot, Sir 41.18 a bíró és a tanácsos előtt a vétséget, a közösség és a nép előtt a kihágást, Sir 41.19 a barát és a pajtás előtt a hűtlenséget, lakóhelyed előtt, ha loptál valamit, Sir 41.20 Isten igazsága, s a szövetség előtt szégyelld, ha könyököd asztalra támasztod, Sir 41.21 hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz rá választ, Sir 41.22 hogyha tekinteted rossz asszonyra veted, hogyha hazád fiát eltaszítod, Sir 41.23 ha elsajátítod más járandóságát, vagy az ajándékot, amit neki szántak, ha szemed más férfi asszonyán járatod, Sir 41.24 hogyha bizalmaskodsz a szolgálólánnyal - vigyázz, ne közelíts a fekvőhelyéhez! - Sir 41.25 Szégyelld, ha becsmérlő szóval illeted barátod, ha méltatlankodsz, mikor adakozol, Sir 41.26 hogyha továbbadod, amit hallottál, s bizalmas tárgyalás titkát kifecseged. Sir 41.27 Akkor valóban van benned szégyenérzet, és tetszésre találsz minden ember előtt. 42Sir 42.1De a következő dolgokat ne szégyelld, ne vess ügyet senkire, mert bűn volna: Sir 42.2 a Magasságbeli törvényét és a szövetséget, azt, hogy az istentelent igazságot téve elítéled, Sir 42.3 elszámolsz azzal, aki útitársad volt, és örökséget osztasz barátaid között, Sir 42.4 a mérleget és tányérját megvizsgálod, vagy a szerzeményt, akár sok, akár kevés, Sir 42.5 az adás-vevés útján szerzett nyereséget, azt, hogy gyermekeidet gyakran megbünteted, és a rossz rabszolgának az alfelére veretsz. Sir 42.6 Ahol kíváncsi az asszony, ott pecsétgyűrűt, ahol sok a kéz, ott kulcsot kell használni. Sir 42.7 Számláld meg és mérd meg, amit másnál leteszel, írd fel kiadásod és a bevételed. Sir 42.8 Ostobára, balgára ne restellj rászólni, se az ősz öregre, ha ifjakkal civódik. Akkor valóban példakép számba mégy, s elismerést aratsz mindenki előtt. Sir 42.9 A lány az apjának - anélkül, hogy tudná - gondterhes, s álmatlan éjszakákat szerez. Amíg fiatal, nehogy későn menjen férjhez, ha pedig férjhez ment, nehogy meggyűlöljék; Sir 42.10 amíg érintetlen, hogy félre ne vezessék, s teherbe ne essék az apai házban; a férje mellett, nehogy görbe úton járjon, s asszony korában, nehogy meddő legyen. Sir 42.11 Makacs lányod fölött őrködj szigorúan, nehogy beszennyezze a nevedet, nehogy városszerte pletykálja a nép, és szégyent hozzon rád mindenki előtt. Sir 42.12 Egyiknél se időzz szépsége kedvéért, és asszonyokkal ne ülj össze. Sir 42.13 Miként a ruhából előmászik a moly, úgy az asszonyból is az asszonyi gonoszság. Sir 42.14 Kevésbé rossz a férfi gonoszsága, mint amilyen rossz az asszony kedvessége, mert az asszony szégyent és gyalázatot szerez. Sir 42.15 Hadd emlékezzem meg az Úr műveiről, hadd beszéljem el azt, amit a szememmel láttam! Az Úr szava hozta létre a műveit, s a teremtett világ teljesíti akaratát. Sir 42.16 A felragyogó nap meglát minden dolgot, és az Úr keze műve telve dicsőséggel. Sir 42.17 Az Úr még szentjeit sem tette rá képessé, hogy minden csodáját el tudják beszélni. Az Úr, a Mindenható jó alapot vetett, hogy a mindenség szilárdan álljon fensége színe előtt. Sir 42.18 A tenger mélyét és a szívet egyaránt átkutatja, ismeri minden számvetésük. A Magasságbeli ismer mindeneket, s világosan látja az idők jeleit. Sir 42.19 Hirdeti a múltat és az eljövendőt, és fölfedi a jól elrejtett titkokat. Sir 42.20 Egyetlen gondolat sem titok előtte, nincs egyetlen szó sem, amit ne hallana. Sir 42.21 Bölcsessége csodáit szépen elrendezte, hiszen ő öröktől fogva örökké van. Nincs semmi hozzátenni-, sem elvennivaló, tanítómesterre neki nincs szüksége. Sir 42.22 És milyen gyönyörű minden alkotása! Mind olyan ragyogó, mint a fényes szikra. Sir 42.23 Mind élnek és mindig megmaradnak, s céljuk érdekében szót fogadnak neki. Sir 42.24 Minden dolog páros, kiegészíti egymást, nem alkotott semmit, ami csődöt mondana. Sir 42.25 Az egyik a másiknak növeli erejét; és ki tud betelni, ha látja szépségük? 43Sir 43.1Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen. Sir 43.2 A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: "Mily csodálatosak a Magasságbeli művei!" Sir 43.3 Déli magasáról perzseli a földet, ki tudja ilyenkor hevét elviselni? Sir 43.4 A fűtött kemence égeti az embert, de háromszor jobban a Nap a hegyeket. Izzó sugarakat lövell ki magából, tüze elkápráztatja a szemet. Sir 43.5 Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását. Sir 43.6 És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. Sir 43.7 A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt. Sir 43.8 Őtőle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Ő a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján. Sir 43.9 Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait. Sir 43.10 A Szent szavára szilárdan áll a rend, s ők nem halványulnak el őrhelyeiken. Sir 43.11 Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában. Sir 43.12 Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki. Sir 43.13 Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a villám. Sir 43.14 Ilyen úton-módon kinyílnak csűrei, és mint a madarak, kiszállnak felhői. Sir 43.15 A felhőt nagysága jeléül sűríti, összetördeli a jégeső szemeit. Sir 43.16b Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek. Sir 43.17a Dörgő hangjától jajveszékel a föld. Sir 43.16a Akarata szerint száguld a déli szél, Sir 43.17b s így az északi szél, meg a forgószél is. Sir 43.18 Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet. Sir 43.19 Mint a sót, hinti a zúzmarát a földre, amely mikor megfagy, hegyes, mint a tüske. Sir 43.20 Parancsára fúj a hideg északi szél, és a víz felszínén képződik a jég. Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy páncélt ad rá. Sir 43.21 Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha láng volna. Sir 43.22 Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhő, s a harmat életet ad az aszály után. Sir 43.23 Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket. Sir 43.24 Akik járják a tengert, mondják, mily veszélyes, ha a fülünk hallja, mi csak ámuldozunk. Sir 43.25 A legelképesztőbb dolgok teremnek ott, sokféle élőlény, a tenger szörnyei. Sir 43.26 De hála Istennek, minden jól végződik, a szavára minden jól elrendeződik. Sir 43.27 Sokat mondhatnánk, s még nem jutnánk végére, de egy szó a vége, az, hogy ő a minden. Sir 43.28 Honnan vegyünk erőt, hogy őt magasztaljuk? Hiszen nagyobb ő, mint minden művei. Sir 43.29 Félelmetes az Úr és rettentően nagy, hatalmas tettei csodálatra méltók. Sir 43.30 Magasztaljátok őt dicsőítő énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még annál is nagyobb. Ha hozzákezdetek, merítsetek erőt, és ne lankadjatok, mert nem értek soha a végére. Sir 43.31 Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá illik? Sir 43.32 Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam műveiből. Sir 43.33 De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott. 44Sir 44.1Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét, egymás után szépen. Sir 44.2 Sok dicsőt teremtett az Úr, megmutatta nagyságát ősidők óta. Sir 44.3 Voltak, akik királyként uralkodtak és hírnevet szereztek hőstetteikkel. Voltak, akik bölcs tanácsokat adtak, s mint jövendőmondók, mindent láttak. Sir 44.4 Mások útmutatásokkal kormányozták a népet, a népi bölcsesség okosságával, s tanításuk megfontolt előadásával. Sir 44.6 Mások gazdagok voltak, hatalmuk volt, és biztonságban éltek házaikban. Sir 44.5 Voltak, akik énekeket szereztek, s írásba foglaltak bölcs mondásokat. Sir 44.7 Ezek mind becsben álltak a maguk idejében, s életük napjait beragyogta hírnevük. Sir 44.8 Némelyik oly nevet hagyott maga után, hogy még mindig dicsérettel szólnak róla. Sir 44.9 De egyik-másiknak már nem él emléke, végleg eltávoztak, amikor elmentek. Úgy vannak, mint hogyha sosem lettek volna, s ez lett a sorsuk a gyermekeiknek is. Sir 44.10 Ám az elsők a jótett férfiai, jótetteiket nem felejtették el. Sir 44.11 Gazdag örökséget nyertek fiaikban, s ennek az örökségnek ők a forrásai. Sir 44.12 Hűséges marad a törvényekhez törzsük, és a kedvükért még az unokáik is. Sir 44.13 A nemzetségük örökre megmarad, igazságosságuk nem merül feledésbe. Sir 44.14 A tetemüket békén eltemették, nevük nemzedékről nemzedékre száll. Sir 44.15 Bölcsességükről beszél a közösség, és dicséretüket gyűlésen hirdetik. Sir 44.16 Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta, a megtérés példája a nemzedékek előtt. Sir 44.17 Noét feddhetetlen igaznak találta, a harag idején ő volt az új hajtás. Miatta maradt meg egy maréknyi ember, amikor jött az ár. Sir 44.18 Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az áradat. Sir 44.19 Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele. Sir 44.20 Megtartotta a Magasságbeli törvényét, és szövetséget kötött vele. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a megpróbáltatásban. Sir 44.21 Ezért esküvel ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a népeket, s megsokasítja törzsét, mint a föld porát, és felmagasztalja, mint a csillagokat, örökrészt ad neki tengertől tengerig, és a folyamtól a földnek határáig. Sir 44.22 Ábrahám kedvéért Izsáknak is újra Sir 44.23 megígérte áldását minden nép számára; (Izsák) a szövetséget Jákobra ruházta, (s az Úr) megerősítette áldásaival. Örökrészül neki adta az országot, ő meg szétosztotta a tizenkét törzs között. 45Sir 45.1Egy derék férfit támasztott belőle, aki minden kortársának megnyerte tetszését. Mózest, az Isten s az emberek kedveltjét, akinek emlékét egyre magasztalják. Sir 45.2 Dicsfénnyel övezte, akár a szenteket, és naggyá tette ellenségei rémületére. Sir 45.3 Szavára véget vetett a csodajeleknek, és megdicsőítette a királyok előtt. Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsősége fényét. Sir 45.4 Megszentelte, mivel hűséges volt és szelíd, és kiválasztotta minden ember közül. Sir 45.5 Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette a felhő sötétjébe. Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákobnak fiait, Izraelt arra, hogy mik a parancsai. Sir 45.6 Egy másik szentet is felmagasztalt, Áront, Mózes testvérét, Lévi törzséből. Sir 45.7 Örök szövetséget kötött vele, s neki adta a nép körében a papságot. Pompás öltözékkel boldoggá tette, a dicsőség köntösét adta rá. Sir 45.8 Teljes díszbe öltöztette, fényes ruhákat adott neki ékességül: nadrágot, palástot és efodot, Sir 45.9 amit körös-körül gránátalmák szegnek, és sok csengő díszít, hogy csengjenek, amikor ide-oda lép, s hangjukat a templomban hallani lehessen, emlékeztetőül népe fiainak. Sir 45.10 Szent ruhát aranyból, viola bíborból, és piros bíborból művészi hímzéssel; pajzsot a mellére az ítélkezéshez, urimot és tummimot, karmazsin szövetből készült drága munkát; Sir 45.11 drágaköveket, bevésett jelekkel, aranyfoglalatban kőmetsző munkáját, emlékeztetőül Izrael törzsei számára; Sir 45.12 aranydiadémot fejkötő szalagján, melybe belevésték a "Szent" feliratot, csodálatos pompa és nagyszerű munka, csupa gyönyörűség a szemnek ez a dísz. Sir 45.13 Előtte sohasem létezett ilyesmi, illetéktelenek nem is viselhetik, csak az ő fiai, és azok utódai mindörökké. Sir 45.14 Az áldozatai egészen elégtek, naponta két ízben. Sir 45.15 Mózes iktatta be a hivatalába, ő kente föl megszentelt olajjal. Örök szövetséget jelentett ez neki, és nemzetségének, ameddig csak áll az ég: a papi rend élén állni a szolgálatban, és az Úr nevében megáldani a népet. Sir 45.16 Őt szemelte ki az összes élő közül, hogy bemutassa az Úr áldozatát, az illat- és az emlékáldozatot, s kiengesztelődést szerezzen a népnek. Sir 45.17 A parancsait is őrá bízta, valamint a törvény előírásait: tanítsa Jákobot bizonyságaira, s fejtse ki a törvényt Izrael népének. Sir 45.18 Amikor az avatatlanok fellázadtak, s féltékenyek voltak rá a pusztában, azok, akik Dátánnal s Abirámmal tartottak, Korach bandája, tajtékzó dühvel Sir 45.19 - az Úr látta és haragra gerjedt, s kiirtotta őket izzó haragjában -, csodát tett általa, s tűzvésszel mind elpusztította őket. Sir 45.20 Még azzal is emelte Áron tekintélyét, hogy átengedte neki saját örökrészét: neki juttatta a termés első részét, előbb neki rendelt bőséges kenyeret. Sir 45.21 Ehettek az Úrnak áldozataiból, neki adta és utódainak. Sir 45.22 De a nép földjéből nem részesedhetett, nem volt örökrésze a nép fiai közt: maga az Úr az ő része s öröksége. Sir 45.23 Harmadiknak Pinchász kapott méltóságot, Eleazár fia, mivel buzgólkodott az Úr félelmében, szilárd maradt, amikor fellázadt a nép, nemes lelkülettel, s engesztelést szerzett Izrael népének. Sir 45.24 Ezért a béke szövetségét kötötte vele, s a szentély és a nép vezérévé tette: neki és nemzetségének adta tulajdonul a főpapi tisztséget egyszer s mindenkorra. Sir 45.25 Dáviddal is állt fenn már ilyen szövetség, Izáj fiával Júda törzsökéből, hogy a trónt az apa után az egyik fiú örökölje. De Áron öröksége rászáll minden utódjára. Sir 45.26 Adjon Isten békességet a szívetekbe, hogy igazságosan ítélkezzetek népe fölött, az ősök erényei el ne enyésszenek, és szálljon át utódaikra hírnevük! 46Sir 46.1Józsue, Nun fia, vitéz hadvezér volt és Mózes utódja a prófétaságban. Nagy volt, mint neve is mondja: megmentette a kiválasztottakat, bosszút állt az ellenségen és bevezette örökrészébe Izraelt. Sir 46.2 Nagyszerű volt, ahogy a kezét fölemelte, és dárdát ragadott a városok ellen! Sir 46.3 Volt-e, aki szembeszállhatott vele? Hiszen az Úrnak hadait vezette! Sir 46.4 Nemde még a nap is megállt intésére, s egy napból kettő lett? Sir 46.5 A magasságbeli Istenhez folyamodott, amikor mindenfelől ellenség támadta, és az Úr meghallgatta: hallatlan erejű jégesőt támasztott, Sir 46.6 rázúdította az ellenséges népre, s megsemmisítette az ellent a lejtőn, hadd tudják meg a népek, fegyvere mily erős, és hogy ellenfelük maga az Úr. Sir 46.7 Azért is, mert hű volt a Hatalmashoz, s jámbornak bizonyult Mózes napjaiban, ő és Káleb, Jefunne fia, bátran szembeszálltak a tömeggel, s így elejét vették, hogy a nép vétkezzék, elhallgattatták a gonosz zúgolódást. Sir 46.8 Ezért ők ketten kivételek lettek a gyalogos hatszázezer közül, és bevonulhattak örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó országba. Sir 46.9 Az Úr erőt kölcsönzött Kálebnek - és az öreg koráig megmaradt benne -, hogy meg tudja szállni a hegyvidéket, s ereje rászállott utódaira is. Sir 46.10 Hadd tudja meg ebből egész Izrael, mily üdvös mindenben követni az Urat! Sir 46.11 Azután a bírák, mindegyik név szerint, mind, akinek a szíve nem lett hűtlen, és aki Istennek nem fordított hátat: legyen áldott az emlékük! Sir 46.12 Pihenőhelyükről hajtson ki a csontjuk, viseljék újra meg újra a nevüket e híres férfiak leszármazottjai. Sir 46.13 Sámuel az Úrnak kedvelt prófétája, ő alapította meg a királyságot, és fejedelmeket kent föl a nép fölé. Sir 46.14 Ítélkezett a közösség felett az Úr törvénye szerint, s meg is látogatta az Úr Jákobot. Sir 46.15 Elismert próféta volt hűsége miatt, s megbízható látnoknak bizonyult szavaiban. Sir 46.16 Ő is a hatalmas Úrhoz folyamodott, amikor mindenfelől szorongatta az ellenség, és egy szopós bárányt hozott áldozatul. Sir 46.17 Az Úr meg mennydörgött az ég magasából, hatalmas zúgásként hallatszott a hangja. Sir 46.18 Az ellenség vezéreit megsemmisítette, s a filiszteusok minden fejedelmét. Sir 46.19 Mielőtt örök nyugalomra tért, tanúnak hívta az Urat és fölkentjét: "Kitől fogadtam el akár egy sarut is ajándékba?" És nem emelt panaszt ellene senki sem. Sir 46.20 Megkérdezték még a halála után is, és megmondta előre a király halálát. Felhangzott a földből prófétáló szava, hogy a nép bűneit így kiengesztelje. 47Sir 47.1Azután még Nátán lépett föl utána, hogy próféta legyen Dávid idejében. Sir 47.2 Amint a hájat kiszedik az áldozathoz, úgy választotta ki (az Úr) Dávidot Izrael népéből. Sir 47.3 Az oroszlánt kinevette, mint egy kis kost, s mintha bárány volna, kacagott a medvén. Sir 47.4 Egész ifjan győzött az óriás ellen, és a gyalázatot lemosta népéről, amikor megforgatta kezében parittyáját, és legyőzte a gőgös Góljátot. Sir 47.5 A magasságbeli Úrhoz folyamodott, és ő erőt adott jobbjába, hogy legyőzhesse a harcedzett férfit, és így Izrael szarvát fölemelje. Sir 47.6 Ezért lett híre, hogy legyőzött tízezret, s az Úr dicsőítő énekében magasztalták, és így fejét diadémmal koronázták. Sir 47.7 Győzött körös-körül az ellenség felett, megsemmisítette a filiszteusokat, s mind a mai napig letörte szarvukat. Sir 47.8 Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtőjét. Sir 47.9 Hárfákat tett az oltár közelébe, kíséretük az énekeket még kedvesebbé tette. Sir 47.10 Pompával ülte meg az ünnepeket, ragyogó fényt adott minden ünnepségnek. Amikor szent nevének dicséretét zengte, már virradat előtt visszhangzott a szentély. Sir 47.11 Meg is bocsátotta bűnét az Úr, és felmagasztalta szarvát mindenkorra. Szövetséget kötött vele a királyságra, s Jeruzsálem fölé állította trónját. Sir 47.12 Bölcs fiú követte, aki az ő kedvéért már biztonságban élhetett. Sir 47.13 Salamon a béke idején volt király, körös-körül békét adott neki az Úr, s ezért ő házat épített nevének, és örök időkre szentélyt emeltetett. Sir 47.14 Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó. Sir 47.15 Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes szavakkal. Sir 47.16 Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét, megkedveltek. Sir 47.17 Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a világot. Sir 47.18 Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt. Sir 47.19 De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája lettél. Sir 47.20 Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot hoztál. Az utódaidra haragot vontál, és szorongattatást az ivadékodra: Sir 47.21 Kettős uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütő ország lett. Sir 47.22 Isten mégsem vonta vissza szeretetét, nem hiúsult meg egyetlen szava sem. Nem tagadta meg, hogy kiválasztottjának utódja is legyen, és nem irtotta ki annak nemzetségét, aki őt szerette. Meghagyott Jákobnak egy maradékot s belőle Dávidnak gyökérhajtást adott. Sir 47.23 Salamon megtért atyáihoz, s utódul egyik ivadékát hagyta: "A nép balgaságát", a legkevésbé okost, Rechabeámot, aki a népet lázadásba vitte. Sir 47.24 És Jerobeámot, Nebátnak a fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, s gonosz útra tanította Efraimot. Azóta bűneik igen nagyra nőttek, úgyhogy számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól. Sir 47.25 Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte őket a büntetés. 48Sir 48.1Ekkor, mint a tűzvész, Illés próféta jött, kinek szava lángolt, mint az égő fáklya. Sir 48.2 Éhínséget hozott rájuk, és haragjában megtizedelte őket. Sir 48.3 Az Úr szavával elzárta az eget, és tüzet hozott le háromszor az égből. Sir 48.4 Illés, de nagy voltál csodatetteiddel! Melyik öntelt, gőgös mérkőzhetnék veled? Sir 48.5 Feltámasztottál egy holtat a halálból, az alvilágból a Magasságbelinek szavával. Sir 48.6 Sírba küldtél királyokat, és fekvőhelyükről dicső nagyságokat. Sir 48.7 A Sínai-hegyen büntetéssel fenyegettél, a Hóreben a megtorlás szavát hallattad. Sir 48.8 Királyokat kentél fel a bosszúra, és prófétákat utódodul. Sir 48.9 Vihar közepette magasba ragadtattál, szekéren, amivel tüzes lovak száguldottak. Sir 48.10 Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. Sir 48.11 Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek. Sir 48.12 Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével. Sir 48.13 Nem volt neki semmi lehetetlen, a holttestében is prófétaerő volt. Sir 48.14 Életében csodatetteket vitt végbe, halálakor meg bámulatba ejtett műveivel. Sir 48.15 Ennek ellenére a nép mégsem tért meg, és nem szakított addig bűneivel, amíg el nem űzték őket országukból, és szét nem szóródtak a föld kerekségén. Sir 48.16 Csak kevés maradt meg a népből és a fejedelem Dávidnak házából. Némelyek közülük azt tették, ami jó, de a többi csak a bűnt szaporította. Sir 48.17 Hiszkija a várost bebiztosította, amikor a közepébe a vizet bevezette. Keresztülfúratta vassal a sziklákat, s vízgyűjtőket épített. Sir 48.18 Az ő napjaiban vonult fel Szanherib és elküldte Rabszakét, aki kinyújtotta kezét Sion ellen gőgös hatalmában. Sir 48.19 Ekkor megremegett a szívük és a kezük, és úgy vonaglottak, mint a vajúdó asszony. Sir 48.20 Az irgalmas Úrhoz folyamodtak és kitárták feléje esdeklő karjukat. S a Szent sietve meghallgatta őket az égből, és megmentette őket Izajás keze által. Sir 48.21 Megverte az asszírok táborát, az angyala pedig kiirtotta őket. Sir 48.22 Mert Hiszkija úgy tett, ahogy kedves az Úrnak, és állhatatosan Dávid útjain járt, amint Izajás, a nagy és megbízható próféta parancsolta neki. Sir 48.23 Az ő napjaiban fordult vissza a Nap, és ő nyújtotta meg a király életét. Sir 48.24 Nagy lelkével látta a végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban sírókat. Sir 48.25 Megmutatta örök időkre, hogy mi lesz, s a rejtett dolgokat a létrejöttük előtt. 49Sir 49.1Jozija emléke olyan, mint az illatos tömjén, illatszerkészítő fűszerezett műve. Mint ínyünknek a méz, édes az emléke, vagy mint a nótaszó borozgatás közben. Sir 49.2 Jó munkát kezdett el: a nép térítését, s véget vetett a bálványimádásnak. Sir 49.3 Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt jámbornak. Sir 49.4 Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindnyájan csak a bűnt szaporították, s a Magasságbeli törvényét elhagyták. Ezért el is tűntek Júda királyai, Sir 49.5 és a hatalmukat másoknak adták át, a dicsőségüket idegen nemzetnek. Sir 49.6 A szent, kiválasztott várost lángba borította az ellenség, úgyhogy az utcái elnéptelenedtek, Sir 49.7 amint Jeremiás előre megmondta. Mert gonoszul bántak vele is, akit anyja méhétől prófétájává tett, hogy irtson, tépjen és pusztítson, meg hogy építsen és újra telepítsen. Sir 49.8 Ezekiel pompás látomást nézhetett, amit Isten mutatott neki a kerubok szekerén. Sir 49.9 Felhőszakadással verte meg elleneit, hogy az igaz úton járókon segítsen. Sir 49.10 Aztán itt van a tizenkét próféta, akiknek csontjai bár kisarjadnának sírjukból! Mert vigasztalást nyújtottak Jákobnak, hitben és reményben megszabadították. Sir 49.11 Zerubbábelt hogyan lehetne dicsérni, hiszen pecsétgyűrű volt a jobbon? Sir 49.12 Továbbá Józsuét, Joszadáknak fiát, akik napjaikban fölépítették az Isten hajlékát, és akik szent népet vezettek az Úrhoz, amelynek sorsa az örökös dicsőség? Sir 49.13 Nehemiás - legyen áldott az emléke! - építette föl a lerombolt falakat, ő rakatott újra kapukat s zárakat, és újjáépítette házainkat. Sir 49.14 A föld szülöttei közt nincs párja Hénochnak, ezért el is ragadtatott a földről. Sir 49.15 Született Józsefhez mérhető férfiú? Testvérei feje, népének támasza! Meg is látogatták haló porában is. Sir 49.16 Becsben állt Szem és Szet az emberek előtt, de a teremtésben minden élőt felülmúl Ádám. 50Sir 50.1Simon főpap, Onijának a fia megjavíttatta az Isten hajlékát, s megerősítette életében a templomot. Sir 50.2 Ő építette a kettős magasságot, a templomot övező fal magas támaszát. Sir 50.3 Az ő napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger. Sir 50.4 Megóvta a népet az elpusztulástól, a várost megerősítette ostrom idejére. Sir 50.5 Milyen dicső volt, körülvette a nép, amikor előlépett a függöny mögül. Sir 50.6 Mint a hajnali csillag a fellegek között, mint a telihold, Sir 50.7 mint Isten temploma fölött a ragyogó nap, mint a felhők közt tündöklő szivárvány, Sir 50.8 mint a tavasz rózsája, mint a patak partján virágzó liliom, mint nyári napokon a tömjénfa ága, Sir 50.9 mint az izzó tömjén a füstölő parazsán, mint az áldozati aranyos edény, amit mindenféle drágakő ékesít, Sir 50.10 mint az olajfa, amely tele van gyümölccsel, mint a ciprusfa, amely a felhőkig felér; Sir 50.11 amikor felöltötte pompás öltözékét, és magára vette csillogó díszeit, amikor fölment a megszentelt oltárhoz, s betöltötte fénnyel a szentély környékét. Sir 50.12 Amikor átvette a papok kezéből a feláldozásra szánt húsdarabokat, s odaállt az oltár égő tüze mellé, körülötte testvérek koszorúja állt, ahogy a lomb övezi a Libanon cédrusát; mint a pálmatörzsek, úgy vették őt körül. Sir 50.13 Áronnak fiai díszes öltözékben - kezükben az Úrnak felajánlott adományok - Izrael népének egész közössége előtt, Sir 50.14 amíg ellátta az oltár szolgálatát, és felajánlotta nemes testtartással a Magasságbeli Mindenhatónak hozott áldozatot. Sir 50.15 Majd a serleg után nyújtotta a kezét, és a szőlő véréből áldozott; az oltár lábához öntötte a Magasságbeli elé jó illatul, a világmindenség fejedelme elé. Sir 50.16 Áronnak fiai most felkiáltottak, aztán megfújták vert harsonáikat; megszólaltatták őket, hogy csak úgy zengett emlékeztetőül a Magasságbeli előtt. Sir 50.17 Az összesereglett buzgó népsokaság a földön arcra borult, hogy így imádja a Mindenható Urat, a Magasságbeli Istent. Sir 50.18 Most az énekekre zendítettek rá mind, és szállt a dallam a tömeg fölött. Sir 50.19 Ekkor esdekelt a nép a Magasságbeli Úrhoz, a nagy irgalmúhoz fordult imájával, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, s be nem fejeződött az ünnepség. Sir 50.20 Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek egész közössége fölé terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak áldását, és tisztsége szerint kimondja szent nevét. Sir 50.21 A nép meg másodszor is leborult a földre, hogy a Magasságbeli áldását fogadja. Sir 50.22 Most hát áldjátok a mindenség Urát! Nagy dolgokat művel, aki megáldotta életünket anyánknak méhétől, és irgalmassága szerint bánik velünk. Sir 50.23 Ajándékozzon meg vidám szívvel minket, adjon békességet napjainkban, (egész) Izraelnek örök időkön át. Sir 50.24 Maradjon mellettünk hűen szeretete, és szabadítson meg minket napjainkban. Sir 50.25 Kétfajta népségtől iszonyodik lelkem, a harmadik pedig már nem is nép: Sir 50.26 Szeirnek lakói, a filiszteusok, s az a balga nép, amely Szichemet lakja. Sir 50.27 Tudománnyal s okossággal teli tanítást írtam le ebben a könyvben: Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája Jeruzsálemből, akinek szívéből áradt a bölcsesség, mint a záporeső. Sir 50.28 Boldog ember, aki e dolgokhoz fordul, aki a szívébe zárja őket, az bölcs lesz. Sir 50.29 Aki eszerint tesz, erős lesz mindenben, mert az Úrnak fénye lesz az életútja. 51Sir 51.1Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak, üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek. Sir 51.2 Mert segítőm és oltalmazóm lettél, s megóvtad testemet az enyészettől, megoltalmaztál a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot kitalálók ajkától; azokkal szemben, akik ellenem támadnak, oltalmazóm lettél és megmentettél, Sir 51.3 nagy irgalmasságod szerint és neved dicsősége szerint, az engem elnyelni készülők torkától, azok kezétől, akik életemre törtek, a sok szorongatástól, amely rámszakadt, Sir 51.4 a fojtogató lángtól, amely körülvett, a tűztől, amelyet nem én szítottam, Sir 51.5 az alvilág ölének mélyétől, a hitvány ajkaktól és a hazug szótól, Sir 51.6 a király előtt a gonosz nyelv rágalmától. Mivel már közel voltam a halálhoz, életem leszállt a Seol kapuihoz. Sir 51.7 Bárhova fordultam, nem akadt gyámolom, támaszt kerestem, de seholsem találtam. Sir 51.8 Ekkor irgalmadra gondoltam, én Uram, és öröktől fogva végbevitt tetteidre. Mert segítesz azokon, akik benned bíznak, és megmented őket ellenségeiktől. Sir 51.9 Ezért fölemeltem hangomat a földről, és esdekeltem, hogy ments meg a haláltól. Sir 51.10 Szólottam az Úrhoz, Uramnak atyjához: "Szorongattatásom napján ne hagyj el, az acsarkodásnak s a magánynak idején. Akkor majd mindennap dicsérem a neved és hálásan magasztallak." Sir 51.11 Ekkor imádságom meghallgatást talált, megmentettél az elpusztulástól, s a nehéz időkből kiszabadítottál. Sir 51.12 Ezért magasztallak és áldalak téged, és zengem az Úr nevének dicséretét. Sir 51.13 Kisfiú koromban, mielőtt utakra indultam, nyíltan bölcsességet kértem imáimban. Sir 51.14 A templomkapunál tanultam meg becsülni, s életem végéig kutatok utána. Sir 51.15 Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint színesedő szőlő. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon követtem. Sir 51.16 Ha egy kissé felé fordítottam fülem, máris kaptam, nagy bölcsességet szereztem. Sir 51.17 A segítségével előbbre jutottam, áldom, aki nekem bölcsességet adott. Sir 51.18 Elhatároztam, hogy (jól) be is gyakorlom, buzgón törekedtem a jóra és nem is csalódtam. Sir 51.19 Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt panaszkodtam. Sir 51.20 Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettől felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott. Sir 51.21 Izzott egész bensőm, hogy megtalálhassam, ezért el is nyertem értékes kincs gyanánt. Sir 51.22 Nyelvemet az Úrtól jutalomként kaptam, azért most vele adok hálát neki. Sir 51.23 Gyertek hozzám, akik tudatlanok vagytok, foglaljatok helyet az iskolámban. Sir 51.24 Meddig akartok még ezt-azt nélkülözni, meddig maradjon még szomjas a lelketek? Sir 51.25 Megnyitom a számat, és beszélni kezdek, s vagyont szerezhettek magatoknak ingyen. Sir 51.26 Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik őt keresik. Sir 51.27 Láthatjátok a saját szemetekkel, hogy milyen keveset fáradtam, mégis milyen nagy nyugalmat találtam. Sir 51.28 Vegyetek tanítást sok-sok ezüstön, és aranyat kaptok érte bőségesen. Sir 51.29 Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az ő dicséretét sose szégyelljétek. Sir 51.30 Ha korán elkészültök műveitekkel, megadja jutalmát a maga idejében. (Aláírás:) Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége. Forras: http://mek.oszk.hu/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|
|
|
|
|
