|
|||
|
11 Az ùr igéjének terhe Izráel ellen, Malakiás által.2 Szerettelek titeket, azt mondja az ùr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az ùr. Jákóbot pedig szerettem; 3 Ézsaut ellenben gyûlöltem, és az ô hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá. 4 Ha azt mondja Edom: Elpusztultunk; de térjünk meg és építsük fel a romladékokat: ezt mondja a Seregeknek Ura: ºk építenek, de én elrontom, és elnevezik ôket istentelenség határának és oly népnek, a melyre örökké haragszik az ùr. 5 És látják ezt a ti szemeitek, és magatok is mondjátok: Nagy az ùr az Izráel határa felett. 6 A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ô urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, a kik útáljátok az én nevemet, és ezt mondjátok: Mivel útáljuk a te nevedet? 7 Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az ùrnak asztala megvetni való. 8 Hogyha vakot hoztok áldozatul: nem bûn-é az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bûn-é azt? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura. 9 Most azér t engeszteljétek meg az Istennek orczáját, hogy könyörüljön rajtunk. Åltalatok van ez, elnézheti-é ezt néktek? azt mondja a Seregeknek Ura. 10 Vajha valaki közûletek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon! Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekbôl! 11 Hiszen a napkelettôl fogva napnyugotig nagy az én nevem a pogányok között, és minden helyen tömjénnel áldoznak az én nevemnek és tiszta ételáldozattal! Bizony nagy az én nevem a pogányok között! azt mondja a Seregeknek Ura. 12 Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az ùrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos. 13 És azt mondjátok: ìmé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekbôl? azt mondja az ùr. 14 Åtkozott pedig az álnok! Van ugyan a nyájában hím, és fogadást is tesz: mégis hitványnyal áldozik az ùrnak. Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura, és félelmetes az én nevem a pogányok között! 21 Most azért néktek szól ez a parancsolat, ti papok!2 Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsôséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregeknek Ura: átkot bocsátok reátok, és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre! 3 ìmé, én megrontom a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok orczáitokba, a ti ünneplésteknek szemetjét, és ahhoz hordanak ki titeket. 4 És megtudjátok, hogy azért adtam néktek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura. 5 Szövetségem volt vele életre és békességre, és félelmül adtam azt néki és félt engemet, és megalázta magát az én nevem elôtt. 6 Igazság törvénye volt az ô szájában, és nem találtatott álnokság az ô ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bûnbôl. 7 Mert a papnak ajkai ôrzik a tudományt, és az ô szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ô. 8 De ti elhajlottatok ez útról, sokakat megbotránkoztattatok a törvénynyel, felbontottátok Lévi szövetségét, azt mondja a Seregeknek Ura. 9 Azért én is szidalmasakká tettelek titeket és útálatosakká az egész nép elôtt, a miatt, hogy meg nem ôriztétek az én útamat, hanem személyválogatók voltatok a törvénynyel. 10 Nem egy atyánk van-é mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-é minket? Miért csalja hát kiki az ô felebarátját, megrontván a mi atyáink szövetségét? 11 Hûtelenné lett Júda, és útálatosság támadt Izráelben és Jeruzsálemben, mert megfertôztette Júda az ùrnak szentségét, a melyet ô szeret, és idegen istenek leányát vette el. 12 Elveszt az ùr mindenkit, a ki ezt cselekszi, a vigyázót és a felelôt, a Jákób sátraiból, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának. 13 És ezt is cselekszitek: betöltitek az ùr oltárát könyhullatással, sírással és kesergéssel, hogy ne tekintsen többé az ételáldozatra, és ne fogadjon el szívességet a ti kezetekbôl. 14 És azt mondjátok: Miért? Azért, mert az ùr tett bizonyságot közted és a te ifjúságod felesége közt, a kit te megcsaltál, holott társad és szövetséges feleséged! 15 Nem tett ilyet egy sem, a kinek még volt lelke. És mit keresett az az egy? Istentôl való magvat. ºrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok! 16 Mert gyûlölöm az elbocsátást, ezt mondja az ùr, Izráelnek Istene, és azt, a ki ruhájára kegyetlenséget borít, azt mondja a Seregeknek Ura. ºrizzétek meg azért lelketeket és ne csalárdkodjatok! 17 Elfárasztottátok az Urat beszédeitekkel, és azt mondjátok: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: Minden gonosztevô jó az ùr szemeiben, és gyönyörködik ô azokban; vagy: Hol van az ítéletnek Istene? 31 ìmé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja elôttem az útat, és mindjárt eljön az ô templomába az ùr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.2 De kicsoda szenvedheti el az ô eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ô megjelenésekor? Hiszen olyan ô, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja! 3 És ül mint ötvös vagy ezüst-tisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi ôket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az ùrnak. 4 És kedves lesz az ùrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és elôbbi esztendôkben. 5 Mert ítéletre indulok hozzátok, és gyors tanú leszek a szemfényvesztôk ellen, a paráznák és hamisan esküvôk ellen, és azok ellen, a kik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és árvát, és a kik nyomorgatják az idegent, és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura. 6 Mert én, az ùr, meg nem változom, ti pedig, Jákóbnak fiai, nem emésztettek meg! 7 Atyáitok idejétôl fogva eltértetek rendeléseimtôl és nem tartottátok meg azokat. Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg? 8 Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval. 9 Åtokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben! 10 Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bôségesen. 11 És megdorgálom érettetek a kártevôt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem lesz a szôlôtök meddô a mezôn, azt mondja a Seregeknek Ura. 12 És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura. 13 Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az ùr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened? 14 Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk törvényeit, és hogy alázatosan járunk a Seregeknek Ura elôtt? 15 Sôt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket; hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot ûznek, és megszabadulnak, noha kisértik az Istent! 16 Akkor tanakodtak egymással az ùrnak tisztelôi, az ùr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ô elôtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az ô nevét. 17 És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja ôt. 18 És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja ôt. 41 Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütô-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevô, mint a pozdorja, és megégeti ôket az eljövendô nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.2 És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ô szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok. 3 És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt azon a napon, a melyet én szerzek, azt mondja a Seregeknek Ura. 4 Emlékezzetek meg Mózesnek, az én szolgámnak törvényérôl, a melyet rendeltem ô általa a Hóreben, az egész Izráelnek rendelésekül és ítéletekül. 5 ìmé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielôtt eljön az ùrnak nagy és félelmetes napja. 6 És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jôjjek és meg ne verjem e földet átokkal. Forras: http://www.biblegateway.com/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|