|
|||
|
11 És lôn az ùrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván:2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe! 3 És felkele Jónás, hogy Tarsisba szaladna az ùr elôl. Leméne azért Jáfóba, és talála ott egy hajót, a mely méne Tarsisba, és megadván a hajóbért, beszálla abba, hogy Tarsisba menne velök az ùr színe elôl. 4 Az ùr pedig nagy szelet bocsáta a tengerre, és nagy vihar lôn a tengeren, és a hajó már-már töredezik vala. 5 Megfélemlének azért a hajósok és kiáltának, kiki az ô istenéhez, és a hajóban lévô holmit a tengerbe hányák, hogy könnyítsenek magukon. Jónás pedig leméne a hajó aljába, és lefeküdt és elaludt. 6 De hozzáméne a kormányos mester, és mondá néki: Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel, kiálts a te Istenedhez; hát ha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el! 7 Egymásnak pedig ezt mondák: Jertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? És sorsot vetének, és a sors Jónásra esék. 8 Mondák azért néki: Kérünk, beszéld el nékünk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? Mi a te foglalkozásod és honnan jösz? Melyik a te hazád és miféle népbôl való vagy te? 9 És monda nékik: Héber vagyok én, és az Urat, az egek Istenét félem én, a ki a tengert és a szárazt teremtette. 10 És megfélemlének az emberek nagy félelemmel, és mondák néki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az ùr színe elôl fut, mivelhogy elbeszélé nékik. 11 Mondák azután néki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjék ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedék. 12 º pedig monda nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek; mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok. 13 És erôlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra; de nem tudtak, mert a tenger háborgása növekedék ellenök. 14 Kiáltának azért az ùrhoz, és mondák: Kérünk Uram, kérünk, ne vesszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Uram, úgy cselekedtél, a mint akartad! 15 És felragadák Jónást, és beveték ôt a tengerbe, és megszûnék a tenger az ô háborgásától. 16 Azok az emberek pedig nagy félelemmel félék az Urat, és áldozattal áldozának az ùrnak, és fogadásokat fogadának. 17 (2:1) Az ùr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lôn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. 21 (2:2) És könyörge Jónás az ùrnak, az ô Istenének a halnak gyomrából.2 (2:3) És mondá: Nyomorúságomban az ùrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. 3 (2:4) Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körûlfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam! 4 (2:5) És én mondám: Elvettettem a te szemeid elôl; vajha láthatnám még szentséged templomát! 5 (2:6) Körûlvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövôdött fejemre. 6 (2:7) A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted életemet a mulásból, oh Uram, Istenem! 7 (2:8) Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az ùrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába. 8 (2:9) A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat; 9 (2:10) De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom a mit fogadtam. Az ùré a szabadítás. 10 (2:11) És szóla az ùr a halnak, és kiveté a Jónást a szárazra. 31 És lôn az ùrnak szava Jónáshoz másodszor is, mondván:2 Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd nékik azt a beszédet, a mit én parancsolok néked. 3 És felkele Jónás, és elméne Ninivébe az ùr szava szerint. Ninive pedig nagy városa vala Istennek, három napi járó föld. 4 És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive! 5 A niniveiek pedig hivének Istenben, és bôjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének. 6 És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székébôl, és leveté magáról az ô királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba. 7 És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és fôembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak! 8 Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erôsen, és térjen meg kiki az ô gonosz útáról és az erôszakosságból, a mely az ô kezökben van! 9 Ki tudja? talán visszatér és megengesztelôdik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el! 10 És látá Isten az ô cselekedeteiket, hogy megtértek az ô gonosz útjokról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, a melyrôl mondá, hogy végrehajtja rajtok, és nem hajtá végre. 41 És igen rossznak látszék ez Jónás elôtt, és megharaguvék.2 Könyörge azért az ùrhoz, és mondá: Kérlek, Uram! Avagy nem ez vala-é az én mondásom, mikor még az én hazámban valék? azért siettem, hogy Tarsisba futnék, mert tudtam, hogy te irgalmas és kegyelmes Isten vagy, nagy türelmû és nagy irgalmasságú és a gonosz miatt is bánkódó. 3 Most azért Uram, vedd el, kérlek, az én lelkemet én tôlem, mert jobb meghalnom, mintsem élnem! 4 Az ùr pedig mondá: Avagy méltán haragszol-é? 5 Majd kiméne Jónás a városból, és üle a város keleti része felôl, és csinála ott magának hajlékot, és üle az alatt az árnyékban, a míg megláthatná, mi lészen a városból? 6 Az ùr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza ôt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt. 7 De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada. 8 És lôn napköltekor, hogy tikkasztó keleti szelet rendele Isten, és a nap rátûzött a Jónás fejére, és ô elbágyada. Kíváná azért magának a halált, és monda: Jobb halnom, mint élnem! 9 És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-é a tök miatt? És monda: Méltán haragszom, mind halálig! 10 Az ùr pedig monda: Te szánod a tököt, a melyért nem fáradtál és a melyet nem neveltél, a mely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett: 11 Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer embernél, a kik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van?! Forras: http://www.biblegateway.com/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|