Szent Biblia (Bible in Hungarian) - Jakab Szent Biblia (Bible in Hungarian). Szent Biblia.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
Jakab
   

Vissza a tartalom a Biblia


1

1 Jakab, Istennek és az ùr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levô tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
2  Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
3  Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
4  A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkûl.
5  Ha pedig valakinek közûletek nincsen bölcsessége, kérje Istentôl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkûl adja; és megadatik néki.
6  De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
7  Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az ùrtól;
8  A kétszínû, a minden útjában állhatatlan ember.
9  Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ô nagyságával;
10  A gazdag pedig az ô alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága.
11  Mert felkél a nap az ô hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az ô útaiban.
12  Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az ùr ígért az ôt szeretôknek.
13  Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentôl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetô, ô maga pedig senkit sem kísért.
14  Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
15  Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván, halált nemz.
16  Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
17  Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felûlrôl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
18  Az ô akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ô teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
19  Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
20  Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
21  Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtartja a ti lelkeiteket.
22  Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
23  Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ô természet szerinti ábrázatát:
24  Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
25  De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sôt cselekedet követôje lévén, az boldog lesz az ô cselekedetében.
26  Ha valaki istentisztelônek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sôt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
27  Tiszta és szeplô nélkûl való istentisztelet az Isten és az Atya elôtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ô nyomorúságukban, és szeplô nélkûl megtartani magát e világtól.

2

1 Atyámfiai, ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsôség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.
2  Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyûrûs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;
3  És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé:
4  Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?
5  Halljátok meg szeretett atyámfiai: avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik ôt szeretik?
6  Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak-é rajtatok, és nem ôk hurczolnak-é titeket a törvény elé?
7  Nem ôk káromolják-é azt a szép nevet, a melyrôl neveztettek?
8  Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az ìrás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.
9  De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint annak megrontói.
10  Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bûnös.
11  Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegôvé lettél.
12  ùgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni.
13  Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.
14  Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é ôt a hit?
15  Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nôk, mezítelenek, és szûkölködnek mindennapi eledel nélkûl,
16  És azt mondja nékik valaki ti közûletek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?
17  Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ô magában.
18  De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidbôl, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimbôl az én hitemet.
19  Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.
20  Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkûl megholt?
21  Avagy Åbrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekbôl igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ô fiát az oltárra?
22  Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ô cselekedeteivel, és a cselekedetekbôl lett teljessé a hit;
23  És beteljesedett az ìrás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Åbrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságúl, és Isten barátjának neveztetett.
24  Látjátok tehát, hogy cselekedetekbôl igazul meg az ember, és nem csupán hitbôl.
25  Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb is, avagy nem cselekedetekbôl igazíttatott-é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?
26  Mert a miképen holt a test lélek nélkûl, akképen holt a hit is cselekedetek nélkûl.

3

1 Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.
2  Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét megzabolázni.
3  ìmé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az ô egész testöket igazgatjuk.
4  ìmé a hajók is, noha mily nagyok, és erôs szelektôl hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja.
5  Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. ìmé csekély tûz mily nagy erdôt felgyújt!
6  A nyelv is tûz, a gonoszságnak összessége. ùgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplôsíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától.
7  Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelidíthetô és meg is szelidíttetett az emberi természet által:
8  De a nyelvet az emberek közûl senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.
9  Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára teremttettek:
10  Ugyanabból a szájból jô ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!
11  Vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserût?
12  Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szôlôtô fügét? Azonképen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.
13  Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ô jó életébôl az ô cselekedeteit bölcsességnek szelídségével.
14  Ha pedig keserû irígység és czivódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.
15  Ez nem az a bölcsesség, a mely felülrôl jô, hanem földi, testi és ördögi.
16  Mert a hol irígység és czivakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.
17  A felülrôl való bölcseség pedig elôször is tiszta, azután békeszeretô, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedô és nem képmutató.
18  Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, a kik békességen munkálkodnak.

4

1 Honnét vannak a háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekbôl, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?
2  Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.
3  Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.
4  Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel?
A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz. 5  Vagy azt gondoljátok, hogy az ìrás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?
6  De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.
7  Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tôletek.
8  Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket ti bûnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívûek.
9  Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.
10  Alázzátok meg magatokat az ùr elôtt, és felmagasztal titeket.
11  Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.
12  Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?
13  Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendôt, és kalmárkodunk, és nyerünk;
14  A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltûnik.
15  Holott ezt kellene mondanotok: Ha az ùr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.
16  Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.
17  A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bûne az annak.

5

1 Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok.
2  Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg;
3  Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tûz. Kincset gyûjtöttetek az utolsó napokban!
4  ìmé a ti mezôiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.
5  Dôzsöltetek e földön és dobzódtatok; szíveteket legeltettétek, mint áldozás napján.
6  Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent néktek.
7  Legyetek azért, atyámfiai, béketûrôk az ùrnak eljöveteléig. ìmé a szántóvetô várja a földnek drága gyümölcsét, béketûréssel várja, míg reggeli és estveli esôt kap.
8  Legyetek ti is béketûrôk, és erôsítsétek meg szíveteket, mert az ùrnak eljövetele közel van.
9  Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai, hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó elôtt áll.
10  Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketûrésben a prófétákat, a kik az ùr nevében szólottak.
11  ìmé, boldogoknak mondjuk a tûrni tudókat. Jóbnak tûrését hallottátok, és az ùrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az ùr és könyörületes.
12  Mindeneknek elôtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek.
13  Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dícséretet énekeljen.
14  Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén ôt olajjal az ùrnak nevében
15  És a hitbôl való imádság megtartja a beteget, és az ùr felsegíti ôt. És ha bûnt követett is el, megbocsáttatik néki.
16  Valljátok meg bûneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.
17  Illyés ember volt, hozzánk hasonló természetû; és imádsággal kéré, hogy ne legyen esô, és nem volt esô a földön három esztendeig és hat hónapig:
18  És ismét imádkozott, és az ég esôt adott, és a föld megtermé az ô gyümölcsét.
19  Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti ôt valaki,
20  Tudja meg, hogy a ki bûnöst térít meg az ô tévelygô útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bûnt elfedez.


Vissza a tartalom a Biblia

Forras: http://www.biblegateway.com/




Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!






Vote!