Szent Biblia (Bible in Hungarian) - Galata Szent Biblia (Bible in Hungarian). Szent Biblia.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
Galata
   

Vissza a tartalom a Biblia


1

1 Pál, apostol (nem emberektôl, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta ôt a halálból;)
2  És a velem levô összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek.
3  Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentôl, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
4  A ki adta önmagát a mi bûneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint,
5  A kinek dicsôség örökkön örökké! Åmen.
6  Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok:
7  Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.
8  De ha szinte mi, avagy mennybôl való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívûl, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.
9  A mint elôbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kivûl, a mit elfogadtatok, átok legyen.
10  Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.
11  Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;
12  Mert én sem embertôl vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.
13  Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.
14  És felûlmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.
15  De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétôl fogva és elhívott az ô kegyelme által,
16  Hogy kijelentse az ô Fiát én bennem, hogy hirdessem ôt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,
17  Sem nem mentem Jeruzsálembe az elôttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.
18  Azután három esztendô mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.
19  Az apostolok közûl pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az ùr atyjafiát.
20  A miket pedig néktek írok, ímé Isten elôtt mondom, hogy nem hazudom.
21  Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.
22  Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levô keresztyén gyülekezetek elôtt;
23  Hanem csak hallották, hogy A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, melyet egykor pusztított.
24  És dicsôíték bennem az Istent.

2

1 Azután tizennégy esztendô múlva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is.
2  Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen.
3  De még a velem levô Titus sem kényszeríttetett a körûlmetélkedésre, noha görög vala;
4  Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek.
5  Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra
6  A tekintélyesektôl pedig, (bárminôk valának régen, azzal nem törôdöm, Isten nem nézi az embernek személyét) mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
7  Sôt ellenkezôleg, mikor látták, hogy én reám van bizva a körûlmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körûlmetélésé;
8  (Mert a ki erôs volt Péterben a körûlmetélkedés apostolságára, bennem is erôs volt a pogányok között.)
9  És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujtják nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ôk pedig a körûlmetélés között prédikáljunk:
10  Csakhogy a szegényekrôl megemlékezzünk; a mit is én igyekeztem megcselekedni.
11  Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtôl szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá.
12  Mert mielôtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együttevett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körûlmetélkedésbôl valóktól.
13  És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ô tettetésök által.
14  De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok elôtt; Ha te zsidó létedre pogány módra élesz és nem zsidó módra; miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?
15  Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közûl való bûnösök,
16  Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteibôl, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krizstusban való hitbôl és nem a törvény cselekedeteibôl; mivel a törvény cselekedeteibôl nem igazul meg egy test sem.
17  Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bûnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bûnnek szolgája-é?
Távol legyen. 18  Mert, ha a miket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bûnössé.
19  Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.
20  Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
21  Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkûl halt meg.

3

1 òh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei elôtt a Jézus Krisztus úgy iratott le, mintha ti köztetek feszíttetett volna meg?
2  Csak azt akarom megtudni tôletek: a törvény cselekedeteibôl kaptátok-é a Lelket, avagy a hit hallásából?
3  Ennyire esztelenek vagytok? A mit Lélekben kezdtetek el, most testben fejeznétek be?
4  Annyit szenvedtetek hiába? ha ugyan hiába.
5  Annakokáért, a ki a Lelket szolgáltatja néktek, és hatalmas dolgokat mûvel bennetek, a törvény cselekedeteibôl, vagy a hit hallásából cselekszi-é?
6  Miképen Åbrahám hitt az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul.
7  Értsétek meg tehát, hogy a kik hitbôl vannak, azok az Åbrahám fiai.
8  Elôre látván pedig az ìrás, hogy Isten hitbôl fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Åbrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek.
9  Ekként a hitbôl valók áldatnak meg a hívô Åbrahámmal.
10  Mert a kik a törvény cselekedeteibôl vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Åtkozott minden, a ki meg nem marad mindazokban, a mik megirattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.
11  Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten elôtt, nyilánvaló, mert az igaz ember hitbôl él.
12  A törvény pedig nincs hitbôl, hanem a mely ember cselekszi azokat, élni fog azok által.
13  Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Åtkozott minden, a ki fán függ;
14  Hogy az Åbrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Lélek ígéretét elnyerjük hit által.
15  Atyámfiai! ember szerint szólok. Lám az embernek megerôsített testámentomát senki erôtelenné nem teszi, sem ahhoz hozzá nem ád.
16  Az ígéretek pedig Åbrahámnak adattak és az ô magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyrôl: És a te magodnak, a ki a Krisztus.
17  Ezt mondom pedig, hogy a kötést, melyet Isten elôször megerôsített a Krisztusra nézve, a négyszázharmincz esztendô multán keletkezett törvény nem teszi erôtelenné, hogy megsemmisítse az ígéretet.
18  Mert ha törvénybôl van az örökség, akkor többé nem ígéretbôl; Åbrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az Isten.
19  Micsoda tehát a törvény? A bûnök okáért adatott, a míg eljô a Mag, a kinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében.
20  A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy.
21  A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-é? Távol legyen! Mert ha olyan törvény adatott volna, a mely képes megeleveníteni, valóban a törvénybôl volna az igazság.
22  De az ìrás mindent bûn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitbôl adassék a hívôknek.
23  Minekelôtte pedig eljött a hit, törvény alatt ôriztettünk, egybezárva az eljövendô hit kinyilatkoztatásáig.
24  Ekként a törvény Krisztusra vezérlô mesterünkké lett, hogy hitbôl igazuljunk meg.
25  De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlô mester alatt.
26  Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.
27  Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztus öltöztétek fel.
28  Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nô: mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
29  Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Åbrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.

4

1 Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek.
2  Hanem gyámok és gondviselôk alatt van az atyjától rendelt ideig.
3  Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
4  Mikor pedig eljött az idônek teljessége, kibocsátotta Isten az ô Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,
5  Hogy a törvény alatt levôket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
6  Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ô Fiának lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!
7  Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
8  Åmde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;
9  Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sôt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erôtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?
10  Megtartjátok a napokat és hónapokat és idôket, meg az esztendôket.
11  Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körûltetek.
12  Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.
13  Tudjátok pedig, hogy testem erôtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot elôször.
14  És megkísértetvén testemben nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
15  Hová lôn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.
16  Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?
17  Nem szépen buzgólkodnak érettetek, sôt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgólkodjatok.
18  Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
19  Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szûlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
20  Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felôletek.
21  Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?
22  Mert meg van írva, hogy Åbrahámnak két fia volt; egyik szolgálótól, és a másik a szabadostól.
23  De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
24  Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség; az egyik a Sinai hegyrôl való, szolgaságra szûlô, ez Hágár;
25  Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
26  De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja.
27  Mert meg van írva: Ujjongj te meddô, ki nem szûlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.
28  Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
29  De valamint akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy most is.
30  De mit mond az ìrás? ÿzd ki a szolgálót és az ô fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nô fiával.
31  Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.

5

1 Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.
2  ìme, én Pál mondom néktek, hogy ha körûlmetélkedtek, Krisztus néktek semmit sem használ.
3  Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, a ki körûlmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani.
4  Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelembôl kiestetek.
5  Mert mi a Lélek által, hitbôl várjuk az igazság reménységét.
6  Mert Krisztus Jézusban sem a körûlmetélkedés nem ér semmit, sem a körûlmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit.
7  Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?
8  Ez a hitetés nem attól van, a ki titeket hív.
9  Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.
10  Bizodalmam van az ùrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de a ki titeket megzavar, elveszi az ítéletet, bárki legyen.
11  Én pedig atyámfiai, ha még a körûlmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.
12  Bárcsak ki is metszetnék magukat, a kik titeket bujtogatnak.
13  Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sôt szeretettel szolgáljatok egymásnak.
14  Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
15  Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vígyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.
16  Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.
17  Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
18  Ha azonban a Lélektôl vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.
19  A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás,
20  Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyûlölködések, harag, patvarkodások, visszavonások, pártütések,
21  Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekrôl elôre mondom néktek, a miképen már ezelôtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.
22  De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség.
23  Az ilyenek ellen nincs törvény.
24  A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.
25  Ha lélek szerint élünk, lélek szerint is járjunk.
26  Ne legyünk hiú dicsôség kívánók, egymást ingerlôk, egymásra irígykedôk.

6

1 Atyámfiai, még ha elôfogja is az embert valami bûn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.
2  Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.
3  Mert ha valaki azt véli, hogy ô valami, holott semmi, önmagát csalja meg.
4  Minden ember pedig az ô maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve.
5  Mert kiki a maga terhét hordozza.
6  A ki pedig az ígére taníttatik, közölje minden javát tanítójával.
7  Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, az aratandja is.
8  Mert a ki vet az ô testének, a testbôl arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekbôl arat örök életet.
9  A jótéteményben pedig meg ne restüljünk; mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.
10  Annakokáért míg idônk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel.
11  Látjátok, mekkora betûkkel írok néktek a saját kezemmel!
12  A kik testre szépek szeretnének lenni, azok kényszerítenek titeket a körûlmetélkedésre; csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek.
13  Mert magok a körûlmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körûlmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek.
14  Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, a ki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.
15  Mert Krisztus Jézusban sem a körûlmetélkedés, sem a körûlmetéletlenség nem használ semmit, hanem az új teremtés.
16  És a kik e szabály szerint élnek, békesség és irgalmasság azokon, és az Istennek Izráelén.
17  Ennekutána senki nékem bántásomra ne legyen; mert én az ùr Jézusnak bélyegeit hordozom az én testemben.
18  A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel atyámfiai! Åmen.


Vissza a tartalom a Biblia

Forras: http://www.biblegateway.com/




Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!






Vote!