Szent Biblia (Bible in Hungarian) - 3 Mózes Szent Biblia (Bible in Hungarian). Szent Biblia.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
3 Mózes
   

Vissza a tartalom a Biblia

1

1 Szólítá Mózest és beszéle vele az ùr a gyülekezet sátorából, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki közûletek áldozni akar az ùrnak: barmokból, tulok- és juhfélékbôl áldozzatok.
3  Ha tulokfélébôl áldozik egészen égôáldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A gyülekezet sátorának ajtajához vigye azt, hogy kedvessé legyen az ùr elôtt.
4  És tegye kezét az égôáldozat fejére, hogy kedves legyen ô érette, hogy engesztelést szerezzen az ô számára.
5  És ölje meg a tulkot az ùr elôtt, az Åron fiai pedig, a papok, vigyék fel a vért, és hintsék a vért köröskörûl az oltárra, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.
6  Azután vonja le az égôáldozat bôrét, azt pedig vagdalja el tagjaira.
7  És az Åron pap fiai gerjeszszenek tüzet az oltáron, és rakjanak fát a tûzre.
8  Azután rakják az Åron fiai, a papok, a tagokat: a fejet és a kövérjét a fára, a mely az oltáron lévô tûzön van.
9  A belét pedig és lábszárait mossa meg vízben, és füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron egészen égôáldozatúl. Ez a tûzáldozat kedves illatú az ùrnak.
10  Ha pedig a juhfélékbôl: bárányokból vagy kecskékbôl akar valaki áldozni égôáldozatúl, hímmel és éppel áldozzék.
11  És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az ùr elôtt, az Åron fiai pedig, a papok, hintsék annak vérét az oltárra köröskörûl.
12  Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével és kövérjével együtt, a pap pedig rakja azokat a fára, a mely az oltáron lévô tûzön van.
13  A belet és a lábszárakat mossa meg vízben, a pap pedig áldozza meg az egészet és füstölögtesse el az oltáron égôáldozatúl. Ez a tûzáldozat kedves illatú az ùrnak.
14  Ha pedig madárfélékbôl akar áldozni égôáldozatúl az ùrnak, gerliczékbôl vagy galambfiakból áldozzék.
15  És vigye azt a pap az oltárhoz, és tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az oltár falára.
16  A begyét pedig rútságával egyben vegye ki, és vesse azt az oltár keleti oldalára, a hamu helyére.
17  És hasítsa meg azt a szárnyain, de el ne szakaszsza egymástól, és füstölögtesse el azt a pap az oltáron a fán, a mely a tûzön van, égôáldozatúl. Tûzáldozat ez, kedves illatú az ùrnak.

2

1 Mikor valaki ételáldozatot akar áldozni az ùrnak, lisztlángból áldozzék, és öntsön arra olajat, és temjént is tegyen arra.
2  És vigye azt az Åron fiaihoz, a papokhoz, és vegyen ki abból egy tele marokkal; annak lisztlángjából és olajából, az egész temjénével együtt, és füstölögtesse el a pap az oltáron annak emlékeztetô részéül. Ez a tûzáldozat kedves illatú az ùrnak.
3  A mi pedig megmarad az ételáldozatból, Åroné és az ô fiaié legyen; szentséges áldozat ez az ùrnak tûzáldozatai között.
4  Hogyha pedig ételáldozatot kemenczében sültbôl akar áldozni valaki, lisztlángból, olajjal elegyített kovásztalan lepényei, vagy olajjal megkent kovásztalan pogácsái legyenek.
5  Ha pedig a te áldozatod serpenyôben sült ételáldozat, olajjal elegyített kovásztalan lisztlángból legyen.
6  Darabold azt el, és önts reá olajat: ételáldozat ez.
7  Ha pedig a te ételáldozatod rostélyon sült, lisztlángból, olajjal készíttessék.
8  És vidd el az ételáldozatot, a mi ezekbôl készült, az ùrnak, és azt a papnak bemutatván, az vigye azt el az oltárhoz.
9  És vegyen a pap az ételáldozatból emlékeztetô részt, és füstölögtesse el az oltáron; tûzáldozat ez, kedves illatú az ùrnak.
10  A mi pedig megmarad az ételáldozatból, Åroné és az ô fiaié legyen; szentséges áldozat ez az ùrnak tûzáldozatai között.
11  Semmi ételáldozat, a mit az ùrnak áldoztok, kovászszal ne készüljön; mert kovászból és mézbôl semmit se füstölögtethettek az ùrnak a tûzáldozatok között.
12  Zsengeáldozatúl felvihetitek azokat az ùrnak, de az oltárra nem juthatnak fel kedves illatúl.
13  Minden te ételáldozatodat pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója; minden te áldozatodhoz sót adj.
14  Ha zsengékbôl való ételáldozatot áldozol az ùrnak, tûznél pergelt kalászból, és zsenge gabona-darából áldozzad a te zsengéidnek áldozatát.
15  Adj hozzá olajat, és tégy reá temjént; ételáldozat ez.
16  A pap pedig füstölögtesse el annak emlékeztetô részét a darából és olajból, az egész tömjénnel együtt. Tûzáldozat ez az ùrnak.

3

1 Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki, ha tulokfélébôl, akár hímmel, akár nôsténynyel áldozik: ép barmot vigyen az ùr elé.
2  És tegye a kezét az ô áldozatjának fejére, és ölje meg azt a gyülekezet sátorának nyílásánál, és Åron fiai, a papok, öntsék a vért köröskörûl az oltárra.
3  Azután vigyen a hálaáldozatból tûzáldozatot az ùrnak: a kövérjét, a mely a belet takarja, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.
4  A két vesét is, és a rajtuk lévô kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévô hártyát a vesékkel együtt vegye el.
5  És füstölögtessék el azt Åron fiai az oltáron az égôáldozattal együtt a tûzön lévô fán: tûzáldozat ez, kedves illatú az ùrnak.
6  Hogyha pedig valaki juhfélébôl áldozik hálaáldozatot az ùrnak, akár hím, akár nôstény legyen az, épekkel áldozzék.
7  Ha bárányt visz ô az ô áldozatául, vigye azt az ùr elébe.
8  És tegye a kezét az ô áldozatjának fejére, azután ölje meg azt a gyülekezet sátora elôtt, és az Åron fiai öntsék a vérét az oltárra köröskörûl.
9  Azután áldozzék az ùrnak e hálaáldozatból tûzáldozatot: a kövérjét, a farkát egészen, a melyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és minden kövérjét, a mely a belek közt van.
10  És a két vesét is, és a rajtuk lévô kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévô hártyát a vesékkel együtt vegye el.
11  És füstölögtesse el azt a pap az oltáron: tûzáldozati eledel ez az ùrnak.
12  Hogyha kecskével áldozik valaki, azt is az ùr elé vigye.
13  És tegye kezét annak fejére, és ölje meg azt a gyülekezetnek sátora elôtt, és öntsék az Åron fiai annak vérét az oltárra körûl.
14  És áldozzék abból tûzáldozatot az ùrnak: a kövérjét, a mely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.
15  A két vesét is, és a rajtuk lévô kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévô hártyát a vesékkel együtt vegye el.
16  És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tûzáldozati eledelûl, kedves illatúl. A kövérje mind az ùré legyen.
17  Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek!

4

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj az Izráel fiainak, mondván: Ha valaki tévedésbôl vétkezik az ùrnak valamely parancsolata ellen, úgy a mint nem kellene cselekednie, és a parancsolatok közûl valamelyiknek ellene cselekszik:
3  Ha a felkent pap vétkezik, a népnek romlására: hozzon az ô bûnéért, a melyet elkövetett, egy tulkot, fiatal ép marhát az ùrnak bûnáldozatúl.
4  És vigye a tulkot a gyülekezet sátorának nyílásához, az ùr elé, és tegye a kezét a tuloknak fejére, és a tulkot ölje meg az ùr elôtt.
5  És vegyen a felkent pap a tuloknak vérébôl, és vigye be azt a gyülekezet sátorába.
6  És mártsa be a pap az ô újját a vérbe, és hintsen a vérbôl hétszer az ùr elôtt a szent hajléknak függönye felé.
7  És tegyen a pap a vérbôl az ùr elôtt a fûszerekbôl való füstölô oltár szarvaira, a mely ott van a gyülekezet sátorában; a tulok vérét pedig mind öntse az egészen égôáldozat oltárának aljára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.
8  Azután a tuloknak, a mely bûnáldozatra való, minden kövérjét szedje ki belôle azt a kövérjét, a mely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, a mi a belek között van.
9  A két vesét is, és a rajtuk lévô kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévô hártyát a vesékkel együtt vegye el,
10  A miképen kiszedik a hálaáldozatra való tulokból; és füstölögtesse el azokat a pap az égôáldozatnak oltárán.
11  A tuloknak pedig bôrét és minden húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit és ganéját,
12  És mind az egész tulkot vigye ki a táboron kívûl tiszta helyre, a hová a hamut öntik: és égesse el azt fán, tûzben; ott égessék meg, a hová a hamut öntik.
13  Hogyha pedig az Izráel fiainak egész közössége megtéved, és a gyülekezet elôtt rejtve marad e dolog; és valami olyat cselekesznek az ùrnak valamelyik parancsolatja ellen, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnösökké lesznek:
14  Mikor kitudódik a bûn, a melyet elkövettek: akkor áldozzék a gyülekezet egy tulkot, fiatal marhát a bûnért, és vigye azt a gyülekezetnek sátora elé.
15  És a gyülekezet vénei tegyék kezeiket a tuloknak fejére az ùr elôtt, és ölje meg a tulkot a pap az ùr elôtt.
16  Azután vigyen be a felkent pap a tulok vérébôl a gyülekezet sátorába.
17  És mártsa be a pap az ô újját a vérbe, és hintsen abból hétszer az ùr elôtt a függöny felé.
18  És tegyen a vérbôl az oltár szarvaira is, a mely az ùr elôtt, a gyülekezet sátorában van; a vért pedig mind öntse az egészen égôáldozat oltárának aljára, a mely a gyülekezet sátorának nyílása elôtt van.
19  Minden kövérjét pedig szedje ki belôle, és füstölögtesse el az oltáron.
20  És úgy cselekedjék azzal a tulokkal, mint a bûnért való tulokkal cselekvék, úgy cselekedjék vele, és engesztelést szerez számukra a pap, és megbocsáttatik nékik.
21  És vigye ki a tulkot a táboron kivûl, és égesse el azt, miképen elégette az elsô tulkot. A gyülekezet bûnéért való áldozat ez.
22  Ha fejedelem vétkezik, és cselekeszik valamit az ùrnak, az ô Istenének parancsolata ellen, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnössé lesz tévedésbôl:
23  Ha tudtára esik néki a bûne, a melyet elkövetett, akkor vigyen áldozatúl egy ép kecskebakot,
24  És tegye kezét a baknak fejére, és ölje meg azt azon a helyen, a hol megölik az egészen égôáldozatot, az ùr elôtt; bûnért való áldozat ez.
25  És vegyen a pap a bûnért való áldozatnak vérébôl az ô újjával, és tegyen az égôáldozat oltárának szarvaira; a vérét pedig öntse az égôáldozatok oltárának aljára.
26  A kövérjét pedig mind füstölögtesse el az oltáron, mint a hálaáldozatnak kövérjét. ìgy szerezzen néki a pap engesztelést az ô bûnéért, és megbocsáttatik néki.
27  Ha pedig a föld népe közûl vétkezik valaki tévedésbôl, mivelhogy az ùrnak valamelyik parancsolatja ellen olyat cselekeszik, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnössé lesz;
28  Ha tudtára esik néki az ô bûne, a melyet elkövetett: vigyen áldozatúl az ô bûnéért, a melyet elkövetett, egy ép nôstény kecskét.
29  És tegye a kezét a bûnért való áldozat fejére, és ölje meg a bûnért való áldozatot az egészen égôáldozat helyén.
30  És vegyen a pap annak vérébôl az újjával, és tegyen az égôáldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig mind öntse az oltárnak aljára.
31  Azután vegye el minden kövérjét, a mint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét: és füstölögtesse el a pap az oltáron, kedves illatúl az ùrnak. Ekképen szerezzen néki engesztelést a pap, és megbocsáttatik annak.
32  Ha pedig bárányt visz az ô bûnért való áldozatáúl, nôstényt és épet vigyen.
33  És tegye a kezét annak a bûnért való áldozatnak fejére, és ölje meg azt bûnért való áldozatúl azon a helyen, a hol megölik az egészen égôáldozatot.
34  És vegyen a pap a bûnért való áldozat vérébôl az újjával, és tegyen az égôáldozat oltárának szarvaira; a vért pedig mind öntse az oltárnak aljára.
35  Azután vegye el minden kövérjét, a mint elveszik a hálaáldozatra való báránynak kövérjét, és füstölögtesse el azokat a pap az oltáron az ùrnak tûzáldozataival. Ekképen szerezzen néki engesztelést a pap az ô bûnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki.

5

1 Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a káromló beszédet, és bizonyság lehetne, hogy látta, vagy tudja: ha meg nem jelenti azt, de hordozza az ô vétségének terhét;
2  Vagy ha valaki illet akármely tisztátalan dolgot, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek holttestét, és nem tud arról, hogy tisztátalanná lesz és vétkezik;
3  Vagy ha illeti az ember tisztátalanságát, akármi tisztátalanságát, a mely tisztátalanná tesz, és nem tudta azt, hanem azután értette meg, hogy vétkezett;
4  Vagy ha valaki hirtelenkedve tesz esküt az ô ajkaival rosszra vagy jóra, vagy akármi az, a mire hirtelenkedve esküszik az ember, ha nem tudott arról, de azután megértette, hogy azok közûl valamelyikben vétkezett:
5  Akkor, mivelhogy vétkezett ezek közûl valamelyikben, vallja meg, hogy mi az, a miben bûnössé lett;
6  És vigyen az ô vétkéért az ùrnak, az ô bûnéért, a melyet elkövetett, egy nôstény bárányt vagy kecskét a nyájból, bûnért való áldozatúl. Ekképen szerezzen néki engesztelést a pap az ô bûnéért.
7  Ha pedig nincsen egy bárányhoz való módja: vigyen az ô vétkéért való áldozatra két gerliczét vagy két galambfiat az ùrnak, az egyiket bûnért való áldozatúl, a másikat egészen égôáldozatúl.
8  És vigye azokat a paphoz; az pedig áldozza meg elôször azt, a mely bûnért való áldozat, és tekerje ki annak fejét a nyakcsigájánál, úgy, hogy el ne szakaszsza.
9  És hintsen a bûnért való áldozat vérébôl az oltár oldalára, a többi vért pedig nyomják ki az oltár aljára; bûnért való áldozat ez.
10  A másikat készítse el egészen égôáldozatúl, úgy, a mint szokás; ekképen szerez néki engesztelést a pap az ô bûnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki.
11  Ha pedig nincs módja két gerliczéhez vagy két galambfihoz sem: vigyen áldozatúl az, a ki vétkezett, egy efa lánglisztnek tizedrészét bûnért való áldozatúl; ne tegyen ahhoz olajat, és ne adjon ahhoz temjént, mert bûnért való áldozat ez.
12  És vigye azt a paphoz, és markolja ki abból a pap teli marokkal az emlékeztetô részét, és füstölögtesse el az oltáron az ùrnak tûzáldozataival. Bûnért való áldozat ez.
13  ìgy szerezzen néki engesztelést a pap az ô bûnéért, a melyet elkövetett valamivel ama bûnök közûl, és megbocsáttatik néki. És legyen a papé, mint az ételáldozat.
14  Azután szóla az ùr Mózesnek, mondván:
15  Ha valaki hûtlenséget követ el, és tévedésbôl vétkesen elvesz az ùrnak szentelt dolgokból: vigyen az ô vétkéért való áldozatot az ùrnak, egy ép kost a nyájból, a mint te becsülöd, ezüst siklusokban, a szent siklus szerint, vétekért való áldozatúl.
16  És a mit vétkesen elvett a szent dologból, azt fizesse meg, és tegye hozzá az ötödrészét, és adja azt a papnak. ìgy szerez néki engesztelést a pap a vétekért való áldozat kosával, és megbocsáttatik néki.
17  Hogyha vétkezik valaki, és cselekszik valamit az ùrnak valamely parancsolata ellen, a mit nem kell cselekedni, ha nem tudta is: vétkessé lesz, és hordozza az ô vétségének terhét:
18  Vigyen azért a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bûnért való áldozatúl, és szerezzen néki engesztelést a pap az ô tévedéséért, a melylyel tudatlanságból tévedett, és megbocsáttatik néki.
19  Bünért való áldozat ez, mivelhogy bûnt követett el az ùr ellen.

6

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Mikor vétkezik valaki, és hûtlenséget követ el az ùr ellen, tudniillik eltagadja felebarátjának reábízott vagy kezébe adott holmiját, vagy megrabolja vagy zsarolja felebarátját.
3  Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, akármi is az, a mit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele:
4  Mivelhogy azért bûnössé lett és vétkezett, térítse vissza az elrablottat, a mit rabolt, vagy a zsaroltat, a mit zsarolt, vagy a reá bízottat, a mi reá bízatott, vagy az elveszettet, a mit megtalált;
5  Vagy akármi legyen, a mire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, a kié volt, bûnbevallásának napján.
6  Az ô bûnéért pedig vigyen az ùrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bûnért való áldozatúl.
7  ìgy szerezzen néki engesztelést a pap az ùr elôtt, és megbocsáttatik néki mindaz, a mit cselekedett, és a miben vétkezett.
8  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
9  Parancsolj Åronnak és az ô fiainak, mondván: Ez az egészen égôáldozat törvénye: Legyen az egészen égôáldozat az oltáron lévô tüzelôhelyen egész éjszaka, mind reggelig, és az oltárnak tüze égve maradjon azon.
10  A pap öltse fel az ô gyolcs ruháját, és a gyolcs lábravalót is öltse fel az ô testére, és szedje el a hamut, a mivé égette a tûz az égôáldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé.
11  Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kivûl, tiszta helyre.
12  Az oltáron lévô tûz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá az egészen égôáldozatot, és azon füstölögtesse el a hálaáldozat kövérjét is.
13  A tûz szüntelen égve maradjon az oltáron, és el ne aludjék.
14  Ez pedig az ételáldozatnak törvénye: az Åron fiai áldozzák azt az ùr elôtt az oltáron.
15  És vegyen valaki közûlök az ételáldozat lisztlángjából egy marokkal, és annak olajából is, a temjént pedig, a mely az ételáldozathoz való, mind; és égesse el az oltáron; annak emlékeztetô része kedves illat az ùr elôtt.
16  A mi pedig megmarad belôle, egyék meg Åron és az ô fiai, kovásztalanúl egyék meg, szenthelyen, a gyülekezet sátorának pitvarában egyék meg azt.
17  Ne süssék azt kovászszal, mert nékik adtam azt, részökül az én tûzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bûnért és vétekért való áldozat.
18  Az Åron fiai közûl minden férfiú egye azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az ùrnak tûzáldozatai felôl. Valaki illeti azokat, szent legyen.
19  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
20  Ez Åronnak és az ô fiainak áldozatjok, a melyet az ùrnak áldozzanak, mikor felkenik ôket: Egy efa lisztlángnak tizedrésze mindenkor ételáldozatúl, fele reggel, fele pedig estve.
21  Serpenyôben készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az ùrnak kedves illatúl.
22  A mely pap az ô helyébe kenetik fel az ô fiai közûl, az mívelje ezt. Örökkévaló rendtartás ez, az ùrnak mindenestôl füstölögtessék el.
23  Mert a pap minden ételáldozatának mindenestôl meg kell égettetni, nem kell abból semmit megenni.
24  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
25  Szólj Åronnak és az ô fiainak, mondván: Ez a bûnért való áldozat törvénye: a mely helyen meg szokták ölni az egészen égôáldozatot, azon a helyen öljék meg a bûnért való áldozatot az ùr elôtt; igen szentséges az.
26  A mely pap megáldozza azt a bûnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában.
27  Valami annak a húsát érinti, szent legyen, és ha annak vérébôl valami a ruhájára esik valakinek, azt, a mire a vér esett, mosd meg szenthelyen.
28  És a cserépedényt, a melyben azt fôzték, törjék el; hogyha pedig érczfazékban fôzték, súrolják meg, és mossák meg vízzel.
29  A papok között minden férfiú eheti azt; igen szentséges az.
30  Valamely bûnért való áldozat vérébôl bevisznek a gyülekezet sátorába, a szenthelyen való engesztelés végett, az meg nem ehetô: tûzzel égettessék meg.

7

1 Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az.
2  A mely helyen megölik az egészen égôáldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot is, és a vérét hintsék az oltárra köröskörûl.
3  A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és a mely kövér a belet takarja.
4  A két veséjét és a rajtuk lévô kövérséget, a mely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévô hártyát a vesékkel együtt szedje ki.
5  És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tûzáldozatúl az ùrnak. Vétekért való áldozat ez.
6  A papok között minden férfiú eheti azt, szenthelyen egyék meg; igen szentséges az.
7  A milyen a bûnért való áldozat, olyan a vétekért való áldozat is, egy törvényök van nékik. Azé a papé az, a ki engesztelést szerez vele.
8  Ha a pap egészen égôáldozatot áldoz valakiért, az égôáldozat bôre, a melyet megáldoz, azé a papé legyen.
9  Minden ételáldozat is, a melyet kemenczében sütnek és minden, a mit rostélyon vagy serpenyôben készítenek, a papé legyen, a ki azt áldozta.
10  Az olajjal elegyített és száraz ételáldozat is mind az Åron fiaié legyen közösen, egyiké úgy, mint a másiké.
11  Ez pedig a hálaáldozat törvénye, a melyet áldoznak az ùrnak.
12  Ha dicsôítésûl áldozza azt valaki, a dicsôítés áldozatjával együtt áldozzék olajjal elegyített kovásztalan lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, és lisztlángból gyúrt, olajjal elegyített lepényeket.
13  A lepényeken kivûl kovászos kenyeret is vigyen áldozatáúl, dicsôítô hálaáldozatjával együtt.
14  És mindezekbôl az áldozatokból áldozzék egyet-egyet az ùrnak felmutatott áldozatúl; és legyen azé a papé, a ki a hálaáldozatnak vérét elhinti.
15  És az ô dicsôítô hálaáldozatjának húsát, az ô áldozásának napján egyék meg; ne hagyjon abból reggelig.
16  Hogyha fogadásból vagy szabadakaratból áldozza valaki az ô áldozatát, a mely napon áldozza azt, azon a napon egyék meg az ô áldozatát; a mi pedig megmarad abból, másnap egyék meg.
17  A mi pedig annak az áldozatnak húsából tovább is megmarad, harmadnapon tûzzel égettessék meg.
18  Mert ha az ô hálaadó áldozatának húsából harmadnapon eszik valaki, nem lesz az kedves; a ki áldozta azt, annak nem számíttatik az az ô javára, sôt útálatos lesz; és valaki eszik abból, hordozza az ô vétségének terhét.
19  Azt a húst pedig, a mely valami tisztátalanhoz ér, meg ne egyék, hanem tûzzel égessék meg. A mi különben a húst illeti, mindenki ehetik húst, a ki tiszta;
20  De az, a ki eszik a békeáldozatnak húsából, a mely az ùré, noha az ô tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ô népe közûl.
21  Ha valaki akármi tisztátalanhoz ér, tisztátalan emberhez, vagy tisztátalan baromhoz, vagy akármihez, a mi tisztátalan útálatosság, és eszik a hálaadó áldozatnak húsából, a mely az ùré, gyomláltassék ki az az ember az ô népe közûl.
22  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
23  Szólj az Izráel fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek.
24  A hullott állatnak kövérje, és a vadtól megszaggatottnak kövérje, akármi munkához felhasználható, de enni meg ne egyétek!
25  Mert akárki egyék is az aféle állatoknak kövérjébôl, a melyekbôl tûzáldozatot visznek az ùrnak, az az ember, a ki ilyet iszik, gyomláltassék ki az ô népe közûl.
26  És semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét.
27  Valaki megeszik valami féle vért, az az ember gyomláltassék ki az ô népe közûl.
28  Szóla ismét az ùr Mózesnek és monda
29  Szólj az Izráel fiainak, mondván: A ki hálaáldozattal áldozik az ùrnak, maga vigye az ùrnak az ô áldozatát az ô hálaáldozatából.
30  A maga keze vigye az ùrnak tûzáldozatát: a kövérjét a szegyével együtt vigye el, a szegyét azért, hogy meglóbálják azt az ùr elôtt.
31  A pap pedig füstölögtesse el azt a kövért az oltáron, a szegye pedig legyen Åroné és az ô fiaié.
32  A jobblapoczkát is a papnak adjátok a hálaadó áldozatból, hogy azt felmutassa.
33  A ki Åron fiai közûl a hálaáldozat vérét és kövérjét megáldozza, a jobblapoczka annak a része legyen.
34  Mert a meglóbált szegyet és a felmutatott lapoczkát elveszem Izráel fiaitól az ô hálaadó áldozataikból, és adom azokat Åron papnak és az ô fiainak örökre kiszabott részûl, az Izráel fiaitól.
35  Ez az Åron felkenetési része, és az ô fiainak felkenetési része az ùrnak tûzáldozataiból, a naptól fogva, a melyen elôállítá ôket, hogy papi szolgálatot tegyenek az ùrnak;
36  A melyet parancsolt az ùr, hogy adják nékik az Izráel fiai, a mely napon felkente ôket, örökre kiszabott részûl az ô nemzetségökben.
37  Ez az egészen égôáldozatnak, az ételáldozatnak, a bûnért és a vétekért való áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a hálaáldozatnak törvénye,
38  A melyet parancsolt az ùr Mózesnek a Sinai hegyen, a mely napon parancsolta az Izráel fiainak a Sinai pusztában, hogy áldozzanak az ùrnak.

8

1 Szóla továbbá az ùr Mózesnek, mondván:
2  Vegyed Åront és az ô fiait is vele, és az öltözeteket, a kenetnek olaját, és bûnért való áldozati tulkot, két kost és egy kosár kovásztalan kenyeret.
3  És az egész gyülekezetet gyûjtsd egybe a gyülekezet sátorának nyílásához.
4  És aképen cselekedék Mózes, a mint az ùr parancsolta vala néki, és egybe gyûle a gyülekezet a gyülekezet sátorának nyílásához.
5  Akkor monda Mózes a gyülekezetnek: Ez a dolog, a mit az ùr parancsolt cselekedni.
6  És elôállatá Mózes Åront és az ô fiait, és megmosá ôket vízzel.
7  És reá adá Åronra a köntöst, és felövezé ôt az övvel, és reáveté a palástot, az efódot is reáadá, és felövezé az efód övével, és megerôsíté azt rajta.
8  És feltevé arra a hósent, és betevé a hósenbe az Urimot és a Thummimot.
9  Azután feltevé fejére a süveget, és elôl odatevé a süvegre az arany lapot, a szent koronát, a mint parancsolta vala az ùr Mózesnek.
10  Vevé Mózes a kenetnek olaját is, és megkené a hajlékot minden bennevalóval egybe, és felszentelé azokat.
11  És hinte abból az oltárra is hétszer, és felkené az oltárt és annak minden edényét, a mosdómedenczét is a lábával együtt, hogy azokat megszentelje.
12  Az Åron fejére is tölte a kenetnek olajából, és megkené ôt, hogy felszentelje ôt.
13  És elôállatá Mózes az Åron fiait is, és felöltözteté azokat is az ô köntöseikbe, és felövezé ôket övvel, felköté nékik a süvegeket is, a mint az ùr parancsolta vala Mózesnek.
14  Azután elôhoza egy tulkot a bûnért való áldozatra, és Åron az ô fiaival egybe a bûnért való áldozat tulkának fejére tevé az ô kezét.
15  És miután megölték azt, vôn Mózes annak vérébôl, és tôn az újjával az oltárnak szarvaira köröskörûl, és megtisztítá az oltárt, a többi vért pedig önté az oltárnak aljára; és felszentelte azt, hogy engesztelést szerezzen rajta.
16  Azután vevé mindazt a kövérséget, a mely annak a bélin vala, és a máj hártyáját, és a két veséjét és azoknak kövérségét, és elfüstölögteté Mózes azokat az oltáron.
17  A tulkot pedig, azaz annak bôrét, húsát és ganéját megégeté tûzzel a táboron kivûl, a mint az ùr parancsolta vala Mózesnek.
18  Azután elôállatá az égôáldozatra való kost, és Åron és az ô fiai rátevék kezeiket a kos fejére.
19  És megölék azt; Mózes pedig elhinté a vért az oltárra köröskörûl.
20  És a kost tagjaira vagdalák, és Mózes elfüstölögteté annak a fejét, a tagjait és a kövérjét.
21  A beleket pedig és a lábszárakat megmosta vízben, és elfüstölögteté Mózes az egész kost az oltáron. Kedves illatú égôáldozat ez, tûzáldozat ez az ùrnak, a mint megparancsolta vala az ùr Mózesnek.
22  Azután elôállatá a másik kost is, a felavatási kost, és rátevék Åron és az ô fiai kezeiket a kos fejére.
23  És megölék azt; Mózes pedig vôn annak vérébôl, és tôn abból az Åron jobb fülének czimpájára, és jobb kezének hüvelykére és jobb lábának hüvelykére,
24  Elôállatá az Åron fiait is, és tôn Mózes a vérbôl azok jobb fülének czimpájára, és jobb kezöknek hüvelykére és jobb láboknak hüvelykére; azután oda tölté Mózes a vért az oltárra köröskörûl.
25  És vevé a kövérjét és a farkát és mindazt a kövérjét, a mely a bélen van, továbbá a máj hártyáját, és a két vesét azoknak kövérjével egybe, és a jobb lapoczkát;
26  És a kovásztalan kenyerek kosarából, a mely az ùr elôtt vala, vôn egy kovásztalan lepényt, egy olajos kalácsot, és egy pogácsát, és raká azokat a kövérségekre és a jobb lapoczkára;
27  És tevé mindezeket az Åron kezeire és az ô fiainak kezeire, és meglóbáltatá azokat az ùr elôtt.
28  Azután elvevé azokat Mózes az ô kezeikbôl, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égôáldozattal egybe. Felavatási áldozatok ezek, kedves illatú tûzáldozat ez az ùrnak.
29  Elvevé pedig Mózes a szegyet, és meglóbálá azt az ùr elôtt; a felavatási kosból a Mózes része lôn ez, a mint megparancsolta vala az ùr Mózesnek.
30  Azután vôn Mózes a kenetnek olajából és a vérbôl, a mely az oltáron vala, és meghinté Åront és az ô ruháit, az ô fiait és az ô fiainak ruháit ô vele együtt, és megszentelé Åront és az ô ruháit, és az ô fiait és az ô fiainak ruháit ô vele együtt.
31  És monda Mózes Åronnak és az ô fiainak: Fôzzétek meg a húst a gyülekezet sátorának nyílásánál, és ott egyétek meg azt és a kenyeret, a mely a felavatási áldozat kosarában van, a miképen megparancsoltam, mondván: Åron és az ô fiai egyék meg azt.
32  A mi pedig megmarad a húsból és kenyérbôl, tûzzel égessétek meg.
33  De a gyülekezet sátorának nyílásán ki ne menjetek hét napig, addig a napig, a melyen betelnek a ti felavatástoknak napjai, mert hét nap avat fel benneteket az ùr.
34  A miképen e napon cselekedett, úgy parancsolta az ùr hogy cselekedjünk, hogy néktek engesztelést szerezzünk.
35  A gyülekezet sátorának nyílásánál maradjatok éjjel és nappal hét napig, és tartsátok meg, a mit megtartani rendelt az ùr, hogy meg ne haljatok; mert így parancsolta vala nékem.
36  Åron azért és az ô fiai mind akképen cselekedének, a mint megparancsolta vala nékik az ùr Mózes által.

9

1 És lôn a nyolczadik napon, hogy szólítá Mózes Åront és az ô fiait, és Izráelnek véneit,
2  És monda Åronnak: Végy egy borjút, fiatal bikát bûnért való áldozatúl, és egy kost egészen égôáldozatúl, épek legyenek, és vidd az ùr elé.
3  Szólj Izráel fiainak is, mondván: Vegyetek egy kecskebakot bûnért való áldozatúl, és egy esztendôs borjút és bárányt, épek legyenek, egészen égôáldozatúl.
4  És egy ökröt és egy kost hálaáldozatúl, hogy megáldozzátok az ùr elôtt, és olajjal elegyített ételáldozatot; mert ma az ùr megjelenik néktek.
5  Elvivék azért, a miket Mózes parancsolt vala, a gyülekezet sátora elé, és odajárula az egész gyülekezet, és megálla ott az ùr elôtt.
6  És monda Mózes: Ez a dolog, a melyet az ùr parancsolt, cselekedjétek meg; és megjelenik néktek az ùr dicsôsége.
7  Åronnak pedig monda Mózes: Járulj az oltárhoz, és készítsd el a te bûnért való áldozatodat és egészen égôáldozatodat, és végezz engesztelést magadért és a népért. Készítsd el a nép áldozatát is, és végezz engesztelést érettök is, a mint megparancsolta az ùr.
8  Járula azért Åron az oltárhoz, és megölé a borjút, a mely az övé, bûnért való áldozatúl.
9  Åron fiai pedig odavivék ô hozzá a vért, és ô bemártá az újját a vérbe, és tôn abból az oltár szarvaira, a többi vért pedig kiönté az oltár aljához.
10  A kövérjét pedig és a veséket és a máj hártyáját elfüstölögteté a bûnért való áldozatból az oltáron, a mint az ùr parancsolta vala Mózesnek.
11  A húst pedig és a bôrt tûzzel égeté meg a táboron kivûl.
12  Azután megölé az egészen égôáldozatot, Åron fiai pedig odavivék ô hozzá a vért, és ô elhinté azt az oltáron köröskörûl.
13  Az egészen égôáldozatot is odavivék hozzá darabonként, a fejével együtt, és elfüstölögteté az oltáron.
14  És megmosá a belet és a lábszárakat, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égôáldozattal egybe.
15  Azután megáldozá a nép áldozatát; vevé ugyanis a bûnért való áldozat bakját, a mely a népé, és megölé azt, és megáldozá azt bûnért való áldozatúl, mint az elôbbit.
16  Azután elôhozá az egészen égôáldozatot, és elkészíté azt szokás szerint.
17  Elôhozá az ételáldozatot is, és vôn abból egy teli marokkal, és elfüstölögteté az oltáron a reggeli egészen égôáldozaton kivûl.
18  Azután megölé az ökröt és a kost hálaadó áldozatúl a népért, és Åron fiai odavivék ô hozzá a vért, és elhinté azt az oltáron köröskörûl.
19  Az ökörbôl és a kosból való kövérségeket pedig, a farkat, a bél-takarót, a veséket és a máj hártyáját;
20  Odahelyezték e kövérségeket a szegyekre, és elfüstölögteté e kövérségeket az oltáron.
21  De a szegyeket és a jobb lapoczkát meglóbálá Åron az ùr elôtt, a mint parancsolta vala Mózes
22  Azután felemelé kezeit Åron a népre, és megáldá azt és leszálla, miután elvégezte vala a bûnért való áldozatot, az egészen égôáldozatot és a hálaáldozatot.
23  És beméne Mózes és Åron a gyülekezetnek sátorába, azután kijövének és megáldák a népet, az ùrnak dicsôsége pedig megjelenék az egész népnek.
24  Tûz jöve ugyanis ki az ùr elôl, és megemészté az oltáron az égôáldozatot és a kövérségeket. És látá ezt az egész nép, és ujjongának és arczra esének.

10

1 Nádáb pedig és Abihu, Åronnak fiai, vevék egyen-egyen az ô temjénezôjöket, és tônek azokba szenet és rakának arra füstölô szert, és vivének az ùr elé idegen tüzet, a melyet nem parancsolt vala nékik.
2  Tûz jöve azért ki az ùr elôl, és megemészté ôket, és meghalának az ùr elôtt.
3  És monda Mózes Åronnak: Ez az, a mit szólt vala az ùr, mondván: A kik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép elôtt megdicsôittetnem.
4  Åron pedig mélyen hallgata. Szólítá azért Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek, az Åron nagybátyjának fiait, és monda nékik: Jertek ide, vigyétek ki atyátokfiait a szenthely elôl, a táboron kivûl.
5  És odamenének, és kivivék ôket az ô köntöseikben a táboron kivûl, a mint szólott vala Mózes.
6  Azután monda Mózes Åronnak és az ô fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Fejeteket meg ne meztelenítsétek, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok és haragra ne gerjedjen az ùr az egész gyülekezet ellen; a ti atyátokfiai pedig, Izráelnek egész háza sirassák az égést, a melyet égetett az ùr.
7  A gyülekezet sátorának nyílásán se menjetek ki, hogy meg ne haljatok; mert az ùr kenetének olaja van rajtatok. És cselekvének a Mózes beszéde szerint.
8  Åronnak pedig szóla az ùr, mondván:
9  Bort és szeszes italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet sátorába, hogy meg ne haljatok. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben.
10  Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között.
11  És hogy taníthassátok Izráel fiait mindazokra a rendelésekre, a melyeket az ùr szólott vala nékik Mózes által.
12  Mózes pedig szóla Åronnak és az ô megmaradt fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Vegyétek az ételáldozatot, a mely megmaradt az ùrnak tûzáldozatiból, és egyétek meg azt kovásztalan kenyerekkel az oltár mellett; mert igen szentséges az.
13  Azért egyétek azt szent helyen, mert kiszabott részed, és fiaidnak is kiszabott része az, az ùrnak tûzáldozatiból, mert így parancsolta nékem.
14  A meglóbált szegyet pedig, és a felmutatott lapoczkát egyétek meg tiszta helyen, te, és a te fiaid és leányaid is veled, mert kiszabott részûl adattak azok néked s kiszabott részûl a te fiaidnak is, Izráel fiainak hálaadó áldozataiból.
15  A felmutatott lapoczkát és meglóbált szegyet a tûzáldozat kövérségeivel együtt vigyék be, hogy meglóbálják az ùr elôtt, és ez lesz a te kiszabott részed, és veled a te fiaidé örökké, a mint megparancsolta vala az ùr.
16  Azután szorgalmatosan tudakozódék Mózes a bûnáldozatra való bak felôl, de ímé elégett vala. Haragra gerjede azért Eleázár és Ithamár ellen, Åronnak megmaradt fiai ellen, mondván
17  Miért nem ettétek meg a bûnért való áldozatot a szenthelyen? Hiszen igen szentséges az, és néktek adta azt az ùr a gyülekezet vétkének hordozásáért, hogy engesztelést szerezzetek annak az ùr elôtt.
18  ìmé, nem vitetett be annak vére a szenthely belsejébe, meg kellett volna azért ennetek a szenthelyen, a mint megparancsoltam vala.
19  Åron pedig szóla Mózesnek: ìmé ma áldozták meg az bûnért való áldozatukat és egészen égôáldozatukat az ùr elôtt, engem pedig ilyen keserûségek értek: Ha megettem volna ma a bûnért való áldozatot, vajjon jó lett volna-é az ùr elôtt?
20  Mikor ezt hallotta vala Mózes, jónak tetszék ez néki.

11

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek és Åronnak, mondván nékik:
2  Szóljatok Izráel fiainak, mondván: Ezek azok az állatok, a melyeket megehettek minden barmok közûl, a melyek vannak e földön:
3  Mindazt, a minek hasadt a körme, és egészen ketté hasadt körme van, és kérôdzô a barmok közt, megehetitek.
4  De a kérôdzôk és a hasadt körmûek közûl ne egyétek meg ezeket: A tevét, mert az kérôdzô ugyan, de nincs hasadt körme; tisztátalan ez néktek.
5  A hörcsököt, mert kérôdzô ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.
6  A nyulat, mert kérôdzô ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.
7  És a disznót, mert hasadt körmû ugyan és egészen ketté hasadt körme van, de nem kérôdzik; tisztátalan ez néktek.
8  Ezeknek húsából ne egyetek, és holttestöket se illessétek; tisztátalanok ezek néktek.
9  Mindazokból, a melyek a vizekben élnek, ezeket ehetitek meg: A minek úszószárnya és pikkelye van a vizekben, tengerekben és folyóvizekben, azokat mind egyétek meg.
10  A minek pedig nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az akármely vízben nyüzsgô, és akármely vízben élô állat; mind útálatos az néktek.
11  De legyenek is útálatosak néktek; azoknak húsából ne egyetek, és holttestöket is útáljátok.
12  A minek nincs úszószárnya és pikkelye a vizekben, mind útálatos az néktek.
13  A szárnyas állatok közûl pedig ezeket útáljátok; meg ne egyétek, útálatosak ezek: a sas, a saskeselyû és a halászó sas.
14  A sólyom és a héja az ô nemével.
15  Minden holló az ô nemével.
16  A strucz, a bagoly, a kakuk és a karvaly az ô nemével.
17  A kuvik, a hattyú és a füles bagoly.
18  A bölömbika, a pelikán és a gém.
19  Az eszterág és a szarka az ô nemével, a büdös banka és a denevér.
20  Minden szárnyas féreg, a mely négy lábon jár, útálatos néktek.
21  Csak azt ehetitek meg a négylábú szárnyas férgek közûl, a melynek lábain felûl szökô-szárai vannak, hogy szökdécselhessen azokkal a földön.
22  Ezeket egyétek meg azok közûl: az arbé-sáskát az ô nemével, a szolámsáskát az ô nemével, a khargol-sáskát az ô nemével és a khagab-sáskát az ô nemével.
23  Minden egyéb négylábú szárnyas féreg, pedig útálatos legyen néktek.
24  És ezekkel tisztátalanokká teszitek magatokat; mindaz, a ki illeti holttestüket, tisztátalan legyen estvéig.
25  Minden pedig, a ki hordozza azoknak holttestét, mossa meg az ô ruháit, és tisztátalan legyen estvéig.
26  Minden barom, a melynek hasadt a körme, de nincs egészen ketté hasadva, és nem kérôdzik, tisztátalan legyen néktek; valaki illeti azt, tisztátalan legyen.
27  Minden állat, a mely a négylábúak között a talpán jár, tisztátalan legyen néktek; mindaz, a ki azoknak holttestét illeti, tisztátalan legyen estvéig.
28  A ki pedig hordozza azoknak holttestét, mossa meg az ô ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. Tisztátalanok azok néktek.
29  A földön csúszó-mászó állatok között pedig ezek legyenek tisztátalanok: a menyét, az egér és a gyík az ô nemével.
30  A sündisznó, a kaméleon, a tarka gyík, a csiga és a vakondok.
31  Ezek tisztátalanok néktek minden csúszó-mászó között; valaki illeti ezeket holtuk után, tisztátalan legyen estvéig.
32  És minden, a mire ezek közûl holtuk után esik valamelyik, tisztátalan legyen; akármely faedény, akár ruha, vagy bôr, vagy zsák; akármely eszköz, a mivel dolgozni szoktak, vízbe tétessék, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta legyen.
33  Akármely cserépedény pedig, a melybe beleesik valami azokból, mindazzal együtt, a mi benne van, tisztátalan legyen, és az edényt törjétek el.
34  Minden megehetô eledel, a melyhéz az ilyen edénybôl víz jut, tisztátalan, és minden megiható ital is, minden ilyen edényben tisztátalan legyen.
35  És minden, a mire azoknak holttestébôl esik valami, tisztátalan; kemencze és tûzhely lerontassék; tisztátalanok azok és tisztátalanok legyenek néktek.
36  De a forrás, a kút, az egybegyûlt víz tiszta legyen; de a mi azoknak holttestéhez ér, tisztátalan.
37  Hogyha azoknak holttestébôl reáesik is valamely vetômagra, a mely elvetendô, tiszta legyen az.
38  De ha vizet töltenek a magra, és úgy esik rá azoknak holttestébôl, tisztátalan az ilyen néktek.
39  Hogyha olyan hullik el a barmok közûl, a mely eledeletek néktek; a ki annak holttestét illeti, tisztátalan legyen estvéig.
40  A ki pedig eszik annak holttestébôl, mossa meg az ô ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. És mossa meg ruháit az is, a ki hordozta annak holttestét, és tisztátalan legyen estvéig.
41  Mindaz is, a mi csúszik-mászik a földön, útálatos legyen, meg ne egyétek.
42  Mindazt, a mi hason csúszik, és mindazt, a mi négy, sôt mindazt, a mi több lábon jár, a földön csúszó-mászó bármely állatot, meg ne egyétek ezeket, mert útálatosak ezek.
43  Meg ne fertéztessétek magatokat semmiféle csúszó-mászó állattal, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat azokkal, hogy tisztátalanokká legyetek általok.
44  Mert én, az ùr vagyok, a ti Istenetek; szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat semmiféle állat által, a mely csúszik-mászik a földön.
45  Mert én vagyok az ùr, a ki felhoztalak titeket Égyiptom földébôl, hogy Istenetekké legyek néktek; legyetek azért szentek, mert én szent vagyok.
46  Ez a törvény a baromfélékrôl, a szárnyas állatokról, minden élô állatról, a mely nyüzsög a vizekben, és minden állatról, a mely csúszik-mászik a földön.
47  Hogy különbséget tehessetek a tisztátalan és tiszta között, az olyan állat között, a mely megehetô, és az olyan állat között, a mely meg nem ehetô.

12

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak, mondván: Ha az asszony lebetegszik, és fiat szül, tisztátalan legyen hét napig; az ô havi betegségének ideje szerint legyen tisztátalan.
3  A nyolczadik napon pedig metéljék körûl a fiú férfitestének bôrét.
4  Azután harminczhárom napig maradjon otthon a vértôl való tisztulás miatt; semmi szent dolgo t ne illessen, a szent helyre se menjen be, míg el nem telnek az ô tisztulásának napjai.
5  Ha pedig leányt szül, két hétig legyen tisztátalan, mint havi betegségekor, és hatvanhat napig maradjon otthon a vértôl való tisztulása végett.
6  Mikor pedig letelnek az ô tisztulásának napjai, fiú miatt vagy leány miatt, hozzon egészen égôáldozatúl esztendôs bárányt, galambfiat vagy gerliczét bûnért való áldozatul, a gyülekezet sátorának nyílása elé a paphoz.
7  És áldozza meg azt az ùr elôtt; és szerezzen néki engesztelést; így lesz tisztává az ô vérfolyása után. Ez a törvénye a fiút vagy leányt szülô asszonynak.
8  Ha pedig nincs elég módja a bárányhoz, vigyen két gerliczét vagy két galambfiat, egyiket egészen égôáldozatúl, a másikat bûnért való áldozatúl, és szerezzen néki engesztelést a pap, és tiszta lesz.

13

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek és Åronnak, mondván:
2  Ha valamely ember testének bôrén daganat, vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad, és az ô testének bôrén poklos fakadékká lehet: vigyék el az ilyet Åronhoz, a paphoz, vagy egyvalamelyikhez az ô papfiai közûl.
3  És nézze meg a pap azt a test bôrén lévô fakadékot. Ha a szôr a fakadékban fehérré változott, és ha a fakadéknak felülete mélyebben van az ô testének bôrénél: akkor poklos fakadék az. Mihelyt látja ezt a pap, tisztátalannak ítélje azt.
4  Ha pedig fehér folt van a teste bôrén, de annak felülete nincs mélyebben a bôrnél, és a szôre sem változott meg fehérré, akkor rekeszsze külön a pap a fakadékos embert hét napig.
5  A hetedik napon pedig nézze meg ôt a pap, s ha szerinte a fakadék egy állapotban van, át nem terjedt tovább a fakadék a bôrön, a pap másodszor is rekeszsze ôt külön hét napig.
6  Nézze meg ôt azután a pap a hetedik napon másodszor is, és ha a fakadék meghalványodott, és nem terjedt tovább a bôrön a fakadék, tisztának ítélje ôt a pap; tarjagosság az, mossa meg azért a ruháit és legyen tiszta.
7  De ha a tarjagosság tovább terjedt a bôrön, miután a papnál az ô megtisztulása végett jelentkezett: akkor másodszor is jelentse magát a papnál.
8  És ha látja a pap, hogy ímé tovább terjedt a tarjagosság a bôrön: ítélje azt a pap tisztátalannak, poklosság az.
9  Ha poklos fakadék lesz az emberen, vigyék tehát azt a paphoz.
10  És ha látja a pap, hogy ímé fehér daganat van a bôrön, és az a szôrt fehérré változtatta, és vadhús van a daganatban:
11  Idûlt poklosság az az ô testének bôrén; azért tisztátalannak ítélje azt a pap, ne is rekesztesse külön azt, mert tisztátalan az.
12  Ha pedig folyton fejlôdik a poklosság a bôrön, és a poklos fakadék elborítja a fakadékosnak egész bôrét tetôtôl talpig mindenfelé, a merre a pap szemei látnak;
13  És ha látja a pap, hogy ímé elborította a poklosság annak egész testét: akkor ítélje tisztának a fakadékot; mivelhogy egészen fehérré változott az, tiszta az.
14  De mihelyt vadhús mutatkozik abban, tisztátalan legyen.
15  Ha meglátja a pap a vadhúst, tisztátalannak ítélje azt; a vadhús tisztátalan legyen, poklosság az.
16  De ha a vadhús eltûnik, és fehérré változik, akkor menjen a paphoz.
17  És ha megnézi azt a pap, és a fakadék csakugyan fehérré változott, akkor ítélje a pap a fakadékot tisztának, tiszta az.
18  Ha pedig valakinek a teste bôrén kelevény volt, de begyógyult,
19  És a kelevény helyén fehér daganat, vagy vörhenyes fehér folt támad, jelentse magát a papnál.
20  És ha látja a pap, hogy ímé annak felülete alább esik a bôrnél, és a szôre fehérré változott: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak; poklos fakadék az, a mi a kelevényben fakadt.
21  Ha pedig megnézi azt a pap, és íme nincs abban fehér szôr, és nem is esett alább a bôrnél, sôt meghalványodott az: akkor rekeszsze külön azt a pap hét napig.
22  Ha azonban tovább terjed a bôrön; akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, poklos fakadék az.
23  De ha elébbi állapotában marad a folt, nem terjedt: a kelevény forradása az, azért tisztának ítélje azt a pap.
24  Vagy ha valaki testének bôrén égési seb lesz, és a seb helyén vörhenyesfehér folt támad vagy fehér;
25  És megnézi azt a pap, és íme a szôr fehérré változott a foltban, és annak felülete mélyebben van a bôrnél: poklosság az, a mi a seben fakadt, azért ítélje azt a pap tisztátalannak, poklos fakadék az.
26  De ha megnézi azt a pap, és ímé nincs a foltban fehér szôr, és nem is esett az alább a bôrnél, sôt meg is halványodott az: akkor rekeszsze azt külön a pap hét napig.
27  És nézze meg azt a pap a hetedik napon; ha tovább terjedt a bôrön, akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, poklos fakadék az.
28  Ha pedig elébbi állapotában van a folt, nem terjedt a bôrön, sôt meg is halványodott, égési daganat az; azért tisztának ítélje azt a pap, mert égési seb forradása az.
29  És ha valamely férfiúnak vagy asszonynak fakadéka támad a fején vagy a szakállában,
30  És a pap megnézi a fakadékot, és íme annak felülete mélyebben van a bôrnél, és abban a szôr sárga és vékony: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak, var az, fejnek vagy szakállnak poklossága az.
31  Ha pedig megnézi a pap a varas fakadékot, és ímé annak felülete nincsen mélyebben a bôrnél, és nincsen abban fekete szôr: akkor rekeszsze külön a pap azt, a kinek varas fakadéka van, hét napig.
32  És nézze meg a pap a fakadékot a hetedik napon, és ha nem terjedt a var, és nem lett benne sárga szôr, és a varnak felülete nem lett mélyebbé a bôrnél:
33  Akkor borotválkozzék meg, de a varat le ne borotválja; a pap pedig másodszor is rekeszsze külön a varas embert hét napig.
34  És a pap nézze meg a varat a hetedik napon, és ha nem terjed a var a bôrön, és annak felülete nincsen mélyebben a bôrnél: akkor tisztának ítélje azt a pap és mossa meg a ruháit, és tiszta lesz.
35  De ha tovább terjed a var a bôrön, miután tisztának ítélte azt,
36  És megnézi azt a pap, és csakugyan terjedt a var a bôrön: akkor ne is kutasson a pap a sárga szôr után, tisztátalan az.
37  De ha a var szerinte egy állapotban van, és fekete szôr indult abban, meggyógyult az a var, tiszta az; tisztának ítélje azt a pap.
38  Ha pedig valamely férfi vagy asszony testének bôrén foltok, fehér foltok támadnak,
39  És megnézi a pap, és ímé a testök bôrén lévô foltok halavány fehérek: a bôrön fakadt sömör az, tiszta az az ember.
40  Hogyha valamely embernek egészen elhúll a haja, kopasz az, és tiszta az.
41  És ha elôlrôl hull el a haja, elôl kopasz az, és tiszta az.
42  Hogyha pedig az ô egész kopasz, vagy elôl kopasz fején vörhenyes fehér fakadék támad, poklos fakadék az az ô egész kopasz vagy elôl kopasz fején.
43  Ha megnézi azt a pap, és ímé a fakadék daganata vörhenyes fehér az ô egész kopasz vagy elôl kopasz fején, olyanforma, mint a test bôrén való poklosság:
44  Poklos ember az, tisztátalan az, igen tisztátalannak ítélje azt a pap, mivelhogy fején van a fakadékja.
45  A poklos ember pedig, a kin a fakadék van, megszakgatott ruhában és mezítelen fôvel legyen, és a bajuszát fedezze be, és ezt kiáltsa: Tisztátalan, tisztátalan!
46  Mindaddig tisztátalan legyen, a míg rajta van a fakadék, tisztátalan az; csak ô maga lakjék, a táboron kivûl legyen az ô lakása.
47  Hogyha pedig valami ruhán van a poklos fakadék, gyapjú ruhán vagy len ruhán,
48  Vagy lenbôl és gyapjúból készült fonadékon vagy szöveten; vagy bôrön, vagy valamely bôrbôl való készítményen;
49  És ha az a fakadék zöld vagy vörhenyes színû a ruhán, vagy bôrön, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bôrbôl való eszközön: poklos fakadék az, mutassák azért meg a papnak.
50  És nézze meg a pap a fakadékot és rekeszsze külön azt a min a fakadék van, hét napig.
51  A hetedik napon pedig nézze meg a fakadékot. Ha terjed a fakadék a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon vagy bôrön, és akármely készítményen, a mivé a bôr feldolgoztatik: emésztô poklosság az a fakadék, tisztátalan az.
52  Azért égesse meg azt a ruhát, vagy a gyapjúból vagy a lenbôl készült szövetet vagy fonadékot, vagy akármely bôrbôl való eszközt, a melyen a fakadék leend; mert emésztô poklosság az, tûzön égessék meg azt.
53  De ha megnézi a pap, és ímé nem terjedt a fakadék a ruhán, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bôrbôl való eszközön:
54  Akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, a min a fakadék van, és rekeszsze külön azt másodszor is hét napig.
55  Ha pedig megnézi azt a pap a mosás után, és ímé a fakadék nem változtatta meg a színét; ha nem terjedt is a fakadék, tisztátalan az, tûzben égesd meg azt; beevôdés az, akár a fonákján, akár a színén legyen az.
56  De ha látja a pap, hogy ímé meghalványodék a fakadék a megmosatása után: akkor szakaszsza el azt a ruhától vagy bôrtôl, vagy a szövettôl vagy a fonadéktól.
57  És ha mégis mutatkozik a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bôrbôl való eszközön: akkor kiújulás az; tûzzel égesd meg azt, a min a fakadék van.
58  Azt a ruhát pedig, vagy szövetet, vagy fonadékot, vagy akármely bôrbôl való eszközt, a melyet megmostál, ha eltávozik rólok a fakadék, mosd meg másodszor is, és tiszta lesz.
59  Ez a törvénye a poklos fakadéknak, akár gyapjú-, akár lenruhán, akár szöveten, akár fonadékon, vagy akármely bôrbôl való eszközön legyen, hogy tisztának vagy tisztátalannak ítéltessék.

14

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Ez legyen a poklos embernek törvénye az ô megtisztulásának napján, hogy vigyék a paphoz.
3  A pap pedig menjen ki a táboron kivûl, és nézze meg a pap, és ha meggyógyult a pokloson a poklos fakadék:
4  Akkor parancsolja meg a pap, hogy hozzanak a megtisztulandó emberért két élô, tiszta madarat, czédrusfát, karmazsint és izsópot;
5  Azután parancsolja meg a pap, hogy az egyik madarat öljék meg cserépedényben, forrásvíz felett.
6  Az élô madarat pedig, vegye azt és a czédrusfát, a karmazsint és az izsópot; és mártsa be azokat és az élô madarat a megölt madárnak vérébe a forrásvíz felett.
7  És hintse meg a poklosságból megtisztulandó embert hétszer, és ítélje azt tisztának; az élô madarat pedig bocsássa szabadon a mezôre.
8  Azután a megtisztulandó ember mossa ki az ô ruháit, borotválja le minden szôrét, és mosódjék meg vízben, és tiszta lesz; így menjen be azután a táborba, de a sátorán kivûl maradjon hét napig.
9  A hetedik napon pedig borotválja le minden szôrét: a haját, szakállát, szemöldökeit és minden egyéb szôrét borotválja le, és mossa ki ruháit, és mossa meg a testét vízben, és tiszta lesz.
10  A nyolczadik napon pedig vegyen két ép bárányt, meg egy ép nôstény bárányt, egy esztendôst, és olajjal elegyített három tized efa lisztlángot ételáldozatúl, és egy lóg olajt.
11  A pap pedig, a ki a tisztítást végzi, állassa a megtisztulandó embert mindezekkel együtt az ùr elébe, a gyülekezet sátorának nyílásához.
12  És vegye a pap az egyik bárányt, és áldozza meg azt vétekért való áldozatúl a lóg olajjal együtt, és lóbálja meg azokat az ùr elôtt.
13  A bárányt pedig ott ölje meg, a hol a bûnért való áldozatot és az egészen égôáldozatot ölik meg a szent helyen; mert a miképen a bûnért, azonképen a vétekért való áldozat is a papé; igen szentséges az.
14  És vegyen a pap a vétekért való áldozatnak vérébôl, és kenje meg azzal a megtisztulandó ember jobb fülének czimpáját, és az ô jobb kezének hüvelykét, és jobb lábának hüvelykét.
15  Vegyen a pap a lóg olajból is, és töltsön a papnak a bal tenyerére.
16  És mártsa be a pap az ô jobb kezének újját az olajba, mely az ô bal tenyerén van, és hintsen az olajból az újjával hétszer az ùr elôtt.
17  A maradék olajból pedig, a mely az ô tenyerén van, kenje meg a pap a megtisztulandó ember jobb fülének czimpáját, a jobb kezének hüvelykét és a jobb lábának hüvelykét a vétekért való áldozat vérén felül.
18  És a mi megmarad az olajból, a mely a pap tenyerén van, kenje a megtisztulandó ember fejére; így szerezzen néki engesztelést a pap az ùr elôtt.
19  Azután készítsen a pap bûnért való áldozatot, és szerezzen engesztelést a tisztátalanságából megtisztulónak; azután ölje meg az égôáldozatot.
20  És vigye fel a pap az égôáldozatot és az ételáldozatot az oltárra; így szerezzen néki engesztelést a pap, és tiszta lesz.
21  Hogyha pedig szegény ô, és nincs módja azokhoz, akkor vegyen egy bárányt vétekért való áldozatúl meglóbálás végett, hogy engesztelésül legyen érte; meg egy tized efa lisztlángot, olajjal elegyítve, ételáldozatúl, és egy lóg olajt.
22  És két gerliczét vagy két galambfiat, a mint a módja engedi, és legyen az egyik bûnért való áldozat, a másik pedig egészen égôáldozat.
23  És vigye azokat az ô tisztulásának nyolczadik napján a paphoz, a gyülekezet sátorának nyílásához, az ùr elébe.
24  És vegye a pap a vétekért való áldozat bárányát, és a lóg olajt, és lóbálja meg azokat a pap az ùr elôtt.
25  Azután ölje meg a vétekért való áldozat bárányát, és vegyen a pap a vétekért való áldozat vérébôl, és kenjen a megtisztulandó ember jobb fülének czimpájára, és jobb kezének hüvelykére, és jobb lábának hüvelykére.
26  Az olajból pedig töltsön a pap a papnak baltenyerére.
27  És hintsen a pap az ô jobb kezének újjával az olajból, a mely az ô bal tenyerén van, hétszer az ùr elôtt.
28  Azután kenje meg a pap a tenyerén lévô olajból a megtisztulandó jobb fülének czimpáját, a jobb kezének hüvelykét és a jobb lábának hüvelykét a vétekért való áldozat vérének helyén.
29  A mi pedig megmarad a pap tenyerén lévô olajból, kenje a megtisztulandó fejére, hogy engesztelésül legyen érette az ùr elôtt.
30  És készítse el az egyiket a gerliczék közûl, vagy galambfiak közûl, a melyik az ô módjától telik.
31  Azt, a mi kitelik az ô módjától: az egyiket bûnért való áldozatúl, a másikat pedig egészen égôáldozatúl az ételáldozattal egybe; így szerezzen engesztelést a pap a megtisztulandó embernek az ùr elôtt.
32  Ez a törvénye annak, a kin poklos fakadék van, de a kinek nincs módja az ô megtisztulásánál.
33  Szóla ismét az ùr Mózesnek és Åronnak, mondván:
34  Mikor bementek majd a Kanaán földére, a melyet én adok néktek birtokúl, és a ti birtokotokban lévô föld valamelyik házára poklosságot bocsátok:
35  Akkor menjen el az, a kié a ház, és jelentse meg a papnak, mondván: Mint a poklosság, olyan mutatkozik nálam a házban.
36  A pap pedig parancsolja meg, hogy takarítsák ki a házat, mielôtt oda menne a pap a poklosság megnézésére, hogy semmi se legyen tisztátalanná, a mi a házban van; és csak azután menjen be a pap a ház megnézésére.
37  És ha látja a poklosságot, hogy ímé a poklosság a háznak falain zöld vagy vörhenyes horpadásokban mutatkozik, és annak felülete alább esik a falnál:
38  Akkor menjen ki a pap a házból, a háznak ajtaja elé, és zárja be a házat hét napra.
39  A hetedik napon pedig térjen vissza a pap, és ha látja, hogy ímé elterjedt a poklosság a ház falán:
40  Akkor parancsolja meg a pap, hogy szedjék ki a köveket, a melyeken a poklosság van, és vessék azokat a városon kivûl tisztátalan helyre;
41  A házat pedig vakartassa le belûl köröskörûl, és a tapasztékot, a melyet levakartak, töltsék a városon kivûl tisztátalan helyre.
42  És vegyenek elô más köveket, és illeszszék be ama kövek helyére; tapasztékot is mást vegyenek, és tapaszszák be a házat.
43  Hogyha a poklosság visszatér, és kiújul a házon, miután kiszedték a köveket, és miután levakarták a házat, és miután be is tapasztották azt:
44  Akkor menjen be a pap, és nézze meg, és ha ímé tovább terjedt a poklosság a házon emésztô poklosság az a házon, tisztátalan az;
45  Rontsák azért le a házat köveivel együtt, és a fáit is, a háznak minden tapasztékát is; és vigyék a városon kivûl tisztátalan helyre.
46  A ki pedig bemegy a házba akármikor, a míg az zárva van, tisztátalan legyen az estvéig.
47  És a ki meghál abban a házban, mossa meg a ruháit, és a ki eszik abban a házban, az is mossa meg a ruháit.
48  Ha pedig bemegy a pap és látja, hogy ímé nem terjedt a poklosság a házon, miután megtapasztották a házat: akkor tisztának ítélje a pap a házat, mert megszûnt a poklosság.
49  A háznak megtisztítása végett pedig vegyen elô két madarat, czédrusfát, karmazsint és izsópot.
50  És ölje meg az egyik madarat cserépedényben, forrásvíz felett.
51  Azután vegye a czédrusfát, az izsópot, a karmazsint és az élô madarat, és mártsa be azokat a megölt madár vérébe és a forrásvízbe, és hintse meg azzal a házat hétszer.
52  És tisztítsa meg a házat a madár vérével, a forrásvízzel, az élô madárral, a czédrusfával, az izsóppal és a karmazsinnal.
53  Az élô madarat pedig bocsássa el a városon kivûl a mezôre. ìgy szerezzen engesztelést a házért, és tiszta lesz.
54  Ez a törvénye mindenféle poklos fakadéknak és varnak.
55  A ruha és a ház poklosságának is.
56  A daganatnak, a tarjagosságnak és a fehér foltnak;
57  Hogy megtudhassák: mikor tiszta és mikor tisztátalan valami? Ez a poklosság törvénye.

15

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek és Åronnak, mondván:
2  Szóljatok Izráel fiainak és mondjátok meg nékik: Ha valamely férfiúnak magfolyása támad, az ô folyása tisztátalan.
3  És pedig tisztátalan lesz e folyás miatt: akár folytonos az ô magfolyása, akár megreked testében ez a folyás; tisztátalanság ez ô nála.
4  Minden ágy, a melyen fekszik a magfolyós, tisztátalan, és minden holmi is, a melyre ráül, tisztátalan lesz.
5  Valaki azért illeti az ô ágyát, mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
6  Az is, a ki a holmira ül, a melyen a magfolyós ült vala, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
7  Az is, a ki illeti a magfolyósnak testét, mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
8  És ha ráköp a magfolyós a tiszta emberre, mossa meg ez a ruháját, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
9  És minden nyereg is, a melyre a magfolyós ráült, tisztátalan legyen.
10  És akárki is, a ki illet valamit, a mi annak alatta vala, tisztátalan legyen estvéig, és a ki hordozza azokat, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
11  És mindaz, a kit illet a magfolyós, úgy hogy kezeit le nem öblíti vízzel, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
12  A cserépedény pedig, a melyet a magfolyós illet, törettessék el, minden faedény pedig öblíttessék ki vízzel.
13  Mikor pedig megtisztúl a magfolyós az ô folyásából, akkor számláljon hét napot az ô tisztulására, és mossa meg ruháit, és a testét is mossa le forrásvízben, és tiszta lesz.
14  És a nyolczadik napon vegyen elô két gerliczét vagy két galambfiat, és menjen el az ùr elé, a gyülekezet sátorának nyílásához, és adja azokat a papnak.
15  És készítse el azokat a pap; az egyiket bûnért való áldozatúl, a másikat egészen égôáldozatúl; így szerezzen néki engesztelést a pap az ùr elôtt az ô magfolyása miatt.
16  Ha valamely férfiúnak magömlése van, mossa meg az egész testét vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
17  És minden ruha és minden bôr, a melyre a magömlés kihat, mosattassék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
18  És az asszony is, a kivel férfiú hál magömléssel. Mosódjanak meg vízben, és tisztátalanok legyenek estvéig.
19  Mikor asszony lesz magfolyóssá és véressé lesz az ô magfolyása a testén, hét napig legyen az ô havi bajában, és valaki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig.
20  Mindaz is, a min hál az ô havi bajában, tisztátalan legyen, és mindaz is, a min ül, tisztátalan legyen.
21  És mindaz, a ki illeti az ô ágyát, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
22  És mindaz is, a ki illet bármely holmit, a melyen ült, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben és tisztátalan legyen estvéig.
23  Sôt ha valaki az ô ágyán, vagy a holmikon illet is valamit, a melyeken ô ült, tisztátalan legyen estvéig.
24  Ha pedig vele hál valaki, és reá ragad arra az ô havi baja: tisztátalan legyen hét napig, és minden ágy is, a melyen fekszik, tisztátalan legyen.
25  És hogyha sok napig tart az asszonynak az ô vérfolyása a havi bajának idején kivûl, vagy ha a folyás a havi bajon túl tart: valameddig az ô tisztátalanságának folyása tart, úgy legyen, mint havi bajának idején, tisztátalan az.
26  Minden ágy, a melyen fekszik az ô folyásának egész ideje alatt, olyan legyen, mint a havi baja idejében lévô ágya, és minden holmi is, a melyre ráül, tisztátalan legyen, mint az ô havi bajának tisztátalansága alatt.
27  És mindaz is, a ki illeti azokat, tisztátalan lesz, mossa meg azért a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
28  Ha pedig megtisztúl az ô folyásából: számláljon hét napot, és azután tiszta legyen.
29  A nyolczadik napon pedig vegyen elô két gerliczét vagy két galambfiat, és vigye el azokat a papnak, a gyülekezet sátorának nyílásához.
30  És készítse el a pap az egyiket bûnért való áldozatúl, a másikat pedig egészen égôáldozatúl; így szerezzen néki engesztelést a pap az ùr elôtt az ô tisztátalanságának folyása miatt.
31  ìgy tartsátok vissza Izráel fiait az ô tisztátalanságuktól, hogy meg ne haljanak az ô tisztátalanságuk miatt, megfertôztetvén az én hajlékomat, a mely közöttök van.
32  Ez a törvénye a magfolyósnak és annak, a kinek magömlése van, a mi által tisztátalanná lesz;
33  És a havi bajban szenvedônek és a magfolyásban lévônek, férfinak és asszonynak, és annak a férfiúnak a ki tisztátalan asszonynyal hál.

16

1 És szóla az ùr Mózesnek, az Åron két fiának halála után, a kik akkor haltak meg, a mikor az ùrhoz járultak vala.
2  És monda az ùr Mózesnek: Szólj a te atyádfiának, Åronnak, hogy ne menjen be akármikor a szenthelyre a függönyön belül a fedél elé, a mely a láda felett van, hogy meg ne haljon, mert felhôben jelenek meg a fedél felett.
3  Ezzel menjen be Åron a szenthelyre: egy fiatal tulokkal bûnért való áldozatúl, és egy kossal égôáldozatúl.
4  Gyolcsból készült szent köntöst öltsön magára, és gyolcs lábravaló legyen a testén, gyolcs övvel övezze be magát, és gyolcs süveget tegyen fel; szent ruhák ezek; mossa meg azért a testét vízben, és úgy öltse fel ezeket.
5  Izráel fiainak gyülekezetétôl pedig vegyen át két kecskebakot bûnért való áldozatúl, és egy kost egészen égôáldozatúl.
6  És áldozza meg Åron a bûnért való áldozati tulkot, a mely az övé, és végezzen engesztelést magáért és háza népéért.
7  Azután vegye elô a két kecskebakot, és állassa azokat az ùr elé a gyülekezet sátorának nyílásához,
8  És vessen sorsot Åron a két bakra; egyik sorsot az ùrért, a másik sorsot Azázelért.
9  És áldozza meg Åron azt a bakot, a melyre az ùrért való sors esett, és készítse el azt bûnért való áldozatúl.
10  Azt a bakot pedig, a melyre az Azázelért való sors esett, állassa elevenen az ùr elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába.
11  Åron pedig úgy áldozza meg a bûnért való áldozati tulkot, a mely az övé, és úgy szerezzen engesztelést magáért és háza népéért, hogy ölje meg a bûnért való áldozati tulkot, a mely az övé.
12  És vegye tele a tömjénezôt eleven szénnel az oltárról, a mely az ùr elôtt van, és vegye tele a két markát a porrá tört fûszerekbôl való füstölôbôl, és vigye be a függönyön belôl.
13  És vesse a füstölôt a tûzre az ùr elôtt, hogy befedje a füstölô felhôje a fedelet, a mely a bizonyság felett van, hogy meg ne haljon
14  Azután vegyen a tuloknak vérébôl és hintsen újjával a fedél felsô színére napkelet felé; a fedél elôtt pedig hétszer hintsen újjával a vérbôl.
15  És ölje meg a bûnért való áldozati bakot, a mely a népé, és vigye be annak vérét a függönyön belôl, és úgy cselekedjék annak vérével, a mint a tuloknak vérével cselekedett: hintse ugyanis azt a fedélre és a fedél elé
16  ìgy szerezzen engesztelést a szenthelynek Izráel fiainak tisztátalanságai és vétkei miatt, mindenféle bûnei miatt; így cselekedjék a gyülekezet sátorával is, a mely közöttök van, az ô tisztátalanságaik közepette.
17  Senki se legyen a gyülekezet sátorában, a mikor bemegy a szent-helybe, hogy engesztelést szerezzen, egészen az ô kijöveteléig; és végezzen engesztelést magáért, házanépéért, és Izráelnek egész gyülekezetéért.
18  Azután menjen ki az oltárhoz, a mely az ùr elôtt van, és végezzen engesztelést azért is; vegyen ugyanis a tuloknak vérébôl és a baknak vérébôl, és kenje meg az oltárnak szarvait köröskörûl.
19  És hintsen arra a vérbôl az ô újjával hétszer; így tegye tisztává, és így szentelje meg azt Izráel fiainak tisztátalanságaitól.
20  Miután pedig elvégezi a szenthelyért, a gyülekezet sátoráért és az oltárért való engesztelést; hozza elô az élô bakot.
21  És tegye Åron mind a két kezét az élô baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bûneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába,
22  Hogy vigye el magán a bak minden ô hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.
23  Azután menjen be Åron a gyülekezet sátorába, és vesse le a gyolcs ruhákat, a melyeket felöltött, mikor bement a szenthelybe, és hagyja ott azokat.
24  És mossa meg a testét vízben szent helyen, és öltse fel a maga ruháit, úgy menjen ki, és készítse el a maga egészen égôáldozatát és a nép egészen égôáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért.
25  A bûnért való áldozat kövérjét pedig füstölögtesse el az oltáron.
26  Az pedig, a ki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután menjen be a táborba.
27  A bûnért való áldozati tulkot pedig, és a bûnért való áldozati bakot, a melyeknek vére engesztelés végett bevitetett a szenthelyre, vigye ki a táboron kivûl, és égessék meg azoknak bôrét, húsát és ganéját tûzzel.
28  És a ki elégeti ezeket, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután így menjen be a táborba.
29  Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény.
30  Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bûnötöktôl megtisztúltok az ùr elôtt.
31  Szombatok szombatja ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez.
32  És végezzen engesztelést a pap, a kit felkennek, és a kit az ô tisztére felavatnak, hogy paposkodjék az ô atyja helyett, és öltözködjék a gyolcs ruhákba, a szent ruhákba:
33  És végezzen engesztelést a szentek szentjéért, és a gyülekezet sátoráért, és az oltárért is végezzen engesztelést, sôt a papokért és az egész összegyülekezett népért is engesztelést végezzen.
34  És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendôben engesztelést végezzenek Izráel fiainak minden bûnéért. És úgy cselekedék, a mint megparancsolta vala az ùr Mózesnek. a vér és az elhullott állat megevésének tilalmazása.

17

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Åronnak és az ô fiainak és Izráel minden fiának, és mondd nékik: Ez az a dolog, a mit megparancsolt az ùr, mondván:
3  Ha valaki Izráel házából ökröt, vagy bárányt, vagy kecskét öl le a táborban, vagy a ki öl a táboron kivûl,
4  És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az ùrhoz, az ùrnak hajléka elôtt: vérontásúl tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott, töröltessék ki azért az ilyen ember az ô népe közûl:
5  Azért hogy vigyék el Izráel fiai az ô véres áldozataikat, a melyeket áldoznak vala a mezôn, vigyék el azokat az ùrnak, a gyülekezet sátorának nyílásához, a paphoz, és áldozzák meg azokat hálaáldozatúl az ùrnak.
6  És hintse a pap a vért az ùr oltárára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van, a kövérjét pedig füstölögtesse el kedves illatúl az ùrnak.
7  És ne áldozzák többé véres áldozataikat az ördögöknek, a kikkel ôk paráználkodnak. Örökkévaló rendtartás legyen ez nékik nemzetségrôl nemzetségre.
8  Mondjad nékik ezt is: Valaki az Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közûl, egészen égôáldozatot áldoz vagy véres áldozatot,
9  És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy elkészítse azt az ùrnak: irtassék ki az ilyen ember az ô népe közûl.
10  És ha valaki Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közûl valamiféle vért megeszik: kiontom haragomat az ellen, a ki a vért megette, és kiirtom azt az ô népei közûl.
11  Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levô élet által szerez engesztelést.
12  Azért mondtam Izráel fiainak: Egy lélek se egyék vért közûletek; a köztetek tartózkodó jövevény se egye meg a vért.
13  És ha valaki Izráel fiai közûl, vagy a köztök tartózkodó jövevények közûl vadászásba vadat vagy madarat fog, a mely megehetô: ontsa ki annak vérét, és fedje be azt földdel.
14  Mert minden testnek élete az ô vére a benne levô élettel. Azért mondom Izráel fiainak: Semmiféle testnek a vérét meg ne egyétek, mert minden testnek élete az ô vére; valaki megeszi azt, irtassék ki.
15  Ha pedig valaki elhullott, vagy vadtól megszaggatott állatot eszik, akár benszülött, akár jövevény: mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig, azután tiszta.
16  Hogyha meg nem mossa ruháit, sem a testét le nem mossa: viselje az ô vétségének terhét.

18

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Izráel fiaihoz, és mondd nékik: Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
3  Ne cselekedjetek úgy, a mint Égyiptom földén cselekesznek, a hol laktatok; úgy se cselekedjetek, a mint Kanaán földén cselekesznek, a hová beviszlek titeket; se azoknak rendtartásai szerint ne járjatok.
4  Az én végzéseim szerint cselekedjetek, és az én rendeleteimet tartsátok meg, azok szerint járván. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
5  Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, a melyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az ùr.
6  Senki se közelgessen valamely vér szerint való rokonához, hogy felfedje annak szemérmét. Én vagyok az ùr.
7  A te atyádnak szemérmét és a te anyádnak szemérmét fel ne fedd; a te anyád ô, fel ne fedd az ô szemérmét.
8  A te atyád feleségének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak szemérme az.
9  A te atyád leányának, vagy a te anyád leányának, a te leánytestvérednek szemérmét, akár otthon született, akár kivûl született legyen; fel ne fedd szemérmöket.
10  A te fiad leányának szemérmét, vagy a te leányod leányáét, ezeknek szemérmét fel ne fedd, mert a te szemérmeid azok.
11  A te atyád felesége leányának szemérmét, a ki a te atyádnak magzatja, leánytestvéred ô, fel ne fedd ennek szemérmét.
12  A te atyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak vér szerint való rokona ô.
13  A te anyád leánytestvérének szemérmét fel ne fedd, mert a te anyádnak vér szerint való rokona ô.
14  A te atyád fiútestvérének szemérmét fel ne fedd, annak feleségéhez ne közelgess, nagynénéd ô.
15  A te menyednek szemérmét fel ne fedd; a te fiadnak felesége ô: ne fedd fel az ô szemérmét.
16  A te fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme az.
17  Valamely asszonynak és az ô leányának szemérmét fel ne fedd; az ô fiának leányát, vagy leányának leányát el ne vedd, hogy annak szemérmét felfedjed; mert vér szerint való rokonok ôk; fajtalankodás ez.
18  De feleségül se végy senkit az ô leánytestvére mellé, hogy ellenkezés ne legyen, ha felfeded ô mellette amannak szemérmét az ô életében.
19  Asszonyhoz ne közelgess, az ô havi tisztátalansága alatt, hogy felfedjed az ô szemérmét.
20  És a te felebarátodnak feleségéhez se add magad közösülésre, hogy azzal magadat megfertôztessed.
21  A te magzatodból ne adj, hogy oda áldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az ùr.
22  Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak; útálatosság az.
23  És semmiféle barommal se közösülj, hogy azzal magadat megfertôztessed, és asszony se álljon meg barom elôtt, hogy meghágja ôt; fertelmesség az.
24  Egyikkel se fertôztessétek meg magatokat ezek közûl; mert mindezekkel ama pogányok fertôztették meg magokat, kiket én kiûzök ti elôletek.
25  És fertôzötté lett az a föld, de meglátogatom azon az ô gonoszságát, mert kiokádja az a föld az ô lakosait.
26  Tartsátok meg azért ti az én rendeléseimet és végzéseimet, és ez útálatosságok közûl semmit meg ne cselekedjetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény:
27  (Mert mindezeket az útálatosságokat megcselekedték annak a földnek lakosai, a mely elôttetek van; és fertelmessé lôn az a föld,
28  Hogy ki ne okádjon titeket az a föld, ha megfertôztetitek azt, a mint kiokádja azt a népet, a mely elôttetek van.
29  Mert a ki megcselekeszik valamit ez útálatosságokból, mind kiirtatik az így cselekvô ember az ô népe közûl.
30  Tartsátok meg azért a mit én megtartani rendelek, hogy egyet se kövessetek amaz útálatos szokásokból, a melyeket követtek ti elôttetek, és meg ne fertôztessétek magatokat azokkal. Én, az ùr, vagyok a ti Istenetek.

19

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nékik: Szentek legyetek, mert én az ùr, a ti Istenetek szent vagyok.
3  Az ô anyját és atyját minden ember tisztelje, és az én szombatjaimat megtartsátok. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
4  Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött isteneket. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
5  Hogyha hálaadó áldozatot áldoztok az ùrnak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadtassatok.
6  A ti áldozástok napján és a következôn egyétek meg; a mi pedig harmadnapra marad, égessétek meg tûzben.
7  Ha pedig harmadnapra eszik valaki abból, útálatos az, nem lehet kedves.
8  És a ki eszi azt, viselje az ô álnokságának terhét; mivelhogy megfertôztette az ùrnak szentségét, irtassék ki az ilyen ember az ô népe közûl.
9  Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le egészen a te mezôdnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd.
10  Szôlôdet se mezgéreld le, és elhullott szemeit se szedd fel szôlôdnek, a szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
11  Ne orozzatok, se ne hazudjatok, és senki meg ne csalja az ô felebarátját.
12  És ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertôzteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az ùr.
13  A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabold. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.
14  Siketet ne szidalmazz, és vak elé gáncsot ne vess; hanem félj a te Istenedtôl. Én vagyok az ùr.
15  Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben; ne nézd a szegénynek személyét, se a hatalmas személyét ne becsüld; igazságosan ítélj a te felebarátodnak.
16  Ne járj rágalmazóként a te néped között; ne támadj fel a te felebarátodnak vére ellen Én vagyok az ùr.
17  Ne gyûlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ô bûnének terhét.
18  Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeresd felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az ùr.
19  Az én rendeléseimet megtartsátok:Barmodat másféle állattal ne párosítsd, szántóföldedbe kétféle magot ne vess, és kétféle szövetû ruha ne legyen rajtad.
20  És ha valaki asszonynyal hál és közösül, és az valamely férfi hatalma alatt lévô rabnô, és sem ki nem váltatott, sem szabadon nem bocsáttatott: büntetés érje, de meg ne ölettessenek, mert nem volt szabad az asszony.
21  A férfiú pedig vigye el az ô vétkéért való áldozatát az ùrnak a gyülekezet sátorának nyílásához: egy kost vétekért való áldozatúl.
22  És a pap szerezzen néki engesztelést, a vétekért való áldozat kosával az ùr elôtt, az ô bûnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki az ô bûne, a melyet elkövetett.
23  Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermô fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az néktek körülmetéletlen; meg ne egyétek.
24  A negyedik esztendôben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatúl az ùrnak.
25  Csak az ötödik esztendôben egyétek meg annak gyümölcsét, és annak termését magatoknak gyüjtsétek. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
26  Ne egyetek vérrel valót, ne varázsoljatok és ne bûvészkedjetek.
27  A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét ne csúfitsd el.
28  Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az ùr.
29  A te lányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adván azt; hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalansággal.
30  Az én szombatjaimat megtartsátok; szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az ùr.
31  Ne menjetek igézôkhöz, és a jövendômondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertôztessétek. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
32  Az ôszember elôtt kelj fel, és a vén ember orczáját becsüld meg, és félj a te Istenedtôl. Én vagyok az ùr.
33  Hogyha jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok ôt.
34  Olyan legyen néktek a jövevény, a ki nálatok tartózkodik, mintha közületek való benszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
35  Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és ürmértékben.
36  Igaz mérték, igaz font, igaz efa, és igaz hin legyen közöttetek. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földérôl.
37  Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az ùr.

20

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek mondván:
2  Izráel fiainak pedig mondd meg: Valaki Izráel fiai közûl és az Izráelben tartózkodó jövevények közûl odaadja az ô magzatát a Moloknak, halállal lakoljon, a földnek népe kövezze agyon kôvel.
3  Én is kiontom haragomat az ilyen emberre, és kiirtom azt az ô népe közûl, mivelhogy adott az ô magzatából a Moloknak, hogy megfertôztesse az én szentségemet, és megszentségtelenítse az én szent nevemet.
4  Ha pedig a föld népé behúnyja szemeit az ilyen ember elôtt, a mikor az oda adja az ô magzatát a Moloknak, és azt meg nem öli:
5  Akkor én ontom ki haragomat arra az emberre és annak házanépére, és kiirtom azt és mindazokat a kik ô utána paráználkodnak, hogy a Molokkal paráználkodjanak, az ô népök közûl.
6  A mely ember pedig az ígézôkhöz és a jövendômondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ô népe közûl.
7  Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én, az ùr, vagyok a ti Istenetek.
8  És tartsátok meg az én rendeléseimet, és cselekedjétek azokat. Én vagyok az ùr, a ti megszentelôtök.
9  Mert valaki szidalmazza az ô atyját vagy anyját halállal lakoljon; atyját és anyját szidalmazta: vére rajta.
10  Ha valaki más ember feleségével paráználkodik, mivelhogy az ô felebarátjának feleségével paráználkodik: halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nô.
11  Ha valaki az ô atyjának feleségével hál, az ô atyjának szemérmét fedi fel: halállal lakoljanak mindketten; vérök rajtok.
12  Ha valaki az ô menyével hál, halállal lakoljanak mindketten, fertelmességet követtek el; vérök rajtok.
13  És ha valaki férfival hál, úgy a mint asszonynyal hálnak: útálatosságot követtel el mindketten, halállal lakoljanak, vérök rajtok.
14  És ha valaki feleségül vesz valamely asszonyt annak anyjával egybe: fajtalankodás ez; tûzzel égessék meg azt és azokat, hogy ne legyen köztetek fajtalankodás.
15  Ha pedig valaki barommal közösült, halállal lakoljon, és a barmot is öljétek meg.
16  Ha valamely asszony akármely baromhoz járul, hogy az meghágja ôt: öld meg mind az asszonyt mind a barmot, halállal lakoljanak, vérök rajtok.
17  És ha valaki feleségül veszi az ô leánytestvérét, atyjának leányát, vagy anyjának leányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ô szemérmét: gyalázatosság ez; azért irtassanak ki népök fiainak láttára, az ô leánytestvérének szemérmét fedte fel: viselje gonoszságának terhét.
18  És ha valaki havi bajos asszonynyal hál, és felfedi annak szemérmét, és forrását feltakarja, és az asszony is felfedi az ô vérének forrását mindketten irtassanak ki az ô népökbôl.
19  A te anyád leánytestvérének, vagy az atyád leánytestvérének szemérmét se fedd fel; mivelhogy az ô vérrokonát takarja ki: viseljék gonoszságuk terhét.
20  És ha valaki az ô nagynénjével hál, az ô nagybátyjának szemérmét fedte fel: viseljék gonoszságuk terhét, magtalanúl haljanak meg.
21  Ha pedig elveszi valaki az ô fiútestvérének feleségét: vérfertôzés az; az ô fiútestvérének szemérmét fedte fel; magtalanok legyenek.
22  Tartsátok meg minden rendelésemet és minden végzésemet, és azokat cselekedjétek, hogy ki ne okádjon titeket az a föld, a melybe én viszlek be titeket, hogy ott lakjatok.
23  És ne járjatok annak a népnek rendtartásai szerint, a melyet kiûzök én elôletek. Mivelhogy mindezeket cselekedték, azért megútáltam ôket.
24  Néktek pedig mondom: Ti örökölni fogjátok az ô földüket, mert én néktek adom azt örökségül, azt a téjjel és mézzel folyó földet. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek, a ki kiválasztottalak titeket a népek közûl.
25  Tegyetek különbséget azért a tiszta és tisztátalan barmok között, a tiszta és tisztátalan szárnyas állatok között, és ne fertôztessétek meg magatokat barommal vagy szárnyas állattal, sem semmiféle földön csúszó állattal, a melyeket megkülönböztettem elôttetek, mint tisztátalanokat.
26  És legyetek nékem szentek, mert én, az ùr, szent vagyok, a ki kiválasztottalak titeket a népek közûl, hogy enyéim legyetek.
27  És akár férfi, akár asszony, hogyha ígézô vagy jövendômondó lesz közöttök, halállal lakoljanak; kôvel kövezzétek azokat agyon, vérök rajtok.

21

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek: Szólj a papoknak, Åron fiainak, és mondd meg nékik: Senki közülök meg ne fertôztesse magát halottal az ô népe között;
2  Hanem ha a hozzá legközelebb álló vérrokonával: anyjával, atyjával, fiával, leányával és fiútestvérével,
3  Vagy a hozzá legközelebb álló hajadon leánytestvérével, a ki még nem ment férjhez: ezt megérintheti.
4  Mint fô-ember ne fertôztesse meg magát az ô népe között, hogy szentségtelenné ne legyen.
5  Ne nyírjanak kopaszságot a fejükön, szakálluk szélét le ne messék, és a testükbe vágásokat ne vágjanak.
6  Szentek legyenek Istenöknek, és az ô Istenöknek nevét meg ne szentségtelenítsék, mert az ùrnak tûzáldozatait, Istenöknek kenyerét ôk áldozzák; azért szentek legyenek.
7  Parázna és megszeplôsített asszonyt el ne vegyenek, se olyan asszonyt, a ki elûzetett az ô férjétôl, el ne vegyenek; mert a pap az ô Istenének van szentelve.
8  Te is szentnek tartsad ôt, mert Istenednek kenyerét ô áldozza: szent legyen azért elôtted, mert szent vagyok én, az ùr, a ti megszentelôtök.
9  Hogyha valamely papnak leánya vetemedik paráznaságra, megszentségteleníti az ô atyját, azért tûzzel égettessék meg.
10  A ki pedig fôpap az ô attyafiai között, a kinek fejére töltötték a kenetnek olaját, és a kit felavattak az ô szolgálatára, hogy a szent ruhákba felöltözzék: fejét meg ne meztelenítse, se ruháit meg ne szaggassa,
11  És semmiféle holttesthez be ne menjen: atyjával és anyjával se fertôztesse meg magát.
12  És a szenthelybôl ki ne menjen, hogy az ô Istenének szenthelyét meg ne szentségtelenítse, mert korona, az ô Istenének kenet-olaja van ô rajta. Én vagyok az ùr.
13  Hajadont vegyen feleségül.
14  Özvegyet, elûzöttet, megszeplôsítettet, paráznát: ilyeneket el ne vegyen, hanem hajadont vegyen feleségül az ô népe közûl,
15  Hogy meg ne fertôztesse az ô magzatát az ô népe között; mert én, az ùr vagyok az ô megszentelôje.
16  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
17  Szólj Åronnak, mondván: Ha lesz valaki a te magod közûl, az ô nemzetségökben, a kiben fogyatkozás leend, ne áldozza áldozatúl az ô Istenének kenyerét.
18  Mert senki sem áldozhat, a kiben fogyatkozás van: vagy vak, vagy sánta vagy csonka orrú, vagy hosszú tagú.
19  Sem az, a ki törött lábú vagy törött kezû,
20  Vagy púpos, vagy törpe, vagy szemfájós, vagy viszketeges, vagy sömörgös, vagy a ki megszakadott.
21  Senki, a kiben fogyatkozás van, elô ne álljon Åronnak, a papnak fiai közûl, hogy tûzáldozatot vigyen fel az ùrnak; fogyatkozás van ô benne, ne álljon elô, hogy megáldozza az ô Istenének kenyerét.
22  Az ô Istenének kenyerébôl, a legszentségesebbikbôl és a szentségesbôl ehetik.
23  Csak a függönyhöz be ne menjen, és az oltárhoz ne közelítsen, mert fogyatkozás van ô benne, hogy meg ne fertôztesse az én szenthelyemet. Én vagyok az ùr, az ô megszentelôjök.
24  És elmondá Mózes Åronnak, és az ô fiainak, és Izráelnek minden fiainak.

22

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Åronnak és az ô fiainak, hogy tartóztassák meg magokat Izráel fiainak szent adományaitól, hogy meg ne fertôztessék az én szent nevemet azokkal, a miket nékem szentelnek. Én vagyok az ùr.
3  Mondd meg nékik: Ha valaki a ti nemzetségetekbôl, a ti összes magzataitok közûl hozzájárul a szent dolgokhoz, a melyeket Izráel fiai szentelnek az ùrnak, mikor rajta van az ô tisztátalansága: az ilyen ember irtassék ki én elôlem. Én vagyok az ùr.
4  Ha valaki az Åron fiai közûl poklos, vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztúl. A ki pedig valamely halott által megfertôzöttet illet, vagy valakit, a kinek magömlése van,
5  Vagy ha valaki valamely férget illet, a mely által tisztátalanná lesz, vagy embert, a kitôl tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalanságához képest:
6  Az ilyen ember, a ki effélét illet, tisztátalan legyen estvéig, és a szent dolgokból ne egyék, hanem ha megmosta a testét vízzel;
7  De mikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehetik a szent dolgokból, mert az ô eledele az.
8  Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa. Én vagyok az ùr.
9  Az én rendelésemet pedig megtartsák, hogy bûnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak a miatt, hogy megrontották azt. Én vagyok az ùr, az ô megszentelôjök.
10  Idegen ember ne egyék szenteltet, a papnak zsellére és bérese se egyék szenteltet.
11  De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehetik abból, és a ki házánál született: ezek ehetnek az ô eledelébôl.
12  De a pap leánya, ha idegennek lesz a felesége, nem ehetik a szent áldozatból.
13  Ha azonban a pap leánya özvegygyé lesz vagy elválik, de magzata nincsen, és visszatér az ô atyjának házához, mint leánykorában: akkor ehetik az ô atyjának eledelébôl; de idegen nem ehetik abból.
14  Ha pedig tévedésbôl eszik valaki szenteltet, tegye ahhoz annak ötödrészét; így adja meg a papnak a szenteltet.
15  És meg ne fertôztessék Izráel fiainak szent dolgait, a melyeket áldoznak az ùrnak,
16  Hogy vétkes hamissággal ne terheljék magokat, ha esznek azoknak szent dolgaiból; mert én vagyok az ùr, az ô megszentelôjök.
17  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
18  Szólj Åronnak és az ô fiainak és Izráel minden fiának, és mondd meg nékik: ha valaki Izráel házából, és az Izráelben levô jövevények közûl felviszi a maga áldozatát, akár fogadásból akár szabad akaratból, a miket felvisznek az ùrnak egészen égôáldozatúl,
19  Hogy kedvesen fogadtassanak: épek és hímek legyenek, akár tulkok, akár bárányok, akár kecskék.
20  A miben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert nem lesz kedvessé ti érettetek.
21  És ha valaki hálaáldozattal áldozik az ùrnak, akár fogadásának teljesítésére, akár szabad akaratból, akár tulokfélébôl, akár juhfélébôl: ép legyen, hogy kedves legyen; semmi fogyatkozás ne legyen abban.
22  Vakot, vagy rokkantat, vagy csonkát, vagy fekélyest, vagy viszketegest, vagy varast, ilyeneket ne áldozzatok az ùrnak, és tûzáldozatúl ne tegyetek ezekbôl az oltárra az ùrnak.
23  Hosszú, vagy kurta tagú ökröt, vagy bárányt szabad akaratból való áldozatúl vihetsz ugyan, de fogadási áldozatúl nem lesz kedves.
24  Szétnyomott, összezúzott, megszakadt, vagy kimetszett heréjût se áldozzatok az ùrnak. Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt,
25  Se idegen ember kezébôl ne áldozzatok semmi ilyenbôl a ti Istenetek eledeléül; mert romlás van bennök, fogyatkozás van bennök: nem fogadtatnak kedvesen érettetek.
26  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
27  Borjú, bárány és kecske, ha megellett, legyen az anyja alatt hét napig, a nyolczadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tûzáldozatúl az ùrnak.
28  De tehenet és juhot, azt és annak fiát ne öljétek meg egy napon.
29  Hogyha dicsôítô áldozattal áldoztok az ùrnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok.
30  Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok abból reggelig. Én vagyok az ùr.
31  Tartsátok meg azért az én parancsolataimat, és azokat cselekedjétek. Én vagyok az ùr.
32  És meg ne fertôztessétek az én szent nevemet, hogy megszenteltessem Izráel fiai között. Én vagyok az ùr, a ti megszentelôtök,
33  A ki kihoztalak titeket Égyiptom földébôl, hogy Istenetek legyek néktek. Én vagyok az ùr.

23

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az ùrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim:
3  Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az ùrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.
4  Ezek az ùrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.
5  Az elsô hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az ùrnak páskhája.
6  E hónapnak tizenötödik napján pedig az ùr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.
7  Az elsô napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
8  Hét napon át pedig tûzáldozatot áldozzatok az ùrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.
9  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
10  Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének elsô kévéjét vigyétek a papnak.
11  Az pedig lóbálja meg a kévét az ùr elôtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap.
12  A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az ùrnak egy ép, esztendôs bárányt egészen égôáldozatúl.
13  Ahhoz pedig ételáldozatúl két tized efa lánglisztet, olajjal elegyítve; tûzáldozatúl az ùrnak, kedves illatúl; italáldozatúl pedig egy hin bornak negyedrészét.
14  ùj kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségrôl nemzetségre minden lakóhelyeteken.
15  Számláljatok azután a szombatra következô naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.
16  A hetedik hétre következô napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az ùrhoz.
17  A ti lakóhelyeitekbôl hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized efa lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az ùrnak.
18  A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendôsöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égôáldozatúl legyenek ezek az ùrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tûzáldozat ez az ùrnak.
19  Készítsetek el egy kecskebakot is bûnért való áldozatúl, és két bárányt, esztendôsöket, hálaadó áldozatúl.
20  És lóbálja meg azokat a pap a zsengékbôl való kenyérrel az ùr elôtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az ùrnak a pap számára.
21  És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen n éktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint.
22  Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezôdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
23  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
24  Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsô napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztetô kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
25  Semmi robota munkát ne végezzetek, és tûzáldozattal áldozzatok az ùrnak.
26  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
27  Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van; szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tûzáldozattal áldozzatok az ùrnak.
28  Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az ùr elôtt, a ti Istenetek elôtt.
29  Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ô népe közûl.
30  És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ô népe közûl.
31  Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségrôl nemzetségre minden lakhelyeteken.
32  Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétôl a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.
33  Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
34  Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az ùrnak hét napig.
35  Az elsô napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
36  Hét napon áldozzatok az ùrnak tûzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tûzáldozattal áldozzatok az ùrnak; berekesztô ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
37  Ezek az ùrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az ùrnak tûzáldozattal, egészen égôáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján,
38  Az ùrnak szombatjain kivûl, adományaitokon kivûl, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivûl, a melyeket adni szoktatok az ùrnak.
39  Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az ùrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig; az elsô napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen.
40  És vegyetek magatoknak az elsô napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sûrû levelû fa lombját, és patak mellett való fûzgalyakat, és örvendezzetek az ùr elôtt, a ti Istenetek elôtt hét napig.
41  ìgy ünnepeljétek meg azt az ùrnak ünnepét minden esztendôben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.
42  Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.
43  Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam ôket Égyiptom földérôl. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
44  És szóla Mózes Izráel fiainak az ùrnak ünnepei felôl. szent kenyér. Káromkodás és egyéb bûnök tilalmazása.

24

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, a melyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkûl égô lámpákat gyújthassanak.
3  A bizonyság függönyén kivûl, a gyülekezet sátorában úgy helyheztesse el azokat Åron, hogy estvétôl fogva reggelig az ùr elôtt legyenek. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél.
4  A tiszta arany gyertyatartóra rakja fel a mécseket; az ùr elôtt legyenek szüntelen.
5  És végy lisztlángot, és süss abból tizenkét lepényt; két tized efából legyen egy lepény.
6  És helyheztesd el azokat két rendben; hatot egy rendbe, a tiszta arany asztalra az ùr elé.
7  És tégy mindenik rendhez tiszta tömjént, és legyen emlékeztetôül a kenyér mellett, tûzáldozatúl az ùrnak.
8  Szombat napról szombat napra rakja fel azt a pap az ùr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival.
9  Azután legyen az Åroné és az ô fiaié, a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az ùrnak tûzáldozataiból, örök rendelés szerint.
10  Kiméne pedig egy izráelbeli asszonynak fia, a ki égyiptomi férfiútól való vala, Izráel fiai közé, és versengének a táborban az izráelbeli asszonynak fia és egy izráelbeli férfi.
11  És káromlá az izráelbeli asszony fia az Isten nevét és átkozódék; elvivék azért azt Mózeshez. Az ô anyjának neve pedig Selomith vala, Dibrinek leánya, Dán nemzetségébôl.
12  És ôrizet alá veték azt, mig kijelentést nyernének az ùr akarata felôl.
13  Szóla azért az ùr Mózesnek, mondván:
14  Vidd ki az átkozódót a táboron kivûl, és mindazok, a kik hallották, tegyék kezeiket annak fejére és kövezze agyon azt az egész gyülekezet.
15  Izráel fiainak pedig szólj, ezt mondván Ha valaki az ô Istenét átkozza, viselje az ô bûnének terhét.
16  És a ki szidalmazza az ùrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az ùrnak nevét, halállal lakoljon.
17  Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon.
18  Ha pedig barmot üt agyon valaki, fizesse meg azt: barmot baromért.
19  És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, a mint ô cselekedett, vele is úgy cselekedjenek:
20  Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; a milyen sérelmet ô ejtett máson, olyan ejtessék rajta is.
21  A ki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de a ki embert üt agyon, halállal lakoljon.
22  Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a benszülött, mert én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
23  Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és kivivék az átkozódót a táboron kivûl, és agyonverék azt kôvel. És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint parancsolta vala az ùr Mózesnek.

25

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek a Sinai hegyen, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, nyugodjék meg a föld az ùrnak szombatja szerint.
3  Hat esztendôn át vesd a te szántóföldedet, és hat esztendôn át messed a te szôlôdet, és takarítsd be annak termését;
4  A hetedik esztendôben pedig szombati nyugodalma legyen a földnek, az ùrnak szombatja: szántóföldedet ne vesd be, és szôlôdet meg ne mesd.
5  A mi a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és a mi a te metszetlen szôlôdön terem, meg ne szedjed; mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek.
6  És a mit a föld az ô szombatján terem, legyen az eledelül néktek: néked, szolgádnak, szolgáló leányodnak, béresednek és zsellérednek, a kik nálad tartózkodnak;
7  A te barmodnak is és a vadnak, a mely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül.
8  Számlálj azután hét szombat-esztendôt, hétszer hét esztendôt, úgy hogy a hét szombat-esztendônek ideje negyvenkilencz esztendô legyen:
9  Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken.
10  És szenteljétek meg az ötvenedik esztendôt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az ô birtokát, és térjen vissza kiki az ô nemzetségéhez.
11  Kürtölésnek esztendeje ez, az legyen néktek az ötvenedik esztendô; ne vessetek és le se arassátok, a mit önként terem a föld, és a metszetlen szôlôjét se szedjétek meg annak.
12  Mert kürtölésnek esztendeje ez, szent legyen néktek, a mezôrôl egyétek meg annak termését.
13  A kürtölésnek ebben az esztendejében, kapja vissza ismét kiki az ô birtokát.
14  Ha pedig eladsz valami eladni valót a te felebarátodnak, vagy vásárolsz valamit a te felebarátodtól: egymást meg ne csaljátok.
15  A kürtölés esztendejét követô esztendôk száma szerint vásárolj a te felebarátodtól; a terméses esztendôk száma szerint adjon el néked.
16  Az esztendôk nagyobb számához képest n agyobb árt adj azért, a mit veszesz, az esztendôk kisebb számához képest pedig kisebb árt adj azért, a mit veszesz, mert a termések számát adja ô el néked.
17  Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtôl; mert én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
18  Ha teljesítitek azért az én rendeléseimet, és megtartjátok végzéseimet, és teljesítitek azokat, bátorságosan lakhattok a földön.
19  És megtermi a föld az ô gyümölcsét, hogy eleget ehessetek, és bátorságosan lakhattok azon.
20  Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendôben, ha nem vetünk, és termésünket be nem takarítjuk?
21  Én rátok bocsátom majd az én áldásomat a hatodik esztendôben, hogy három esztendôre való termés teremjen.
22  És mikor a nyolczadik esztendôre vettek, akkor is az ó termésbôl esztek egészen a kilenczedik esztendeig; mindaddig ó gabonát esztek, míg ennek termése be nem jön.
23  A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld; csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.
24  Azért a ti birtokotoknak egész földén megengedjétek, hogy a föld kiváltható legyen.
25  Ha elszegényedik a te atyádfia, és elad valamit az ô birtokából, akkor álljon elô az ô rokona, a ki közel van ô hozzá, és váltsa ki, a mit eladott az ô atyjafia.
26  Ha pedig nincs valakinek kiváltó rokona, de maga tesz szert annyira, hogy elege van annak megváltásához:
27  Számlálja meg az eladása óta eltelt esztendôket, a felûl lévôt pedig térítse meg annak, a kinek eladta volt, és újra övé legyen az ô birtoka.
28  Ha pedig nincsen módjában, hogy visszatéríthesse annak, akkor maradjon az ô eladott birtoka annál, a ki megvette azt, egészen a kürtölésnek esztendejéig; a kürtölésnek esztendejében pedig szabaduljon fel, és újra övé legyen az ô birtoka.
29  Ha valaki lakó-házat ad el kerített városban, az kiválthatja azt az eladás esztendejének elteléséig; egy esztendôn át válthatja ki azt.
30  Ha pedig ki nem váltják az esztendônek teljes elteléséig, akkor a ház, a mely kerített városban van, örökre azé és annak nemzetségeié marad, a ki megvette azt; nem szabadúl fel a kürtölésnek esztendejében.
31  Az olyan falvak házai pedig, a melyek nincsenek körülkerítve, mezei földek gyanánt számíttassanak, kiválthatók legyenek, és a kürtölésnek esztendejében felszabaduljanak.
32  A mi pedig a léviták városait illeti, az ô birtokukban lévô városok házai a léviták által mindenkor kiválthatók legyenek.
33  De a mit ki nem vált is valaki a léviták közûl, szabaduljon fel a kürtölésnek esztendejében, az eladott ház, és az ô birtokának városa; mert a léviták városainak házai tulajdon birtokuk nékik Izráel fiai között.
34  De a városaikhoz tartozó szántóföldeket el ne adják, mert örök birtokuk az nékik.
35  Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erôtlenné lesz melletted, segítsd meg ôt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted.
36  Ne végy ô tôle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtôl, hogy megélhessen melletted a te atyádfia.
37  Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet.
38  Én vagyok az ùr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földérôl, hogy néktek adjam Kanaán földét, és Istenetek legyek néktek.
39  Ha pedig elszegényedik melletted a te atyádfia, és eladja magát néked: ne szolgáltassad úgy mint rabszolgát.
40  Mint béres, mint zsellér legyen nálad; a kürtölésnek esztendejéig szolgáljon nálad.
41  Azután menjen el tôled ô és vele az ô gyermekei, és térjen vissza az ô nemzetségéhez, és térjen vissza az ô atyáinak örökségébe.
42  Mert az én szolgáim ôk, a kiket kihoztam Égyiptom földérôl: nem adathatnak el, mint rabszolgák.
43  Ne uralkodjál rajta kegyetlenûl, hanem félj a te Istenedtôl.
44  Mind szolgád, mind szolgálóleányod, a kik lesznek néked, a körületek lévô népek közûl legyenek; azokból vásárolj szolgát és szolgálóleányt;
45  Meg a zsellérek gyermekei közûl is, a kik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok, és azoknak nemzetségébôl, a kik veletek vannak, a kiket a ti földeteken nemzettek; és legyenek a ti tulajdonotok.
46  És örökûl hagyhatjátok azokat a ti utánatok való fiaitoknak, hogy örökségûl bírják azokat, örökké dolgoztathattok velük; de a ti atyátokfiain, az Izráel fiain, egyik a másikán senki ne uralkodjék kegyetlenûl.
47  És ha a jövevény vagy zsellér vagyonra tesz szert melletted, a te atyádfia pedig elszegényedik mellette, és eladja magát a melletted lévô jövevénynek, zsellérnek, vagy jövevény nemzetségébôl való sarjadéknak:
48  Mindamellett is, hogy eladta magát, megváltható legyen; akárki megválthassa azt az ô atyjafiai közûl.
49  Vagy nagybátyja, vagy nagybátyjának fia váltsa meg azt, vagy az ô nemzetségébôl való vérrokona váltsa meg azt, vagy, ha módja van hozzá, maga váltsa meg ômagát.
50  És vessen számot azzal, a ki megvette ôt, attól az esztendôtôl kezdve, a melyen eladta magát annak, a kürtölésnek esztendejéig, és az ô eladásának ára az esztendôk száma szerint legyen, a béres ideje szerint legyen nála.
51  Ha még sok esztendô van hátra, azokhoz képest térítse meg annak a váltságot az ô megvásárlásának árából.
52  Ha pedig kevés esztendô van hátra a kürtölésnek esztendejéig, akkor is vessen számot vele, és az évek számához képest fizesse vissza az ô váltságát.
53  Mint esztendôrôl esztendôre fogadott béres legyen nála; ne uralkodjék kegyetlenûl rajta te elôtted.
54  Ha pedig ilyen módon meg nem váltatik, a kürtölésnek esztendejében szabaduljon fel: ô és vele az ô gyermekei.
55  Mert az én szolgáim Izráel fiai, az én szolgáim ôk, a kiket kihoztam Égyiptom földérôl. Én vagyok az ùr, a ti Istenetek.

26

1 Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kôszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok elôtte, mert én vagyok az ùr, a ti Istenetek.
2  Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az ùr.
3  Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek:
4  Esôt adok néktek idejében, és a föld megadja az ô termését, a mezô fája is megtermi gyümölcsét.
5  És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.
6  Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földrôl, és fegyver sem megy át a ti földeteken.
7  Sôt elûzitek ellenségeiteket, és elhullanak elôttetek fegyver által.
8  És közûletek öten százat elûznek, és közûletek százan elûznek tízezeret, és elhullanak elôttetek a ti ellenségeitek fegyver által.
9  És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket és szövetségemet megerôsítem veletek.
10  És réginél régibbet ehettek, és az új elôl is régit kell kihordanotok.
11  És az én hajlékomat közétek helyezem, és meg nem útál titeket az én lelkem.
12  És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.
13  Én vagyok az ùr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földérôl, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.
14  Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek;
15  És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet:
16  Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.
17  És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek elôtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyûlölôitek, és fussatok, mikor senki nem kerget is titeket.
18  Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bûneitekért;
19  És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.
20  És hiába fogy a ti erôtök, mert földetek nem adja meg az ô termését, s a föld fája sem adja meg az ô gyümölcsét.
21  Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bûneitekért.
22  És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfoszszanak titeket gyermekeitektôl, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok.
23  És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok:
24  Én is bizony ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bûneitekért.
25  És hozok reátok bosszúló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.
26  Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg.
27  És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok:
28  Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti büneitekért.
29  És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát.
30  És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem.
31  És városaitokat sivataggá teszem; szenthelyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok.
32  És elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe.
33  Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel ûzetlek titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá.
34  Akkor örül a föld az ô szombatjainak az ô pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld és örül az ô szombatjainak.
35  Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok.
36  A kik pedig megmaradnak közûletek, azoknak szívébe gyávaságot öntök az ô ellenségeiknek földén, és megkergeti ôket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elôl futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is ôket.
37  És egymásra hullanak, mint a fegyver elôtt, pedig senki sem kergeti ôket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek elôtt.
38  És elvesztek a pogány népek között és a ti ellenségeitek földe megemészt titeket.
39  A kik pedig megmaradnak közûletek, elsenyvednek az ô hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földén, sôt az ô atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.
40  Akkor megvallják az ô hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az ô hûtelenségökben, a melylyel hûtelenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak.
41  Bizony én is ellenökre járok, és beviszem ôket az ô ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az ô körûlmetéletlen szívök, és akkor az ô bûnöknek büntetését békével szenvedik:
42  Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemrôl, Izsákkal kötött szövetségemrôl is, Åbrahámmal kötött szövetségemrôl is megemlékezem, és e földrôl is megemlékezem.
43  A föld tehát pusztán hagyatik tôlük, és örül az ô szombatjainak, a míg pusztán marad tôlük, ôk pedig békével szenvedik bûnöknek büntetését azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megútálta lelkök az én rendeléseimet.
44  De mindamellett is, ha az ô ellenségeik földén lesznek is, akkor sem vetem meg ôket, és nem útálom meg ôket annyira, hogy mindenestôl elveszítsem ôket, felbontván velök való szövetségemet, mert én, az ùr, az ô Istenök vagyok
45  Sôt megemlékezem érettök az elôdökkel kötött szövetségrôl, a kiket ki hoztam Égyiptom földérôl, a pogány népek láttára, hogy Istenök legyek nékik. Én vagyok az ùr.
46  Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, a melyeket szerzett az ùr ô maga között és Izráel fiai között a Sinai hegyen Mózes által.

27

1 Szóla ismét az ùr Mózesnek, mondván:
2  Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki fogadásúl a te becslésed szerint való személyeket szentel az ùrnak:
3  Akkor, ha férfit kell becslened, húsz esztendôstôl hatvan esztendôsig ötven ezüst siklusra becsüljed, a szent siklus szerint.
4  Ha pedig asszony-személy az, harmincz siklusra becsüljed.
5  Ha pedig öt esztendôstôl húsz esztendôsig való, akkor a fiúgyermeket húsz siklusra becsüljed, a leányt pedig tíz siklusra.
6  Ha pedig egy hónapostól öt esztendôsig való, akkor a fiút öt ezüst siklusra becsüld, a leányt pedig három ezüst siklusra.
7  Ha pedig hatvan esztendôs és azon felûl való, ha férfi, akkor becsüljed tizenöt siklusra, az asszony-személyt pedig tíz siklusra.
8  Ha pedig szegényebb az, mint te becsülted, akkor állassák a pap elé, és becsülje meg azt a pap; a szerint becsülje azt a pap, a milyen módja van a fogadást tevônek.
9  Ha pedig olyan barom az, a mibôl áldozni szoktak az ùrnak: mindaz, a mit az efélébôl ád valaki az ùrnak, szent legyen.
10  Ne adjon mást helyette, és ki ne cserélje azt: jót hitványért, vagy hitványat jóért; de ha mégis kicserélne barmot barommal: mind ez, mind az, a mivel kicserélte, szent legyen.
11  Ha pedig valamely tisztátalan barom az, a melybôl nem vihetnek áldozatot az ùrnak: állassák azt a barmot a pap elé.
12  És becsülje meg azt a pap: akár jó, akár hitvány, és a mint becsüli a pap, úgy legyen.
13  Ha pedig meg akarja váltani, adja hozzá annak ötödrészét a te becsléseden felûl.
14  És ha valaki az ô házát szenteli az ùrnak szentségûl, azt is becsülje meg a pap akár jó, akár hitvány, és a mennyire a pap becsüli azt, úgy maradjon.
15  Ha pedig az, a ki odaszentelte, megváltja az ô házát: akkor adja ahhoz a te becslésed szerint való árnak ötödrészét, és legyen az övé.
16  És ha valaki az ô mezei birtokából szentel valamit az ùrnak, akkor a mag szerint becsüld meg, a mely abba megy: egy hómer árpa-mag után ötven ezüst siklusra.
17  Ha a kürtölésnek esztendejétôl szenteli oda az ô mezejét, a mint becsülted, úgy maradjon.
18  Ha pedig a kürtölés esztendeje után szenteli oda az ô mezejét, a pap számítsa fel néki az árt az esztendôk száma szerint, a melyek hátravannak a kürtölés esztendejéig, és szállíttassék le a te becslésed.
19  És ha meg akarja váltani a mezôt az, a ki odaszentelte, akkor adja ahhoz az általad becsült árnak ötödrészét, és maradjon az övé.
20  Ha pedig nem váltja meg azt a mezôt, és ha eladja azt a mezôt más valakinek, többé meg nem válthatja azt.
21  És az a föld, mikor a kürtölésnek esztendejében felszabadúl, az ùrnak szenteltessék, mint valamely néki szentelt mezô, papok birtokává legyen az.
22  Ha pedig pénzen vett mezejét, a mi nem az ô birtokának mezejébôl való, valaki az ùrnak szenteli:
23  Akkor számolja fel néki a pap a te becslésed szerint való összeget a kürtölés esztendejéig, és adja oda azt, a mire te becsülted, azon a napon szentségûl az ùrnak.
24  A kürtölésnek esztendejében visszaszáll a mezô arra, a kitôl vette azt, a kinek birtoka volt az a föld.
25  Minden becslésed pedig a szent siklus szerint legyen; húsz géra legyen a siklus.
26  Csak elsôszülöttet, a mely elsôszülött úgyis az ùré, azt ne szenteljen a baromfélébôl senki; akár borjú akár bárány, az ùré az.
27  Ha pedig tisztátalan baromból való az, váltsa meg a te becslésed szerint, és adja hozzá annak ötödrészét; ha pedig nem váltják meg, adassék el a te becslésed szerint.
28  De semmi, a mit valaki teljesen az ùrnak szentelt, mind abból a mije van, akár ember vagy barom, akár mezei birtokából való, el ne adassék, és meg se váltassék; minden, a mi teljesen néki szenteltetett, igen szentséges az ùrnak.
29  Senki, a ki teljesen az ùrnak szenteltetett az emberek közûl, meg ne váltassék, hanem halálra adassék bizonynyal.
30  A földnek minden tizede, a föld vetésébôl, a fa gyümölcsébôl az ùré; szentség az az ùrnak.
31  És ha valaki meg akar valamit váltani az ô tizedébôl: adja hozzá annak ötödrészét.
32  És minden tizede a baromnak és juhnak, mindabból, a mi a vesszô alatt átmegy, a tizedik az ùrnak legyen szentelve.
33  Ne tudakozódjék, ha jó-e vagy hitvány, és el se cserélje azt; de ha mégis elcseréli azt, akkor az, és a mit cserébe adott azért, szent legyen, és meg se váltassék.
34  Ezek azok a parancsolatok, a melyeket Mózes által parancsolt az ùr Izráel fiainak a Sinai hegyen.

Vissza a tartalom a Biblia

Forras: http://www.biblegateway.com/




Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
Vote!