 |
 |
 |
|
|||
| |||
| |||
| |||
|
|
|
|
|
|
11 Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galatziában, Kappadóciában, Åzsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek,2 A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bôségesen. 3 Åldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ô nagy irgalmassága szerint újonnan szûlt minket élô reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, 4 Romolhatatlan, szeplôtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, 5 A kiket Isten hatalma ôriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó idôben nyilvánvalóvá legyen, 6 A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, 7 Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendô, de tûz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsôségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; 8 A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsôült örömmel örvendeztek: 9 Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. 10 A mely idvesség felôl tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felôl jövendöltek: 11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen idôre jelenté azt ki a Krisztusnak ô bennök levô Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseirôl és az azok után való dicsôségrôl. 12 A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekbôl küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni. 13 Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. 14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti elôbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; 15 Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; 16 Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. 17 És ha Atyának hívjátok ôt, a ki személyválogatás nélkûl ítél, kinek- kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: 18 Tudván, hogy nem veszendô holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekbôl; 19 Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplôtlen bárányén, a Krisztusén: 20 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása elôtt, megjelent pedig az idôk végén ti érettetek, 21 A kik ô általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta ôt a halálból és dicsôséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben. 22 Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkûl való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívbôl buzgón szeressétek; 23 Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké. 24 Mert minden test olyan, mint a fû, és az embernek minden dicsôsége olyan, mint a fû virága. Megszárad a fû, és virága elhull: 25 De az ùr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett. 21 Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást,2 Mint most született csecsemôk, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; 3 Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az ùr. 4 A kihez járulván, mint élô, az emberektôl ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kôhöz, 5 Ti magatok is mint élô kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. 6 Azért van meg az ìrásban: ìmé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül. 7 Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kô, a melyet az építôk megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé, és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; 8 A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is. 9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségbôl az ô csodálatos világosságára hívott el titeket; 10 A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok. 11 Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek; 12 Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévôket, a jó cselekedetekbôl ha látják azokat, dicsôítsék Istent a meglátogatás napján. 13 Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az ùrért: akár királynak, mint felebbvalónak; 14 Akár helytartóknak, mint a kiket ô küld a gonosztévôk megbüntetésére, a jól cselekvôknek pedig dícsérésére. 15 Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát; 16 Mint szabadok, és nem mint a kiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint az Istennek szolgái. 17 Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek. 18 A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is. 19 Mert az kedves dolog, ha valaki Istenrôl való meggyôzôdéséért tûr keserûségeket, méltatlanul szenvedvén. 20 Mert micsoda dicsôség az, ha vétkezve és arczul veretve tûrtök? de ha jót cselekedve és mégis szenvedve tûrtök, ez kedves dolog Istennél. 21 Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ô nyomdokait kövessétek: 22 A ki bûnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: 23 A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetôzött; hanem hagyta az igazságosan ítélôre: 24 A ki a mi bûneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bûnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel gyógyultatok meg. 25 Mert olyanok valátok, mint tévelygô juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához. 31 Hasonlóképen az asszonyok engedelmeskedjenek az ô férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkûl is megnyeressenek;2 Szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket. 3 A kiknek ékessége ne legyen külsô, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevésébôl való; 4 Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten elôtt. 5 Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ô férjöknek. 6 Miként Sára engedelmeskedett Åbrahámnak, urának nevezvén ôt; a kinek gyermekei lettetek, ha jót cselekesztek, és semmi félelemtôl nem rettegtek. 7 A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel, az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiusuljanak. 8 Végezetre mindnyájan legyenek egyértelmûek, rokonérzelmûek, atyafiszeretôk, irgalmasak, kegyesek: 9 Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sôt ellenkezôleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek. 10 Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot: 11 Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt. 12 Mert az ùr szemei az igazakon vannak, és az ô fülei azoknak könyörgésein; az ùr orczája pedig a gonoszt cselekvôkön. 13 És kicsoda az, a ki bántalmaz titeket, ha a jónak követôi lesztek? 14 De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok, azoktól való félelembôl pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek; 15 Az ùr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tôletek a bennetek levô reménységrôl, szelídséggel és félelemmel: 16 Jó lelkiismeretetek lévén hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevôket, megszégyenûljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket. 17 Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve. 18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bûnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint; 19 A melyben elmenvén, a tömlöczben lévô lelkeknek is prédikált, 20 A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketûrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által: 21 A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által; 22 A ki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; a kinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erôk. 41 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszûnik a bûntôl;2 Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevô idôt. 3 Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. 4 A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt a kicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván. 5 A kik számot adnak majd annak, a ki készen van megítélni élôket és holtakat. 6 Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben. 7 A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. 8 Mindenek elôtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétkez elfedez. 9 Legyetek egymáshoz vendégszeretôk, zúgolódás nélkûl. 10 Kiki a mint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; 11 Ha valaki szól, mintegy Isten ígéit szólja; ha valaki szolgál, mintegy azzal az erôvel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben Isten dicsôíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsôség és hatalom örökkön- örökké. Åmen. 12 Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tûztôl, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; 13 Sôt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ô dicsôségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. 14 Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsôségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsôítitek azt. 15 Mert senki se szenvedjen közûletek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévô, vagy mint más dolgába avatkozó: 16 Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sôt dicsôítse azért az Istent. 17 Mert itt az ideje, hogy elkezdôdjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig elôször mi rajtunk kezdôdik, mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának? 18 És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bûnös? 19 Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket mint hû teremtônek, jót cselekedvén. 51 A köztetek lévô presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendô dicsôségnek részese:2 Legeltessétek az Istennek köztetek lévô nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésbôl, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésbôl, hanem jóindulattal; 3 Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezteken, hanem mint példányképei a nyájnak. 4 És mikor megjelenik a fôpásztor, elnyeritek a dicsôségnek hervadatlan koronáját. 5 Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel; mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. 6 Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. 7 Minden gondotokat ô reá vessétek, mert néki gondja van reátok. 8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: 9 A kinek álljatok ellen, erôsek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévô atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. 10 A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ô örök dicsôségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ô maga tegyen tökéletesekké, erôsekké, szilárdakká és állhatatosakká. 11 Övé a dicsôség és a hatalom örökkön-örökké. Åmen. 12 Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hû atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok. 13 Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. 14 Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok. Forras: http://www.biblegateway.com/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|
|
|
|
|
