Szent Biblia (Bible in Hungarian) - 1 Krónikák Szent Biblia (Bible in Hungarian). Szent Biblia.
Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!                Isten nevét hiába ne vedd!                Az Úr napját szenteld meg!                Atyádat és anyádat tiszteld!                Ne ölj!                Ne paráználkodj!                Ne lopj!                Ne hazudj,mások becsületében kárt ne tégy!                Felebarátod házastársát ne kívánd!                Mások tulajdonát ne kívánd!               
Magyar valtozatChristian portálon

Christian források

 
1 Krónikák
   

Vissza a tartalom a Biblia

1

1 Ådám, Séth, Énós,
2  Kénán, Mahalálél, Járed.
3  Énókh, Methuséláh, Lámekh.
4  Noé, Sém, Khám és Jáfet.
5  Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász.
6  A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth és Tógármah.
7  Jávánnak pedig fiai: Elisah, Thársis, Khitthim és Dodánim.
8  Khámnak fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán.
9  Khúsnak fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh és Szabthékah; Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán.
10  Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.
11  Miczráim pedig nemzé Lúdiomot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.
12  Pathruszimot és Kaszlukhimot, a kiktôl a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot.
13  Kanaán pedig nemzé Czídont, az ô elsôszülöttét és Khétet,
14  És Jebuzeust, Emorreust és Girgazeust.
15  Khivveust, Harkeust és Szineust.
16  Arvadeust, Czemareust és Hamatheust.
17  Sémnek fiai, Élám és Assur, Arpaksád, Lúd, Arám, ùcz, Húl, Gether és Mesek.
18  Arpaksád pedig nemzé Séláht és Séláh nemzé Hébert,
19  Hébernek is lett két fia, az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az ô idejében osztatott el a föld; testvérének neve pedig Joktán.
20  Joktán pedig nemzé Almodádot és Sélefet, Haczarmávethet és Jerákhot,
21  Hadórámot, ùzált és Dikláth,
22  És Ebált, Abimáelt és Sébát,
23  Ofirt, Havilát és Jobábot. Ezek mint Joktán fiai.
24  Sém, Arpaksád, Séláh.
25  Héber, Péleg, Réu.
26  Sérug, Nákhor, Tháré.
27  Åbrám, ez az Åbrahám.
28  Åbrahám fiai: Izsák és Ismáel.
29  Ezeknek nemzetségei pedig ezek: Ismáel elsôszülötte Nebájót és Kédar, Adbeél és Mibszám,
30  Misma és Dúmah, Massza, Hadad és Théma.
31  Jétur, Náfis és Kedmah; ezek az Ismáel fiai.
32  Keturának pedig, az Åbrahám ágyasának fiai, kiket szüle, ezek: Zimrán, Joksán, Médán, Midián, Isbák és Suakh. És a Joksán fiai: Séba és Dédán.
33  És a Midián fiai: Éfah, Héfer, Hánok, Abida és Eldáh. Mindezek a Ketúráh fiai.
34  Åbrahám pedig nemzé Izsákot: Izsák fiai pedig ezek: Ézsau és Izráel.
35  Ézsaunak fiai: Elifáz, Réhuél, Jéhus, Jahlám és Korakh.
36  Elifáz fiai: Thémán, Omár, Czefi, Gahtám, Kenáz és Timna és Amálek.
37  Rehuél fiai: Nakhath, Zérakh, Samma és Mizza.
38  Széir fiai: Lótán és Sóbál, Czibhón, Haná, Disón, Eczer és Disán.
39  Lótán fiai pedig: Hóri és Hómám: Lótánnak huga pedig Timna.
40  Sóbál fiai: Alján és Mánakháth, Hébál, Sefi és Onám; Czibhón fiai pedig: Aja és Haná.
41  Haná fiai: Disón Disón fiai pedig: Hamrán és Esbán, Ithrán és Kherán.
42  Eczer fiai: Bilhán és Zahaván, Jakán. Disán fiai: Húcz és Arán.
43  Ezek pedig a királyok, a kik uralkodának Edom földén, mielôtt az Izráel fiai között király uralkodott volna: Béla, Behor fia, az ô városának neve Dinhába vala.
44  Béla meghalván, uralkodék helyette Jóbáb, a Bozrából való Zerakh fia.
45  És hogy Jóbáb meghala, uralkodék helyette a Témán földébôl való Khusám.
46  Meghala Khusám is, és uralkodék helyette Hadád, a Bédád fia, ki megveré a Midiánitákat a Moáb mezején; és az ô városának neve Hávit vala.
47  Hadád is, hogy meghala, uralkodék helyette a Masrekából való Szamlá.
48  Szamlá holta után uralkodék helyette Saul, a folyóvíz mellet való Rékhobóthból.
49  Saul is meghala, és uralkodék helyette Báhál-Khanán, az Akhbór fia.
50  Báhál-Khanán holta után uralkodék helyette Hadád; és az ô városának neve Páhi, feleségének pedig neve Mehetábéel, ki Mézaháb leányának Matrédnak volt a leánya.
51  Hadád halála után Edom fejedelmei valának: Timná fejedelem, Halvá fejedelem, Jetéth fejedelem,
52  Ohólibámá fejedelem, Éla fejedelem és Pinon fejedelem,
53  Kenáz fejedelem, Témán fejedelem és Mibczár fejedelem,
54  Magdiél fejedelem és Hirám fejedelem. Ezek voltak Edom fejedelmei.

2

1 Ezek az Izráel fiai: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakhár és Zebulon;
2  Dán, József, Benjámin, Nafthali, Gád és Åser.
3  Júdának fiai: Hér, ònán és Séla; e három születék néki a Kanaánita Súahnak leányától. De Hér, Júdának elsôszülött fia gonosz vala az ùr szemei elôtt, és megölé ôt az ùr.
4  Thámár pedig az ô menye szülé néki Péreczet és Zerákhot. Júdának fiai mindnyájan öten valának.
5  Pérecz fiai, Kheczrón és Khámul.
6  Zerákh fiai pedig: Zimri és Ethán, Hémán, Kálkól és Dára; mindenestôl öten.
7  Kármi fiai: Åkár, Izráelnek megrontója, mivel lopott a zsákmányból.
8  Ethán fia: Azária.
9  Kheczrón fiai, kik születtenek néki: Jérakhméel, Rám és Kélubai.
10  Rám nemzé Amminábádot, Amminádáb pedig nemzé Nakhsont, a Júda fiainak fejedelmét.
11  Nakhson nemzé Szálmát, Szálma pedig nemzé Boázt;
12  Boáz nemzé Obedet; Obed nemzé Isait;
13  Isai pedig nemzé Eliábot, az ô elsôszülöttét, és Abinádábot, másodikat, Simeát, harmadikat.
14  Netanéelt, negyediket, és Raddait, ötödiket.
15  Osemet, hatodikat és Dávidot, a hetedik fiát;
16  És nôvéreiket, Séruját és Abigáilt. Sérujának pedig fiai voltak: Absai, Jóáb és Asáel, e három.
17  Abigáil szülé Amasát; Amasának atyja pedig az Ismáel nemzetségébôl való Jéter vala.
18  Káleb pedig, a Kheczrón fia nemzett vala az ô Azuba nevû feleségétôl és Jérióttól; és ezek az ô fiai: Jéser, Sobáb és Ardon.
19  Azuba meghala, és Káleb vevé magának feleségûl Efratát, és ez szülé néki Húrt.
20  Húr nemzé Urit, Uri pedig nemzé Bésaléelt.
21  Azután beméne Kheczrón Mákirnak, Gileád atyjának leányához; mert ô ezt elvette vala hatvan esztendôs korában, és szülé néki Ségubot.
22  Ségub pedig nemzé Jáirt, kinek huszonhárom városa vala a Gileád földén.
23  De Gesur és Årám elvették tôlük Jáir falvait, Kenáthot és mezôvárosait, hatvan várost. Mindezek Mákirnak, a Gileád atyjának fiaié.
24  Minekutána pedig meghala Kheczrón Káleb-Efratában, akkor szülé néki Abija, a Kheczrón felesége, Ashúrt, Tékoa atyját.
25  Jérakhméelnek, a Kheczrón elsôszülöttének fiai voltak: Rám, az elsôszülött, Búna, Orem, Osem és Akhija.
26  Volt más felesége is Jérakhméelnek, Atára nevû; ez az Onám anyja.
27  Rámnak, Jérakhméel elsôszülöttének pedig fiai voltak: Maás, Jámin és Héker.
28  Onám fiai voltak: Sammai és Jáda; és Sammai fiai: Nádáb és Abisúr.
29  Abisúr feleségének neve Abihail, a ki szülé néki Akhbánt és Mólidot.
30  Nádáb fiai: Széled és Appaim. Széled magtalanul halt meg.
31  Appaim fiai: Isi; Isi fiai: Sésán; Sésán fiai: Ahálai.
32  Jáda fiai, a ki Sammai testvére volt: Jéter és Jonathán; Jéter magtalanul halt meg.
33  Jonathán fiai: Pélet és Záza. Ezek voltak a Jérakhméel fiai.
34  Sésánnak nem voltak fiai, hanem csak leányai; de volt Sésánnak egy Égyiptombeli szolgája, Járha nevû.
35  És adá Sésán e Járha nevû szolgájának az ô leányát feleségûl, a ki szülé néki Athait.
36  Athai pedig nemzé Nátánt; Nátán nemzé Zabádot;
37  Zabád nemzé Eflált; Eflál nemzé Obedet;
38  Obed nemzé Jéhut; Jéhu nemzé Azáriát.
39  Azária nemzé Hélest; Héles nemzé Elását;
40  Elása nemzé Sisémait; Sisémai nemzé Sallumot;
41  Sallum nemzé Jékámiát; Jékámia pedig nemzé Elisámát.
42  A Káleb fiai pedig, a ki Jérakhméel testvére vala: elsôszülötte Mésa; ez volt Zifnek és Marésa fiainak atyjok, Hebronnak atyja.
43  Hebron fiai: Kórah, Tappuah, Rékem és Séma.
44  Séma pedig nemzé Rahámot, a Jorkeám atyját; és Rékem nemzé Sammait,
45  A Sammai fiai pedig: Máon; ez a Máon volt a Bethsúr atyja.
46  Efa pedig, a Káleb ágyastársa, szülé Hárent és Mósát és Gázezt; és Hárán nemzé Gázezt.
47  Jaddai fiai pedig: Régem, Jotám, Gésán, Pelet, Héfa és Saáf.
48  A Káleb ágyasa Maaka szülé Sébert és Tirhánát.
49  És szülé Saáfot, Madmanna atyját, Sevát, a Makbéna atyját és Gibea atyját; és Aksza a Káleb leánya vala.
50  Ezek voltak Káleb fiai, a ki Húrnak, az Efrata elsôszülöttének fia volt: Sobál, Kirját-jeárim atyja.
51  Szálma, Bethlehem atyja; Háref, Bethgáder atyja.
52  Voltak pedig Sobálnak is, a Kirját-jeárim atyjának fiai: Haroé, a fél Menuhót ura.
53  A Kirját-jeárim háznépei: Jitreusok, Puteusok, Sumateusok, Misraiteusok; ezektôl származának a Sorateusok és az Estaoliteusok.
54  Szálma fiai, Bethlehem és a Netofátbeliek, Atróth, Beth-Joáb, a Czórabeli Manahateusok fele.
55  És a Jábesben lakozó tudós emberek háznépei: a Tirateusok, Simateusok, Sukateusok. Ezek a Kineusok, a kik Hámáttól, a Rékáb házának atyjától származtak.

3

1 Ezek a Dávid fiai, a kik Hebronban születének néki: elsôszülötte vala Amnon, a Jezréelbôl való Ahinoámtól; második vala Dániel, a Kármelbôl való Abigailtól.
2  Harmadik Absolon, a ki Maakának, a Gessurbeli Talmai király leányának volt a fia; negyedik Adónia, Haggittól való.
3  Ötödik Sefátia, Abitáltól való; hatodik Jitreám, az ô feleségétôl, Eglától való.
4  E hat fia születék néki Hebronban, a hol hét esztendeig és hat hónapig uralkodott; Jeruzsálemben pedig haminczhárom esztendeig uralkodék.
5  Jeruzsálemben pedig ezek születének néki: Siema, Sóbáb, Nátán és Salamon, négyen, Bathsuától, az Ammiel leányától.
6  És Ibhár, Elisáma és Elifélet.
7  Nógah, Néfeg és Jáfia.
8  És Elisáma, Eljada és Elifélet, kilenczen.
9  Mindezek a Dávid fiai, az ô ágyastársainak fiain kivûl; és ezeknek huga, Támár.
10  Salamonnak pedig fia volt Roboám; ennek fia Abija, ennek fia Asa, ennek fia Josafát.
11  Ennek fia Jórám, ennek fia Akházia, ennek fia Joás.
12  Ennek fia Amásia, ennek fia Azária; ennek fia Jótám.
13  Ennek fia Akház, ennek fia Ezékiás, ennek fia Manasse.
14  Ennek fia Amon, ennek fia Jósiás.
15  Jósiásnak pedig fiai: elsôszülötte Johanán, második Jójákim, harmadik Sédékiás, Sallum negyedik.
16  Jójákim fiai: az ô fia Jékoniás, ennek fia Sédékiás.
17  Jékóniásnak fiai: Assir, ennek fia Saálthiel.
18  És Málkirám, Pedája, Sénasár, Jékámia, Hosáma és Nédábia.
19  Pedája fiai: Zerubábel és Simei. Zerubábel fiai: Mesullám, Hanánia; és az ô hugok vala Selómit.
20  És Hásuba, Ohel, Berekia, Hasádia és Jusáb-Hésed, ezek öten.
21  Hanánia fiai: Pelátia és Jésaia; és Refája fiai és Arnám fiai, Obádia fiai, Sekánia fiai.
22  És Sekánia fiai: Semája. Semája fiai: Hattus, Jigeál, Báriah, Neárja és Sáfát, ezek hatan.
23  Neárja fiai: Eljohénai, Ezékiás és Azrikám, ezek hárman.
24  Eljohénai fiai: Hódajéva, Eliásib, Pelája, Akkub, Johanán, Delája és Anáni; ezek heten.

4

1 Júda fiai ezek: Pérecz, Khecrón, Kármi, Húr és Sobál.
2  Reája pedig, a Sobál fiai nemzé Jáhátot; Jáhát nemzé Ahumáit és Lahádot; ezek a Sorateusok háznépei.
3  Ezek Etám atyjától valók: Jezréel, Jisma, Jidbás; és az ô hugoknak neve Haslelponi.
4  Pénuel pedig Gedor atyja, és Ezer Húsa atyja. Ezek Efrata elsôszülöttének, Húrnak fiai, a ki Bethlehem atyja vala.
5  Ashúrnak pedig, a Tékoa atyjának volt két felesége, Heléa és Naára.
6  És Naára szülé néki Ahuzámot, Héfert, Teménit és Ahastárit. Ezek a Naára fiai.
7  Heléa fiai: Séret, Jésohár, Etnán és Kócz.
8  Kócz pedig nemzé Hánubot, Hásobébát és Ahárhel háznépét, a ki Hárumnak fia vala.
9  Jábes pedig testvéreinél tiszteletreméltóbb vala, és azért nevezé ôt az ô anyja Jábesnek, mondván: Mivelhogy fájdalommal szülém ôt.
10  És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségûl, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtôl megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.
11  Kélub pedig, a Súkha testvére, nemzé Méhirt; ez az Eston atyja.
12  Eston nemzé Béth-Rafát, Paseákhot, Tekinnát, Ir-Náhás atyját. Ezek a Rékától való férfiak.
13  Kénáz fiai: Othniel és Serája; Othniel fia: Hatát.
14  Meonótai nemzé Ofrát; Serája pedig nemzé Joábot, a Gé-Harasimbeliek atyját, mert mesteremberek valának.
15  Káleb fiai, ki Jefunné fia vala: Iru, Ela és Naám; és Ela fiai; és Kénáz.
16  Jéhalélel fiai: Zif, Zifa, Tirja és Asárel.
17  Ezra fiai: Jéter, Méred, Efer és Jálon; és szülé Mirjámot, Sammait és Isbát, Estemóa atyját.
18  Ennek felesége pedig, Jehudéja szülé Jéredet, a Gedor atyját és Hébert, a Szókó atyját Jékuthielt, a Zánoah atyját; ezek Bithiának, a Faraó leányának fiai, a kit Méred elvett vala.
19  Hódia nevû feleségének pedig fiai, ki Nahamnak, Keila atyjának nôvére vala: Hagármi és a Maakátbeli Estemóa.
20  Simon fiai: Amnon, Rinna, Benhanán és Thilon. Isi fiai: Zohét és Benzohét.
21  Júda fiának, Sélának fiai: Er, Léka atyja, és Laáda, Marésa atyja, és a gyapotszövôk háznépe Béth-Asbeában;
22  És Jókim és Kozeba lakosai, és Joás és Saráf, a kik Moáb urai voltak, és Jásubi, Léhem. De ezek már régi dolgok.
23  Ezek voltak a fazekasok, és Netaimban és Gederában laktak. A királylyal laktak ott, az ô dolgáért.
24  Simeon fiai: Némuel, Jámin, Járib, Zérah, Saul,
25  Kinek fia Sallum, kinek fia Mibsám, kinek fia Misma.
26  Misma fiai: Hammúel az ô fia, Zakkur az ô fia, Simi az ô fia;
27  Siminek tizenhat fia és hat leánya volt; de testvéreinek nem volt sok fia, s általában háznépök nem volt oly népes, mint Júda fiaié.
28  Lakoznak vala pedig Beersebában és Móladában és Haczar-Suálban.
29  Bilhában, Eczemben és Toládban,
30  Bétuelben, Hormában és Cziklágban,
31  Beth-Markabótban, Haczar-Szuszimban, Beth-Biriben és Saáraimban; ezek valának az ô városaik mindaddig, míg Dávid királylyá lett.
32  Faluik pedig ezek: Etám, Ain, Rimmon, Tóken és Asán, öt város;
33  És mindazok a falvaik, a melyek e városok körûl voltak Bálig; ezek valának lakóhelyeik és nemzetségeik:
34  Mesobáb, Jámlek és Jósa, Amásia fia.
35  És Jóel és Jéhu, és Jósibia fia, ki Serája fia, ki Asiel fia vala;
36  És Eljoénai, Jaákoba, Jésohája, Asája, Adiel, Jesiméel és Benája.
37  Ziza, a Sifi fia, ki Alon fia, ki Jedája fia, ki Simri fia, ki Semája fia.
38  Ezek a névszerint felsoroltak voltak a fôemberek nemzetségökben, a kik igen elszaporodtak volt atyjok házában,
39  Azért elindulának Gedor felé, hogy a völgy keleti részére menjenek és ott barmaiknak legelôt keressenek.
40  Találának is zsíros és jó legeltetô helyet (az a föld pedig tágas, nyugodalmas és békességes), mert Khámból valók laktak ott azelôtt.
41  Elmenvén pedig e névszerint megnevezettek Ezékiásnak, a Júda királyának idejében, lerombolták sátoraikat, és a Maonitákat, a kiket ott találtak, kiirtották mind e mai napig, s helyökbe letelepedének, mivel ott barmaik számára legelôhelyeket találtak.
42  És közûlök, a Simeon fiai közûl, némelyek elmenének a Seir hegyére, úgymint ötszázan, a kiknek elôljáróik az Isi fiai, Pelátja, Nehárja, Refája és Uzriel voltak.
43  És valakik az Amálek nemzetségébôl megmaradtak vala, mind levágák azokat, és ott letelepedének mind e mai napig.

5

1 Rúbennek, Izráel elsôszülöttének fiai (mert ô volt az elsôszülött; mikor pedig megfertôztette az ô atyjának ágyasházát, az ô elsôszülöttségi joga a József fiainak adaték, a ki Izráel fia vala, mindazáltal nem úgy, hogy ôk neveztessenek származás szerint elsôszülötteknek,
2  Mert Júda tekintélyesebb vala az ô testvérei között, és ô belôle való volt a fejedelem, hanem az elsôszülöttségnek haszna lôn Józsefé):
3  Ezek Rúbennek, Izráel elsôszülöttének fiai: Khánokh, Pallu, Kheczrón és Kármi.
4  Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.
5  Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.
6  Beéra ennek fia, a kit fogságba vitt Tiglát-Pilnéser, az Assiriabeli király; ô a Rúbeniták fejedelme vala.
7  Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint ezek valának: a fô Jéhiel és Zakariás,
8  Béla, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.
9  Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátes folyóvíztôl fogva; mert az ô barmai Gileád földén igen elszaporodtak.
10  Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának azok az ô kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.
11  A Gád fiai pedig velök szemben, a Básán földén laktak Szalkáig.
12  Jóel vala elôljárójok, Sáfám második az után; Jahánai és Sáfát Básánban.
13  És testvéreik, családjaik szerint ezek: Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.
14  Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.
15  És Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.
16  Ezek Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezôvárosokban laktak, és Sáronnak minden legelôjén, határaikig.
17  Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, az Izráel királyának idejében.
18  A Rúben fiai közûl és a Gáditák közûl és a Manasse félnemzetsége közûl erôs paizs-
és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezerhétszázhatvanan harczra kész férfiak, 19  Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.
20  És gyôzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok és mindazok, a kik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harcz közben, és ô meghallgatá ôket, mert ô benne bíztak.
21  És elvivék az ô barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.
22  A seb miatt pedig sokat elhullának; mert Istentôl vala az a harcz; és azok helyén lakának a fogságig.
23  A Manasse nemzetsége felének fiai pedig azon a földön laktak, a mely Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig terjedt, mert igen megsokasodtak vala.
24  És ezek voltak az ô atyjok háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erôs férfiak, híres férfiak, a kik az ô atyjok háznépe között fôk voltak.
25  Vétkezének pedig az ô atyjoknak Istene ellen; mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, a kiket az Isten szemök elôl elpusztított.
26  Felindítá azért az Izráel Istene Pulnak, az Assiriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilnésernek, az assiriai királynak szívét, és fogva elvivé ôket, a Rúbenitákat, a Gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé ôket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.

6

1 Lévi fiai: Gerson, Kéhát és Mérári.
2  Kéhát fiai pedig: Amrám, Ishár, Hebron és Uzziel.
3  Amrám gyermekei: Åron, Mózes és Miriám; Åron fiai pedig: Nádáb, Abihu, Eleázár és Ithamár.
4  Eleázár nemzé Fineást, Fineás nemzé Abisuát;
5  Abisua pedig nemzé Bukkit, Bukki nemzé Uzzit;
6  Uzzi nemzé Zeráhiát; Zeráhia nemzé Mérajótot;
7  Mérajót nemzé Amáriát; Amária nemzé Ahitúbot;
8  Ahitúb nemzé Sádókot; Sádók nemzé Ahimáhást;
9  Ahimáhás nemzé Azáriát, Azária nemzé Jóhanánt;
10  Jóhanán nemzé Azáriát, ez volt a pap abban a házban, a melyet Salamon Jeruzsálemben épített vala.
11  Azária nemzé Amáriát; Amária nemzé Ahitúbot;
12  Ahitúb nemzé Sádókot, Sádók nemzé Sallumot;
13  Sallum nemzé Hilkiát; Hilkia nemzé Azáriát;
14  Azária nemzé Séráját, Sérája nemzé Jéhozadákot;
15  Jéhozadák pedig fogságba méne, mikor az ùr Júdát és Jeruzsálemet fogságba viteté Nabukodonozor által.
16  Lévi fiai: Gerson, Kéhát és Mérári.
17  Ezek a Gerson fiainak nevei: Libni és Simhi.
18  Kéhát fiai: Amrám, Jiczhár, Khebron és Huzziel.
19  Mérári fiai: Makhli és Musi. Ezek a Lévi háznépei az ô nemzetségeik szerint.
20  Gersonnak fiai: Libni az ô fia, Jáhát ennek fia, Zima ennek fia.
21  Jóah ennek fia, Iddó ennek fia, Zérah ennek fia és Jéathérai ennek fia.
22  Kéhát fiai: Amminádáb az ô fia, Kórákh ennek fia és Asszir ennek fia;
23  Elkána ennek fia, Ebisáf ennek fia és Asszir ennek fia.
24  Tákhát ennek fia, Uriel ennek fia, Uzzia ennek fia és Saul ennek fia.
25  Elkána fiai: Amásai és Ahimót,
26  Elkána. Elkána fia: Sófai az ô fia és Náhát ennek fia.
27  Eliáb ennek fia, Jérohám ennek fia, Elkána ennek fia.
28  Sámuel fiai pedig: az elsôszülött Vásni, a második Abija.
29  Mérári fiai: Makhli, Libni ennek fia; Simhi ennek fia és Uzza ennek fia.
30  Simea ennek fia, Haggija ennek fia és Asája ennek fia.
31  ezek azok, a kiket Dávid állított be az ùr házában az énekléshez, mikor az Isten ládája elhelyeztetett.
32  És a míg Salamon felépíté az ùr házát Jeruzsálemben, addig a gyülekezet sátora elôtt szolgáltak énekléssel, és állottak szolgálatban, kiki az ô rendje szerint.
33  Ezek pedig a kik szolgáltak, és az ô fiaik: a Kéhátiták fiai közûl Hémán fôéneklô, Jóel fia, ki Sámuel fia.
34  Ki Elkána fia, ki Jérohám fia, ki Eliél fia, ki Thóa fia.
35  Ki Czúf fia, ki Elkána fia, ki Mahát fia, ki Amásai fia.
36  Ki Elkána fia, ki Jóél fia, ki Azárja fia, ki Séfánia fia.
37  Ki Tákhát fia, ki Asszir fia, ki Ebiásáf fia, ki Kórákh fia.
38  Ki Jiczhár fia, ki Kéhát fia, ki Lévi fia, ki Izráel fia.
39  És ennek testvére, Asáf, a ki jobbkeze felôl áll vala; Asáf, a Berekiás fia, ki Simea fia vala.
40  Ki Mikáel fia, ki Bahásia fia, ki Melkija fia.
41  Ki Ethni fia, ki Zérah fia, ki Adája fia.
42  Ki Etán fia, ki Zimma fia, ki Simhi fia.
43  Ki Jáhát fia, ki Gerson fia, ki Lévi fia.
44  Továbbá a Mérári fiai, a kik azokkal atyafiak valának, balkéz felôl állnak vala; Etán, Kisi fia, ki Abdi fia, ki Malluk fia.
45  Ki Kasábja fia, ki Amásia fia, ki Hilkia fia.
46  Ki Amsi fia, ki Báni fia, ki Sémer fia.
47  Ki Makhli fia, ki Musi fia, ki Mérári fia, ki Lévi fia.
48  És testvéreik, a Léviták rendeltetnek vala az Isten háza hajlékának egyéb szolgálatjára.
49  Åron pedig és az ô fiai az egészen megégetendô áldozatnak oltára mellé, és a füstölô oltár mellé, a szentek-szentjének szolgálatja mellé, és az Izráel megszentelésére rendeltetének mind a szerint, a mint Mózes, az Isten szolgája megparancsolta volt.
50  Åron fiai pedig ezek: Eleázár, az ô fia, ennek fia Fineás, ennek fia Abisua.
51  Ennek fia Bukki, ennek fia Uzzi, ennek fia Zerája.
52  Ennek fia Merájót, ennek fia Amárja, ennek fia Akhitúb.
53  Ennek fia Sádók, ennek fia Akhimás.
54  És az Åron fiainak, a Kéhátiták nemzetségébôl, ezek a lakhelyeik, letelepedésük szerint az ô vidékükön, mert ez jutott volt nékik sors által.
55  ºk kapták Hebront, a Júda földében és a körülte való legelôket.
56  De e város földjeit és annak faluit Kálebnek, a Jefunne fiának adák.
57  Az Åron fiainak azért a Júda városai közûl adák a menedékvárosokat, Hebront, Libnát és legelôit, Jatthirt és Esthemoát és ezeknek legelôit,
58  És Hilent és annak legelôit, és Débirt és annak legelôit,
59  Asánt és annak legelôit, és Béth-Semest és annak legelôit.
60  A Benjámin nemzetségébôl: Gébát és annak legelôit, Allémetet és annak legelôit, Anatót várost is és annak legelôit. Ezeknek az ô nemzetségek szerint tizenhárom városuk volt.
61  A Kéhát többi fiainak pedig az egy nemzetségnek családjaitól és a félnemzetségtôl, a Manasse nemzetségének felétôl, sors által tíz várost adtak.
62  Míg a Gerson fiainak meg az ô nemzetségök szerint az Izsakhár nemzetségébôl, az Åser nemzetségébôl, a Nafthali nemzetségébôl és a Manasse nemzetségébôl Básánban adtak tizenhárom várost.
63  A Mérári fiainak az ô nemzetségök szerint a Rúben nemzetségébôl, a Gád nemzetségébôl és a Zebulon nemzetségébôl sors által tizenkét várost.
64  Adának tehát az Izráel fiai a Lévitáknak városokat, azoknak legelôivel együtt.
65  Sors által adták a Júda nemzetségébôl, a Simeon nemzetségébôl és a Benjámin nemzetségébôl ezeket a névszerint megnevezett városokat.
66  Azoknak, a kik a Kéhát fiainak családjaiból valók voltak, és a határukban levô városok az Efraim nemzetségébôl valának:
67  Azoknak adák a menedékvárosokat, Sikemet és annak legelôit az Efraim hegyén, Gézert és annak legelôit.
68  És Jokmeámot és annak legelôit, Bethoront és annak legelôit.
69  Ajalont és annak legelôit; Gáthrimmont is és annak legelôit.
70  A Manasse nemzetségének felébôl Anert és annak legelôit, Bileámot és annak legelôit, a Kéhát többi fiainak családjai részére.
71  A Gerson fiainak pedig a Manasse félnemzetségébôl Gólánt Básánban és annak legelôit, és Astarótot és annak legelôit:
72  Az Izsakhár nemzetségébôl adák Kédest és annak legelôit; Dobrátot és annak legelôit.
73  Ramótot és annak legelôit, Anémet és annak legelôit.
74  Az Åser nemzetségébôl Másált és annak legelôit, és Abdont és annak legelôit.
75  Hukókot és annak legelôit; Réhobot és annak legelôit.
76  A Nafthali nemzetségébôl Kédest Galileában és annak legelôit; Hammont és annak legelôit; és Kirjáthaimot és annak legelôit.
77  A Mérári többi fiainak a Zebul on nemzetségébôl Rimmonót és annak legelôit, és Thábort és annak legelôit.
78  A Jordánon túl Jérikhó ellenében, a Jordánnak napkelet felôl való részében a Rúben nemzetségébôl Bésert a pusztában és annak legelôit; Jahását és annak legelôit.
79  Kedemótot és annak legelôit; Mefaátot és annak legelôit.
80  A Gád nemzetségébôl Rámótot Gileádban és annak legelôit; M ahanaimot és annak legelôit.
81  Hesbont és annak legelôit; Jaázert és annak legelôit.

7

1 Izsakhár fiai: Thóla, Pua, Jésub és Simron, négyen.
2  Thóla fiai pedig: Uzzi, Réfája, Jériel, Jakhmai, Jibsám és Sámuel, kik fejedelmek valának az ô atyjaiknak családjaiban. A Thóla fiai erôs hadakozók voltak nemzetségökben, kiknek száma Dávid király idejében huszonkétezerhatszáz vala.
3  Uzzi fiai: Izráhja; és az Izráhja fiai: Mikláel, Obádia, Joel, Issia, öten, a kik mind fôemberek valának.
4  És közöttük nemzetségeik és családjaik szerint harminczhatezer hadakozó férfi volt, mert sok feleségök volt és sok fiok is.
5  Ezeknek testvéreik is, Izsakhárnak egész nemzetsége szerint erôs hadakozó férfiak valának, nyolczvanhétezeren szám szerint mindenestôl.
6  Benjámin fiai: Béla, Béker és Jediáel, hárman.
7  Béla fiai: Esbon, Uzzi, Uzziel, Jérimót és Hiri, öt fôember az ô nemzetségökben, erôs hadakozó férfiak, a kik megszámláltatván, huszonkétezerharmincznégyen valának.
8  Béker fiai: Zémira, Joás, Eliézer, Eljoénai, Omri, Jeremót, Abija, Anatót és Alémet; ezek mindnyájan Béker fiai.
9  Azok megszámláltatván nemzetségeik szerint, családjuk fejei és az erôs hadakozó férfiak húszezerkétszázan valának.
10  Továbbá Jédiáel fia: Bilhán; Bilhán fiai: Jéus, Benjámin, Éhud, Kénaána, Zetán, Társis és Ahisahár.
11  Ezek mind Jédiáel fiai, családfôk, erôs hadakozó férfiak, a kik tizenhétezerkétszázan mehetnek vala ki a viadalra.
12  Ir fiai: Suppim és Khuppim; Húsim Ahernek fia.
13  Nafthali fiai: Jakhcziel, Gúni, Jéczer, Sallum, a Bilha fiai.
14  Manasse fiai: Aszriel, kit szüle az ô felesége. Az ô ágyastársa pedig, a Siriabeli asszony szülé Mákirt, a Gileád atyját.
15  Mákir pedig vevé feleségûl Khuppimnak és Suppimnak hugát, kinek neve Maáka. A másiknak neve Czélofhád. Czélofhádnak leányai voltak.
16  Maáka a Mákir felesége szüle fiat, a kit neveze Péresnek; annak pedig öcscsét Séresnek. Ennek fiai: Ulám és Rékem.
17  Ulám fia: Bédán. Ezek a Gileád fiai, ki Mákir fia volt, ki Manasse fia volt.
18  Az ô huga Moléket pedig szülé Ishobot, Abiézert és Makhlát.
19  Semidának fiai voltak: Ahián, Sekem, Likhi és Aniám.
20  Efraim fiai pedig: Sútelákh, kinek fia Béred, ennek fia Táhát, ennek fia Elhada, ennek fia Táhát.
21  Ennek fia Zábád, ennek fia Sútelákh, Ezer és Elhád. És megölék ezeket a Gáthbeliek, a földnek lakosai; mert alámentek vala, hogy barmaikat elhajtsák.
22  Efraim azért az ô atyjok sokáig siratá ôket, a kihez elmennek vala az ô atyjafiai, és ôt vigasztalják vala.
23  Beméne azért az ô feleségéhez, ki fogada méhében, és szüle fiat, és nevezé Bériának, mivelhogy szerencsétlenség történt az ô házában.
24  Leánya pedig Seéra vala, a ki alsó és felsô Bethoront és Uzen-Seérát építé.
25  Réfah is az ô fia és Resef; ennek fia Théla, ennek fia Táhán.
26  Ennek fia Laadán, ennek fia Ammihud, ennek fia Elisáma,
27  Ennek fia Nún, ennek fia Józsué
28  Ezeknek birtokuk és lakóhelyük vala: Béthel és annak mezôvárosai; napkeletre Naarán, napenyészetre Gézer és ennek mezôvárosai, Sikem és ennek mezôvárosai, szinte Gázáig és az ehhez tartozó mezôvárosokig;
29  És a Manasse fiai mellett: Béth-Seán és ennek mezôvárosai, Thaanák és ennek mezôvárosai, Megiddo és ennek mezôvárosai, Dór és ennek mezôvárosai. Ezekben laktak az Izráel fiának Józsefnek fiai.
30  Åser fiai: Jimnah, Jisvah, Jisvi, Beriha és Szerakh, az ô hugok.
31  Beriha fiai: Khéber és Malkhiel, a ki Birzávit atyja volt.
32  Khéber pedig nemzé Jaflétet, Sómert, Hótámot és Suát, az ô hugokat.
33  Jaflét fiai: Pásák, Bimhál, Asvát; ezek Jaflét fiai.
34  Sómer fiai: Ahi és Róhega, Jehubba és Arám,
35  Testvérének Hélemnek fia vala. Sófákh, Jimna, Séles és Amál.
36  Sófákh fiai: Suákh, Harnéfer, Suál, Béri és Imra,
37  Béser, Hód, Samma, Silsa, Itrán és Beéra.
38  Jéter fiai: Jéfunne, Pispa és Ara.
39  Ulla fiai: Ara, Hanniel és Risja.
40  Ezek mind Åser fiai, családfôk, válogatott harczosok, a fejedelmek fejei; és megszámláltatván az ô nemzetségök rendje szerint, huszonhatezer harczra képes férfi volt.

8

1 Benjámin pedig nemzé Bélát, az ô elsôszülöttét, másodikat Asbélt, harmadikat Akhráhot,
2  Negyediket Nóhát, és Ráját ötödiket.
3  (Bélának fiai voltak: Adár, Géra és Abihúd,
4  Abisua, Naamán, Ahóah.)
5  Gérát, Sefufánt és Hurámot.
6  Ezek az Ehud fiai: (Ezek voltak fôemberek a Géba városban lakó nemzetség között, kiket fogságba vittek Manahátba.
7  Nevezetesen Naamánt és Ahiját és Gérát vitték fogságba): nemzé pedig Uzzát és Akhihúdot.
8  Saharáim pedig nemzé a Moáb mezején, minekutána eltaszítá feleségeit, Husimot és Baarát;
9  Nemzé Hódes nevû feleségétôl Jobábot és Sibját, Mesát és Malkámot,
10  Jéust is, Sokját és Mirmát. Ezek az ô fiai; fôemberek az ô nemzetségökben.
11  Husimtól nemzé Abitúbot és Elpaált.
12  Elpaál fiai: Eber, Miseám és Sémer; ez építé Onót és Lódot és ennek mezôvárosait.
13  Béria, Séma, (ezek voltak fôk az Ajalonban lakozó nemzetségek közt, és ezek ûzték vala el Gáthnak lakóit).
14  Ahio, Sasák, Jeremót,
15  Zebádia, Arád, Ader,
16  Mikáel, Ispa, Jóha, Béria fiai.
17  Zebádia, Mésullám, Hizki, Héber.
18  Ismérai, Izlia és Joabáb; Elpaál fiai.
19  Jákim, Zikri, Zabdi,
20  Eliénai, Silletai, Eliel,
21  Adája, Berája és Simrát, Simhi fiai.
22  Jispán, Eber, Eliel,
23  Abdon, Zikri, Hanán,
24  Hanánja, Elám, Anatótija,
25  Ifdéja, Pénuel, Sasák fiai,
26  Samsérai, Sehárja, Atália.
27  Jaarésia, Elia, és Zikri, Jérohám fiai.
28  Ezek voltak a családfôk az ô nemzetségök szerint, fôemberek, és ezek laktak Jeruzsálemben.
29  Gibeonban pedig laktak Gibeonnak atyja; az ô feleségének neve Maaka vala,
30  És az ô elsôszülötte Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nádáb;
31  Gedor, Ahio és Zéker,
32  És Miklót, a ki nemzé Simámot. Ezek is testvéreiknek átellenében, Jeruzsálemben laktak testvéreikkel.
33  Nér pedig nemzé Kist; Kis nemzé Sault, Saul nemzé Jónathánt, Malkisuát, Abinádábot és Esbaált.
34  Jónathán fia: Méribbaál; Méribbaál nemzé Mikát.
35  Mika fiai: Pitón, Mélek, Tárea és Akház.
36  Akház nemzé Jehoádát. Jehoáda pedig nemzé Alémetet és Azmávetet és Zimrit; Zimri nemzé Mósát;
37  Mósa pedig Binát; ennek fia Ráfa, ennek fia Elása, ennek fia Asel.
38  Továbbá Aselnek hat fia volt, kiknek ezek neveik: Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán; ezek mind Asel fiai.
39  Az ô testvérének Eseknek fiai ezek: Ulám az ô elsôszülötte, Jéus második és Elifélet harmadik.
40  És az Ulám fiai erôs hadakozó férfiak, kézívesek voltak, s gyermekeik és unokáik százötvenre szaporodtak. Mindezek a Benjámin fiai közûl valók voltak.

9

1 Az egész Izráel megszámláltatván nemzetségeik szerint, beirattak az Izráel és Júda királyainak könyvébe, a kik gonoszságukért Babiloniába vitetének.
2  A legelsô lakosok az ô jószágaikon s városaikban, ezek: Izráeliták, papok, Léviták és Nétineusok.
3  Mert Jeruzsálemben laktak a Júda fiai közûl s Benjámin fiai közûl, Efraim és Manasse fiai közûl valók:
4  Utái, Ammihud fia, ki Omri fia, ki Imri fia, ki Báni fia, a Pérecz fiai közûl való, ki Júda fia vala.
5  A Silóniták közûl, Asája, ki elsôszülött vala s ennek fiai
6  A Zérah fiai közûl: Jéuel és az ô atyjafiai, hatszázkilenczvenen.
7  A Benjámin fiai közûl: Sallu, Mésullám fia, ki Hodávia fia, ki Hasénua fia.
8  Ibnéja, Jérohám fia, és Ela, Uzzi fia, ki Mikri fia, és Mésullám, Séfátja fia, ki Reuel fia, ki Ibnija fia vala.
9  Testvéreik, nemzetségeik szerint, kilenczszázötvenhatan valának; ezek mind családfôk voltak az ô atyjok háznépe szerint.
10  A papok közûl is: Jedája, Jéhojárib és Jákin.
11  Azária, Hilkia fia, ki Mésullám fia, ki Sádók fia, ki Mérjót fia, ki Ahitubnak, az Isten háza fôgondviselôjének fia vala.
12  És Adája Jérohám fia, ki Pashúr fia, ki Málkija fia; Maasai, Adiel fia, ki Jahzéra fia, ki Mésullám fia, ki Mésillémit fia, ki Immer fia.
13  Ezeknek atyjokfiai az ô családjaiknak fejei, ezerhétszázhatvanan valának, buzgók az Isten háza dolgának munkájában.
14  A Léviták közûl Semája, Hásub fia, ki Azrikám fia, ki Hasábia fia, a Mérári fiai közûl.
15  Bakbakkár, Héres és Galál, és Mattánia, a Mika fia, ki Zikri fia, ki Asáf fia vala,
16  Obádia, a Semája fia, Galál fia, ki Jédutun fia, és Bérékia, Asa fia, ki Elkána fia, a ki Nétofáti faluiban lakik vala.
17  És az ajtónállók: Sallum, Akkúb, Talmon, Ahimán és ezek testvérei; Sallum pedig fô vala.
18  (És ennek mindez ideig a királykapun van helye napkelet felôl.) Ezek az ajtónállók a Léviták rendje szerint.
19  Sallum pedig a Kóré fia, ki Ebiásáf fia, ki Kórákh fia, és ennek rokonságai a Kórakhiták családjából a szolgálat munkájában a hajlék ajtajának ôrizôi valának, mint az ô atyáik az ùr seregében ôrizték vala a bejáratot,
20  Mikor Fineás, az Eleázár fia volt egykor az ô elôljárójok, kivel az ùr vala.
21  Zakariás, a Meselémia fia, a gyülekezet sátorába való bejárat ôrizôje.
22  Ezek mind választott ajtónállók voltak, kétszáztizenketten; kik az ô faluikban, nemzetségök szerint, megszámláltattak volt; kiket Dávid rendelt és Sámuel próféta az ô tisztökbe.
23  ºk és fiaik ôrizik vala renddel az ùr házának, a sátornak kapuit.
24  Négyfelé valának az ôrizôk: napkeletre, napnyugotra, északra és délre.
25  És ezeknek atyjokfiai az ô faluikban valának, de minden hetednap amazokhoz felmenének Jeruzsálembe bizonyos ideig.
26  De a kapunállók négy fôemberének állandó megbizatásuk volt. Ezek a Léviták ôrizik vala a kamarákat és az Isten házának kincseit.
27  És az ùrnak háza körûl hálnak vala, mivelhogy az ôrzés az ô tisztök volt, és minden reggel ôk nyitják vala meg az ajtókat.
28  És ô közûlök némelyek a szolgálati edényekre viselnek vala gondot; mert mind a kivitelnél, mind a visszavitelnél számon veszik vala azokat.
29  Ugyanazok közûl választattak vala némelyek másféle edényeknek, a szenthely minden eszközeinek, a lisztnek, bornak, olajnak, tömjénnek és fûszereknek gondviselésére.
30  A papok fiai közûl valók csinálják vala fûszerekbôl a drágakenetet is.
31  Továbbá Mattitja, a Léviták közûl való (ki elsôszülötte a Kórakhiták közûl való Sallumnak), a serpenyôkre visel vala gondot.
32  A Kéhátiták fiai és azok atyjokfiai közûl rendeltettek volt a szent kenyérnek gondviselésére, hogy minden szombaton megkészítsék azt.
33  Ezek közûl valók valának az éneklôk is, a Léviták közûl a családfôk, a kik szabadosok valának egyéb tiszttôl az ô kamarájokban; mert éjjel és nappal szolgálattal tartoznak vala.
34  Ezek a Léviták között családfôk nemzetségök szerint, fôemberek, és ezek Jeruzsálemben laktak.
35  Gibeonban pedig laktak a Gibeon atyja, Jéhiel, és az ô feleségének neve Maaka.
36  Az ô elsôszülött fia Abdon, azután Súr, Kis, Baál, Nér és Nádáb,
37  Gedor, Ahió, Zékária és Miklót.
38  Miklót pedig nemzé Simámot. Ezek is az ô atyjokfiai átellenében laktak Jeruzsálemben az ô testvéreikkel.
39  Nér nemzé Kist, Kis nemzé Sault, Saul pedig nemzé Jónathánt, Málkisuát, Abinádábot és Esbaált.
40  Jónathán fia Méribbaál; és Méribbaál nemzé Mikát.
41  Mika fiai: Piton, Mélek és Táréa.
42  Akház pedig nemzé Jahrát, Jahra nemzé Alémetet, Azmávetet, Zimrit, Zimri pedig nemzé Mósát.
43  Mósa nemzé Bineát, ennek fia Réfája, ennek fia Elása, ennek fia Åsel.
44  Åselnek hat fia volt, kiknek neveik: Azrikám, Bókru, Ismáel, Seárja, Obádia és Hanán; ezek Åsel fiai.

10

1 A Filiszteusok pedig hadakoznak vala az Izráellel, és megfutamodék Izráel népe a Filiszteusok elôtt, és néhányan a sebek miatt el is hullának a Gilboa hegyén.
2  Elérék pedig a Filiszteusok Sault és az ô fiait, és megölék a Filiszteusok Jónatánt, Abinádábot és Malkisuát, a Saul fiait.
3  És a viadal igen heves volt Saul körûl, és rátalálván a kézívesek, nyilakkal megsebesíték ôt.
4  És monda Saul az ô fegyverhordozójának: Vond ki fegyveredet, és verj által engem vele, mert netalán eljônek e körûlmetéletlenek, és meggyaláznak engemet. De fegyverhordozója nem akará, mert igen fél vala. Ragadá azért Saul a fegyvert, és belé bocsátkozék.
5  Látván pedig az ô fegyverhordozója, hogy Saul immár meghalt, ô is a fegyverbe bocsátkozék, és meghala.
6  Meghala azért Saul és az ô három fia, és egész háznépe is egyetemben meghala.
7  Mikor pedig meglátták Izráelnek minden férfiai, a kik a völgyben valának, hogy ôk megfutamodtak, és hogy Saul és az ô fiai megholtak: pusztán hagyák városaikat és elfutának. Akkor eljövének a Filiszteusok, és azokba beszállának.
8  Lôn pedig másodnap, eljövének a Filiszteusok, hogy a holtakat kifoszszák, és megtalálák Sault és az ô fiait, halva feküdvén a Gilboa hegyén.
9  És kifoszták ôt, és elvevék fejét és az ô fegyvereit, és elküldék a Filiszteusok minden tartományába köröskörûl, hogy hírûl adják bálványaiknak és a népnek.
10  Az ô fegyvereit isteneik házába helyezék el, fejét pedig Dágon templomában akasztották fel.
11  Mikor pedig meghallotta az egész Jábesgileád, hogy mit cselekedtek a Filiszteusok Saullal:
12  Feltámadának mindnyájan az erôs férfiak, és elvivék Saulnak és az ô fiainak testét; és Jábesbe vivén, eltemeték azoknak csontjaikat a tölgyfa alatt Jábesben, és bôjtölének hetednapig.
13  Meghala azért Saul az ô gonoszsága miatt, mivel vétkezett az ùr ellen, az ùrnak igéje ellen, melyet nem ôrzött meg, sôt az ördöngöst is megkereste, hogy megkérdezze;
14  És nem az Urat kérdé. Ezért elveszté ôt, és adá az ô országát Dávidnak, az Isai fiának.

11

1 És gyûlének az Izráeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba, mondván: ìmé mi a te csontod és a te tested vagyunk;
2  Ezelôtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, a ki az Izráelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izráelen.
3  Elmenének azért mindnyájan az Izráel vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget tôn Dávid velök Hebronban az ùr elôtt; és királylyá kenték Dávidot Izráel felett, az ùrnak Sámuel által való beszéde szerint.
4  Elméne akkor Dávid és az egész Izráel Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).
5  És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jösz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid város a;
6  Mert ezt mondotta vala Dávid: A ki legelôször egy Jebuzeust levág, elôljáró és vezér legyen. Felméne azért legelôször Joáb, a Séruja fia; és lôn elôljáróvá.
7  Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.
8  És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körûl; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.
9  És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala ô vele.
10  Ezek pedig a hôsök elôljárói, a kik Dávid mellett valának, a kik erôsen forgolódának vele az ô királyságáért egész Izráellel, hogy királylyá válaszszák ôt Izráel felett, az ùr beszéde szerint.
11  Ezek számszerint a hôsök, a kik Dávid körûl valának: Jásobéam, Hakhmoni fia, a harmincznak elôljárója; ez emelte vala fel az ô kopjáját háromszáz ellen, a kiket egyszerre megsebesíte.
12  Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; a ki a három hôs közûl egy vala.
13  º vala Dáviddal Pasdamimban, a hová összegyûlének a Filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a Filiszteusok elôl.
14  De ôk megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a Filiszteusokat, és az ùr megszabadítá ôket nagy szabadítással.
15  Továbbá, mikor alámentek hárman a harmincz fôember közûl Dávidhoz, a kôsziklához, az Adullám barlangjába; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.
16  (Dávid az erôsségben vala akkor, a Filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)
17  Kivána Dávid vizet, és monda: òh, ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja elôtt való forrásnak vizébôl!
18  Akkor keresztûlvágták magokat hárman a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu elôtt vala, és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az ùrnak.
19  És monda: Távoztassa el tôlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, a kik életöket halálra vetették?
Mert ôk ezt életök veszedelmével hozták. És semmiképen nem akara inni. Ezt cselekedé a három hôs. 20  És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak elôljárója; ô ragadott vala dárdát háromszáz ellen, a kiket megsebesíte; és ô volt a leghíresebb a három között.
21  A három közûl a kettônél híresebb vala, azért volt azok elôljárója; de azért egymaga még sem ért föl a hárommal.
22  Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelbôl, a ki nagy dolgokat cselekedék; ô ölte meg Moáb két oroszlánját, és ô méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idô volt.
23  Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, a kinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövô zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával s kiragadá az Égyiptombeli ember kezébôl a dárdát, és saját dárdájával általveré.
24  Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, a ki híres vala a három hôs között.
25  Híres vala ô a harmincz között, de azzal a hárommal nem ért fel. És elôljáróvá tevé ôt Dávid a tanácsosok között.
26  A seregnek pedig ezek vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki Bethlehembeli vala.
27  Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,
28  Tékoabeli Hira, Ikkés fia, Anatótbeli Abiézer,
29  Húsatbeli Sibbékai, Ahóhitbeli Hirai.
30  Nétofátbeli Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fia;
31  Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; Pirátonbeli Benája;
32  Húrai, a Gaás völgyébôl való; Arbátbeli Abiel;
33  Baharumi Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba;
34  Gisonbeli Hásem fia: Jónathán, Hararitbeli Ságé fia.
35  Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, ùr fia,
36  Mekerátbeli Héfer, Pélonbeli Ahija,
37  Kármelbôl való Hésró, Naárai, Ezbáli fia,
38  Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;
39  Sélek, Ammon nemzetségébôl való; berógbeli Naárai, Joábnak, a ki Séruja fia vala, fegyverhordozója;
40  Itrébeli Hira, Itrébeli Gáreb,
41  Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
42  Hadina, a Rúben nemzetségébôl való Siza fia, ki a Rúbeniták elôljárója vala, és vele harminczan valának.
43  Hanán, Maaka fia, és Mitnibeli Jósafát,
44  Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, Aroerbeli Hótám fiai.
45  Jidiháel, Simri fia, és az ô testvére, Joha, Tisibeli.
46  Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetébôl való.
47  Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.

12

1 Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hôsöknek a harczban segítôi voltak.
2  ìvesek, a kik mind jobb-, mind balkézre kôvel hajítanak és nyíllal lônek vala, a kik a Saul atyjafiai közûl valók valának, Benjámin nemzetségébôl.
3  Elôljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
4  És Gibeonbeli Ismája, a harmincz közûl való hôs, a kiknek elôljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,
5  Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,
6  Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetébôl való Jásobéám.
7  Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.
8  A Gáditák közûl is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erôsségben, erôs és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a kiknek orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.
9  Ézer az elsô, Obádia második, Eliáb harmadik.
10  Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
11  Attai hatodik, Eliel hetedik,
12  Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,
13  Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
14  Ezek voltak fôemberek a seregben a Gád fiai közûl; a legkissebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!
15  Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az elsô hónapban, noha az árvíz a partot felülmúlta, és elûzték mindazokat, a kik a völgyben valának napkelet felôl és napnyugot felôl.
16  Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közûl is az erôsségbe.
17  És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, hogy eláruljatok az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.
18  A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak fejedelmét, s monda: òh Dávid, tied vagyunk és te veled leszünk Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítôidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért ôket Dávid, és fôemberekké tevé a seregben.
19  Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék ôket; mert tanácsot tartván, haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az ô urához, Saulhoz.
20  Mikor visszatére Siklágba, hajlának ô hozzá a Manassé fiai közûl Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse nemzetségébôl való ezerek elôljárói voltak.
21  És ezek Dávidnak segítségûl voltak az ellenség seregei ellen; mert fejenként mind erôs vitézek valának, és vezérek a seregben.
22  Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg serege nagygyá lôn, mint az Istennek tábora.
23  Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elôljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy ôt Saul helyett az országban királylyá válasszák, az Isten ígérete szerint.
24  A Júda fiai közûl, a kik paizst és kopját viselének, hatezernyolcszáz vala harczra készen.
25  A Simeon fiai közûl vitéz férfiak a viadalra, hétezerszáz;
26  A Lévi fiai közûl négyezerhatszáz vala.
27  Jojada is, ki az Åron fiai között elöljáró vala, és ô vele háromezerhétszáz.
28  És az ifjú Sádók, a ki igen erôs vala, és az ô atyja házából huszonkét fôember.
29  A Benjámin fiai közûl, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közûl sokan hûségesen ôrizik vala a Saul házát.
30  Az Efraim fiai közûl húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az ô nemzetségökben híres férfiak valának;
31  Manassénak félnemzetségébôl pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.
32  Az Izsakhár fiai közûl, a kik felismerék az idô alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz fôember és az ô rokonaik mind hallgatnak vala beszédjökre.
33  A Zebulon fiai közûl a harczra kimenôk, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, készek a viadalra állhatatos szívvel.
34  A Nafthali nemzetségébôl ezer fôember vala; és ô velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.
35  A Dániták közûl, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.
36  És az Åser fiai közûl a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.
37  A Jordánon túl lakozók közûl, azaz a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közûl, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, jöttek százhúszezeren.
38  Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sôt ezeken kivûl is az egész Izráel egy szívvel azon volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.
39  És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az ô atyjokfiai készítettek vala nékik;
40  És úgy a szomszédságukban levôk, mint mások Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszôlôt, bort, olajat, vágóbarmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.

13

1 Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek és századoknak fejeivel és minden elôljárókkal.
2  És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha néktek tetszik, és ha az ùrtól, a mi Istenünktôl van: küldjünk el mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, a kik otthon maradtak Izráel minden tartományaiban, s velök együtt a papokhoz és Lévitákhoz, az ô városaik és vidékeik szerint, hogy ôk is gyûljenek hozzánk.
3  Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek ládáját mi hozzánk, mert a Saul idejében nem törôdtünk vele.
4  És monda az egész gyülekezet, hogy úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték e dolog az egész nép elôtt.
5  Összegyûjté azért Dávid mind az Izráel népét Égyiptomnak Nilus folyóvizétôl fogva egészen Hámátig, hogy az Istennek ládáját elhozzák Kirjáth-Jeárimból.
6  Felméne azért Dávid és vele az egész Izráel Baalába vagy Kirjáth-Jeárimba, a mely Júdában van, hogy onnan elhozzák az ùr Istennek ládáját, mely az ô nevérôl neveztetik, a ki a Khérubok közt ül.
7  És helyhezteték az Isten ládáját az Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza és Ahió vezetik vala a szekeret.
8  Dávid pedig és az egész Izráel tánczolnak vala az Isten elôtt teljes erôvel, énekekkel, cziterákkal, hegedûkkel, dobokkal, czimbalmokkal és kürtökkel.
9  Mikor pedig jutottak a Kidon szérûjéhez, Uzza reá tevé kezét a ládára, hogy megtartsa, mert az ökrök félre tértek vala.
10  És az ùrnak haragja felgerjede Uzza ellen, és ôt megveré, hogy reá tevé kezét a ládára, s meghala ugyanott az Isten elôtt.
11  Akkor Dávid igen megdöbbene, hogy az ùr ily csapással sujtá Uzzát. Azért azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának nevezik.
12  És félni kezde Dávid azon a napon Istentôl, mondván: Miképen merjem magamhoz bevinni az Isten ládáját?!
13  És nem vivé be Dávid magához a ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé azt a Gitteus Obed-Edom házában.
14  És az Isten ládája Obed-Edom házában volt három hónapig; és megáldá az ùr Obed-Edom házát és mindenét, valamije volt.

14

1 Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket; czédrusfákat, kômíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
2  És megismeré Dávid, hogy az ùr ôt megerôsítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ô országa az ô népéért, az Izráelért.
3  Vôn pedig Dávid még több feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.
4  És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,
5  Ibhár, Elisua és Elpélet,
6  Nógah, Néfeg és Jáfia,
7  Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8  Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9  A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10  Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é ôket? És monda néki az ùr: Menj fel, és kezedbe adom ôket.
11  Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid ôket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
12  És ott hagyák az ô bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13  Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14  Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tôlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15  És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te elôtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16  Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17  És elterjede Dávid híre az országokban, és az ùr adá a tôle való félelmet minden pogányokra.

15

1 Csináltata pedig Dávid magának házakat az ô városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.
2  Akkor monda Dávid: Nem szabad másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az ùr ôket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.
3  Összegyûjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az ùr ládáját az ô helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.
4  Összegyûjté Dávid az Åron fiait is és a Lévitákat.
5  A Kéhát fiai között fô vala Uriel, és az ô atyjafiai százhúszan valának.
6  A Mérári fiai között Asája volt a fô, és az ô atyjafiai kétszázhúszan valának.
7  A Gerson fiai között Jóel volt a fô, és az ô atyjafiai százharminczan valának.
8  Az Elisáfán fiai között Semája volt a fô, és az ô atyjafiai kétszázan valának.
9  A Hebron fiai között Eliel volt a fô, és az ô atyjafiai nyolczvanan valának.
10  Az Uzziel fiai között fô vala Amminádáb, és az ô atyjafiai száztizenketten.
11  Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közûl pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.
12  És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfôi. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az ùrnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, a melyet készítettem számára.
13  Minthogy kezdettôl fogva nem míveltétek ezt, az ùr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük ôt a rendtartás szerint.
14  Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az ùrnak, Izráel Istenének ládáját.
15  És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az ùrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.
16  És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ô atyjokfiai közûl éneklôket, éneklôszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.
17  Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az ô atyjafiai közûl Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közûl, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt a Kúsája fiát.
18  És ô velök együtt az ô atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.
19  Éneklôk: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;
20  Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szûzek módjára;
21  Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.
22  És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, ô igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.
23  Berekiás és Elkána a láda elôtt való ajtónállók valának:
24  Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája elôtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után mennek vala.
25  Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az ùr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.
26  Lôn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, a kik az ùr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.
27  Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklôk is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).
28  És az egész Izráel vivé az ùr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.
29  Mikor pedig immár az ùr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá ôt.

16

1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égô és hálaáldozatokkal az Isten elôtt.
2  És mikor Dávid elvégezte az egészen égôáldozatot és a hálaáldozatot, az ùr nevében megáldá a népet.
3  És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot.
4  És rendele az ùr ládája elé a Léviták közûl szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5  Asáf vala a fô, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
6  Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája elôtt.
7  Azon a napon adott Dávid elôször éneket az ùrnak dícséretére Asáfnak és az ô atyjafiainak kezébe.
8  Dicsérjét ek az Urat, hívjátok segítségûl az ô nevét, hirdessétek minden népek között az ô nagy dolgait.
9  Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
10  Dicsekedjetek az ô szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
11  Keressétek az Urat és az ô erôsségét; keressétek az ô orczáját szüntelen.
12  Emlékezzetek meg az ô csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ô csudáiról és az ô szájának ítéletirôl.
13  òh Izráelnek, az ô szolgájának magva! Jákóbnak az ô választottjának fiai!
14  Ez az ùr, a mi Istenünk; az egész földön az ô ítéletei!
15  Emlékezzetek meg örökké az ô szövetségérôl, és az ô beszédérôl, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
16  A melyet szerzett Åbrahámmal; és az Izsáknak tett esküjérôl.
17  A melyet állíta Jákóbnak örök végzésûl, Izráelnek örökkévaló szövetségûl,
18  Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19  Midôn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20  Mert járnak vala egyik nemzetségtôl a másikhoz, és egyik országból más országba:
21  Mégsem engedé senkinek ôket bántani, sôt még a királyokat is megbünteté érettök.
22  Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, Prófétáimnak se ártsatok.
23  Mind ez egész föld énekeljen az ùrnak, napról-napra hirdessétek az ô szabadítását.
24  Beszéljétek a pogányok között az ô dicsôségét, minden népek között az ô csudálatos dolgait;
25  Mert nagy az ùr és igen dicsérendô, és rettenetes minden istenek felett;
26  Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az ùr teremtette az egeket.
27  Dicsôség és tisztesség van ô elôtte, erôsség és vígasság az ô helyén.
28  Adjatok az ùrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az ùrnak dicsôséget és erôsséget!
29  Adjatok az ùr nevének dicsôséget, hozzatok ajándékot, és jôjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30  Rettegjen az egész föld az ô orczájától; a föld kereksége is megerôsíttetik, hogy ne ingadozzék.
31  Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az ùr uralkodik!
32  Zengjen a tenger és az ô teljessége; örvendezzen a mezô és minden, a mi azon van.
33  Akkor örvendezni kezdenek az erdônek fái az ùr elôtt, mikor eljövend megítélni a földet.
34  Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ô irgalmassága.
35  És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyûjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
36  Åldott legyen az ùr, Izráel Istene öröktôl fogva mindörökké! És monda a sokaság: Åmen! és dicséré az Urat.
37  Ott hagyá azért Dávid az ùr szövetségének ládájánál Asáfot és az ô atyjafiait, hogy a láda elôtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
38  Obed-Edomot és az ô hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia)
és Hósát pedig ajtónállóknak. 39  Sádók papot pedig és az ô pap atyjafiait, az ùr sátora elôtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
40  Hogy áldozzanak az ùrnak szüntelen égôáldozattal az égôáldozatnak oltárán minden reggel és estve, hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az ùr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
41  Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ô irgalmassága örökkévaló.
42  És ô velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
43  Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ô házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ô háznépét is megáldja.

17

1 Lôn pedig, mikor Dávid az ô házában ülne, monda Nátán prófétának: ìmé én czédrusfából csinált házban lakom, az ùr szövetségének ládája pedig kárpitok alatt.
2  Akkor monda Nátán Dávidnak: Valami a te szívedben van, cselekedd meg, mert az Isten veled leend.
3  Azon éjjel pedig lôn az Istennek szava Nátánhoz, mondván:
4  Menj el, és mondd meg az én szolgámnak Dávidnak: Ezt mondja az ùr: Ne te építs nékem házat lakásul;
5  Mert nem laktam én attól fogva házban, mióta az Izráel fiait kihoztam, mind e mai napig, hanem egy hajlékból más hajlékba mentem és sátorból sátorba.
6  A mely helyeken jártam az Izráel egész népével, szólottam-é vagy egyszer valakinek az Izráel birái közûl (a kiknek parancsoltam vala, hogy az én népemet legeltessék), mondván: Miért nem csináltatok nékem czédrusfából házat?
7  Most azért ezt mondjad az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Én választottalak téged a juhok mellôl a pásztorkunyhóból, hogy légy vezére az én népemnek, az Izráelnek;
8  És veled voltam mindenütt, valahová mentél, minden ellenségeidet is a te orczád elôl elvesztettem, ennekfelette oly hírt szerzettem néked, a minemû hírök van a hatalmasoknak, a kik a földön vannak;
9  Lakóhelyet is adtam az én népemnek, az Izráelnek, és elplántálám ôt; és lakik az ô helyén, és ki nem mozdul többé, s nem fogják az álnokságnak fiai sanyargatni, mint azelôtt.
10  És attól az idôtôl fogva, hogy megparancsoltam volt, hogy birák legyenek az én népem, az Izráel felett, minden te ellenségeidet megalázám, és azt is jelentém néked, hogy az ùr házat épít néked.
11  És lészen, mikor betelnek a te életed napjai, hogy a te atyáidhoz elmenj, a te magodat feltámasztom te utánad, mely a te fiaid közûl való lesz, és az ô országát megerôsítem.
12  º épít nékem házat, és megerôsítem az ô királyi székét mindörökké.
13  Én leszek néki atyja, ô pedig fiam lészen, és az én irgalmasságomat ô tôle el nem veszem, mint a hogy a te elôtted valótól elvettem;
14  Hanem megerôsítem ôt az én házamban és az én országomban mindörökké, és az ô királyiszéke erôs lesz mindörökké.
15  Mind e beszédek szerint és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
16  Beméne azért Dávid király, és leüle az ùr elôtt, és monda: Ki vagyok én, óh Uram Isten, s micsoda az én házam is, hogy engemet eddig juttattál?
17  Sôt még ez is kevés volt elôtted, óh Isten! hanem ennekfelette szólál jövendôt is a te szolgád háza felôl, és mint magas rangú embert, úgy tekintettél engemet, ùr Isten!
18  És mit kérhetne Dávid többet te tôled, a te szolgádnak tisztességére, holott te jól ismered a te szolgádat?
19  òh Uram, a te szolgádért és a te szíved szerint cselekedéd mind e nagy dolgokat, hogy kijelentenéd mindezeket a csudálatos dolgokat,
20  (òh Uram, nincsen senki hasonló hozzád, és nincsen Isten náladnál több), mind a szerint, a mint füleinkkel hallottuk.
21  És kicsoda olyan, mint a te néped, az Izráel, egy nemzetség a földön, a melyért elment volna az Isten, hogy megváltaná magának népûl; hogy magadnak nagy és rettenetes nevet szerezz, kiûzvén a pogányokat a te néped elôl, a melyet Égyiptomból megszabadítál!
22  És az Izráel népét a te népeddé tevéd mindörökké, és te Uram nékik Istenök lettél.
23  Most azért Uram, a szó, a melyet szólál a te szolgád felôl és az ô háza felôl, erôsíttessék meg mindörökké, és úgy cselekedjél, a mint szóltál.
24  Maradjon meg és magasztaltassék fel a te neved mindörökké, hogy mondhassák: A Seregek Ura az Izráel Istene, Istene Izráelnek; és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó elôtted.
25  Mindhogy te, én Istenem, a te szolgádnak füle hallására megjelentetted, hogy néki házat csinálsz: ezokáért indula meg a te szolgád, hogy könyörgene elôtted.
26  Most azért én Uram, te vagy az Isten, és te szólád e jó dolgot a te szolgád felôl.
27  Most azért tessék néked megáldani a te szolgádnak házát, hogy legyen állandó mindörökké elôtted; mivelhogy te, Uram, megáldottad, legyen azért áldott mindörökké.

18

1 Ezek után pedig megveré Dávid a Filiszteusokat, és megalázá ôket, és Gáth városát faluival együtt elvevé a Filiszteusok kezébôl.
2  A Moábitákat is megveré; és a Moábiták Dávidnak adófizetô szolgái lettek.
3  Továbbá megveré Dávid Hámátban Hadadézert is, Sóbának királyát, mikor elindult vala, hogy az Eufrátes folyóvízig vesse birodalmának határát.
4  Dávid pedig nyere ô tôle ezer szekeret és hétezer lovast és húszezer gyalogost; és minden szekeres lovaknak inait, elvagdaltatá Dávid, és csak száz szekérbe valót tarta meg azokból.
5  És mikor eljövének Damaskusból a Siriabeliek, hogy megsegéllenék Hadadézert, a Sóba királyát: levága Dávid a Siriabeliek közûl huszonkétezer férfit.
6  És rendele Dávid tiszttartókat Siriában, a hol Damaskus van; és lettek a Siriabeliek Dávidnak adófizetô szolgái. És megsegíté az ùr Dávidot mindenütt, a merre csak ment.
7  És vevé Dávid az arany paizsokat, a melyeket a Hadadézer szolgái viselének, és vivé Jeruzsálembe.
8  És hoza Dávid Tibhátból és Kúnból, a Hadadézer városaiból igen sok rezet. Abból csinálá Salamon a réztengert, az oszlopokat és a rézedényeket.
9  Mikor meghallotta volna pedig Tóhu, a Hamáthbeli király, hogy Dávid megverte Hadadézernek, a Sóba királyának egész hadát:
10  Küldé Dávid királyhoz az ô fiát, Hadorámot, hogy köszöntené ôt és megáldaná, mivelhogy megharczolt vala Hadadézerrel és megverte vala ôt; mert Tóhu is hadakozik Hadadézer ellen. És külde Dávidnak sok arany, ezüst és rézedényt,
11  És Dávid király ezeket is az ùrnak szentelé, az ezüsttel és az aranynyal együtt, a melyet nyert vala minden pogányoktól, az Edomitáktól, a Moábitáktól, az Ammon fiaitól, a Filiszteusoktól és Amálekitáktól.
12  Abisai pedig, a Séruja fia, az Edomiták közûl a Sónak völgyében megvere tizennyolczezeret.
13  És rendele Edomban Dávid tiszttartókat, és lettek az Edombeliek mind Dávidnak szolgái. És megsegíté az ùr Dávidot mindenütt, a merre csak ment.
14  ìgy uralkodék Dávid az egész Izráel felett, és ítéletet és igazságot szolgáltat vala egész népének.
15  Joáb pedig, Séruja fia, a sereg elôljárója volt, Jósafár, az Ahilud fia pedig emlékíró.
16  Sádók, az Akhitub fia és Abimélek, az Abjátár fia, voltak a papok; Sausa az íródeák.
17  És Benája, a Jójada fia, a Kereteusok és Peleteusok elôljárója volt; a Dávid fiai pedig elsôk a király mellett.

19

1 Történt ezután, hogy meghalt Náhás az Ammon fiainak királya, és uralkodék az ô fia helyette.
2  És monda Dávid: Minden jóval leszek a Náhás fiához, Hánunhoz; mert az ô atyja is jól tett volt velem. Ezért Dávid követeket külde ô hozzá, a kik vigasztalnák ôt az ô atyjának halála miatt; és elmenének a Dávid szolgái az Ammon fiainak földére Hánunhoz, hogy ôt vigasztalnák.
3  Akkor mondának az Ammon fiainak fôemberei Hánunnak: Azt hiszed-é, hogy Dávid atyád iránti tiszteletbôl küldött hozzád vigasztalókat? Avagy nem azért jöttek-é az ô szolgái hozzád, hogy a földet megvizsgálják, elpusztítsák és kikémleljék?
4  Megfogatá azért Hánun a Dávid szolgáit, és azokat megnyiratá, és ruhájokat félig elmetszeté az ô derekukig, és úgy bocsátá el ôket.
5  Elmenének pedig és értesíték Dávidot, hogy mi történt a férfiakkal. És külde eléjök (mert azok a férfiak felette nagy gyalázattal illettettek vala) és ezt izené a király: Maradjatok Jérikhóban, míg szakállatok megnövénd, akkor jôjjetek hozzám.
6  Látván pedig az Ammon fiai, hogy tisztességtelen dolgot cselekedtek vala Dáviddal, küldének Hánun és az Ammon fiai ezer tálentom ezüstöt, hogy fogadjanak szekereket és lovagokat Mésopotámiából, siriai Maakából és Sóbából.
7  Fogadának azért magoknak harminczkétezer szekeret, Maakának királyát is az ô népével együtt, a kik eljövének és tábort járának Medeba elôtt. Az Ammon fiai is összegyûlének az ô városaikból és jövének az ütközetre.
8  A mit mikor meghallott Dávid, elküldé Joábot és a vitézek egész seregét.
9  És az Ammon fiai kimenvén, csatarendbe állának a város kapuja elôtt; a mely királyok pedig segítségre jöttek vala, külön valának a mezôn.
10  Látván pedig Joáb, hogy mind elôl, mind hátul ellenség állana, kiválaszta az egész Izráel harczosai közûl egynéhányat, és a Siriabeliek ellen rendelé.
11  A nép többi részét pedig testvérére, Abisaira bízá, és ezek az Ammon fiaival állának szembe.
12  És monda: Ha a Siriabeliek rajtam erôt vennének, légy segítségemre; ha pedig az Ammon fiai rajtad vennének erôt, én is megsegéllek.
13  Légy erôs, sôt legyünk bátrak mindnyájan a mi népünkért és a mi Istenünk városaiért; az ùr pedig cselekedje azt, a mi néki tetszik.
14  Harczra indula azért Joáb és az ô hada a Siriabeliek ellen, a kik ô elôtte megfutamodának.
15  Az Ammon fiai pedig mikor látták, hogy megfutamodának a Siriabeliek: ôk is megfutamodának Abisai elôl az ô testvére elôl, és a városba menekülének; Joáb pedig visszatért Jeruzsálembe.
16  Látván pedig a Siriabeliek, hogy az Izráel elôtt megverettetének, követeket küldének és kihozatták a Siriabelieket, a kik a folyóvizen túl laknak vala, és Sófák, a Hadadézer seregeinek vezére volt az elôljárójuk.
17  Mikor pedig hírûl adák Dávidnak, összegyûjté az egész Izráelt, és a Jordán vizén átmenvén, hozzájok érkezék és csatarendbe állott ellenök. És mikor csatarendbe állott Dávid a Siriabeliek ellen, ôk is megütközének ô vele.
18  De a Siriabeliek megfutamodának Izráel elôl, és levága Dávid a Siriabeliek közûl hétezer szekeret és negyvenezer gyalogot; annakfelette Sófákot, a sereg vezérét is megölé.
19  Mikor pedig látták a Hadadézer szolgái, hogy Izráel elôtt legyôzetének: békét kötöttek Dáviddal és szolgálának néki, és nem akarák többször a Siriabeliek megsegélleni az Ammon fiait.

20

1 És lôn az esztendônek fordulásával, mikor a királyok harczba menni szoktak, elindítá Joáb a hadat, és elpusztítá az Ammon fiainak földjét. És elmenvén megszállá Rabbát, (Dávid pedig Jeruzsálemben marada) és elfoglalá Joáb Rabbát és elrontá azt.
2  És elvevé Dávid az ô királyuknak fejérôl a koronát, mely egy tálentom arany súlyú vala, s melyben drágakövek valának. És Dávid fejére tette azt, s a városból is temérdek zsákmányt vitt el.
3  A város népét pedig kihozatá és fûrészszel vágatá, és vasboronákkal és fejszékkel. ìgy cselekedék Dávid az Ammon fiainak minden városával; azután megtére Dávid az egész néppel Jeruzsálembe.
4  Ezután ismét had támada Gézerben a Filiszteusok ellen; és akkor ölé meg a Husátites Sibbékai az óriások nemzets égébôl való Sippait; és ilyen módon megaláztatának.
5  Ismét lôn had a Filiszteusok ellen, melyben megölé Elhanán, a Jáir fia a Gáthbeli Lákhmit, a Góliát atyjafiát; és az ô dárdájának nyele hasonló vala a szövôk zúgolyfájához.
6  Ezek után ismét versengés támadt Gáthban, hol egy magas ember vala, a kinek hat-hat, vagyis huszonnégy ujja volt; ez is óriás fia vala.
7  És szidalommal illeté Izráelt, és megölé ôt Jonathán, Dávid testvérének, Simeának fia.
8  Ezek ugyanazon egy óriásnak fiai voltak Gáthban, a kik elveszének Dávidnak és az ô szolgáinak keze által.

21

1 Támada pedig a Sátán Izráel ellen, és felindítá Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt.
2  Monda azért Dávid Joábnak és a nép elôljáróinak: Menjetek el, számláljátok meg Izráelt, Beersebától fogva Dánig: és hozzátok hozzám, hadd tudjam számát.
3  Akkor monda Joáb: Az ùr száz ennyivel szaporítsa meg az ô népét, a mennyien vannak. Avagy nem mind a te szolgáid-é azok, uram, király? S miért tudakozza ezt az én uram? Miért lenne Izráelnek büntetésére.
4  De a király szava erôsebb volt a Joábénál. Elméne azért Joáb, és bejárta egész Izráelt; azután megtért Jeruzsálembe.
5  És megjelenté Joáb a megszámlált népnek számát Dávidnak. És volt az egész Izráel népének száma ezerszer ezer és százezer fegyverfogható férfi. A Júda fiai közûl pedig négyszázhetvenezer fegyverfo gható férfi.
6  A Lévi és Benjámin fiait azonban nem számlálta közéjök; mert sehogy sem tetszett Joábnak a király parancsolata.
7  Sôt az Istennek sem tetszék e dolog, melyért meg is veré Izráelt.
8  Monda pedig Dávid az Istennek: Igen vétkeztem, hogy ezt mûvelém; most azért bocsásd meg a te szolgád vétkét, mert felette esztelenûl cselekedtem!
9  Akkor szóla az ùr Gádnak, a Dávid prófétájának, mondván:
10  Eredj el, szólj Dávidnak ekképen: Ezt mondja az ùr: Három dolgot teszek elôdbe, válaszsz magadnak azok közûl egyet, hogy azt cselekedjem veled.
11  Elméne azért Gád próféta Dávidhoz, és monda néki: Ezt mondja az ùr: válaszsz magadnak!
12  Vagy három esztendeig való éhséget, vagy hogy három hónapig emésztessél ellenségeid által és a te ellenséged fegyvere legyen rajtad; vagy az ùr fegyvere és a döghalál három napig kegyetlenkedjék földedben és az ùr angyala pusztítson Izráel minden határiban! Azért lássad most, mit feleljek annak, a ki engem hozzád küldött.
13  És monda Dávid Gádnak: Nagy az én szorongattatásom! Hadd essem inkább az ùr kezébe (mert igen nagy az ô irgalmassága) és ne essem emberek kezébe!
14  Bocsáta azért az ùr döghalált Izráelre; és meghalának Izráel közûl het venezeren.
15  Bocsáta annakfelette angyalt az ùr Jeruzsálemre, hogy elpusztítaná azt. És mikor vágná a népet, meglátá az ùr és könyörüle az ô veszedelmökön; és monda a pusztító angyalnak: Elég immár, szünjél meg. Az ùrnak angyala pedig áll vala a Jebuzeus Ornánnak szérûjénél.
16  Akkor Dávid felemelé az ô szemeit, és látá az ùr angyalát állani a föld és az ég között, kivont kardja a kezében, a melyet Jeruzsálem ellen emelt vala fel. Leesék azért Dávid és a vének is, zsákba öltözvén, az ô orczájokra.
17  És monda Dávid az Istennek: Nemde nem én számláltattam-é meg a népet? Én vagyok, a ki vétkeztem és igen gonoszúl cselekedtem! De ez a nyáj mit tett? óh én Uram Istenem forduljon ellenem a te kezed és az én házam népe ellen, és ne legyen a te népeden a csapás.
18  Akkor szóla az ùr angyala Gádnak, hogy megmondja Dávidnak, hogy menjen fel Dávid és építsen oltárt az ùrnak a Jebuzeus Ornán szérûjén.
19  Felméne azért Dávid a Gád beszéde szerint, melyet az ùr nevében szólott vala.
20  Mikor pedig Ornán hátratekintvén, látta az angyalt, ô és az ô négy fia, a kik vele valának, elrejtôzének (Ornán pedig búzát csépel vala).
21  És juta Dávid Ornánhoz. Mikor pedig feltekintett vala Ornán, meglátta Dávidot, és kimenvén a szérûrôl, meghajtá magát Dávid elôtt, arczczal a földre.
22  És monda Dávid Ornánnak: Add nékem e szérûhelyet, hogy építsek oltárt rajta az ùrnak; igaz árán adjad nékem azt, hogy megszünjék e csapás a népen.
23  Monda Ornán Dávidnak: Legyen a tied, és az én uram, a király azt cselekedje, a mi néki tetszik; sôt az ökröket is oda adom égôáldozatúl, és fa helyett a cséplôszerszámokat, a gabonát pedig ételáldozatúl; mindezeket ajándékúl adom.
24  És monda Dávid király Ornánnak: Nem úgy, hanem igaz áron akarom megvenni tôled; mert a mi a tied, nem veszem el tôled az ùrnak és nem akarok égôáldozattal áldozni néki a máséból.
25  Ada azért Dávid Ornánnak a szérûért hatszáz arany siklust.
26  És építe ott oltárt Dávid az ùrnak, és áldozék égô- és hálaáldozatokkal és segítségûl hívá az Urat, a ki meghallgatá ôt, mennybôl tüzet bocsátván az égôáldozat oltárára.
27  És parancsola az ùr az angyalnak; és betevé az ô kardját hüvelyébe.
28  Abban az idôben mikor látta Dávid, hogy az ùr ôt meghallgatta a Jebuzeus Ornán szérûjén, áldozék ott.
29  (Az ùr sátora pedig, a melyet csinált vala Mózes a pusztában, és az égôáldozat oltára is akkor Gibeon magaslatán vala.
30  És Dávid nem mehetett fel oda, hogy az Istent megengesztelje, mert igen megrettent volt az ùr angyalának kardjától.),

22

1 Monda Dávid: Ez az ùr Istennek háza és az égôáldozatnak oltára Izráel számára.
2  Megparancsolá azért Dávid, hogy gyûjtsék össze az Izráel földén való jövevényeket, a kiket kôvágókká tôn, hogy faragni való köveket vágnának, hogy az Isten házát megcsinálnák.
3  Továbbá sok vasat szerze Dávid szegeknek, az ajtókhoz és a foglalásokra; rezet is bôségesen minden mérték nélkûl.
4  Számtalan czédrusfát is; mert a Sídon és Tírus városbeliek czédrusfákat bôségesen szállítának Dávidnak.
5  Mert monda Dávid: Az én fiam, Salamon, gyermek és igen gyenge, az ùrnak pedig nagy házat kell építeni, mely híres legyen és ékesség az egész világon; elkészítek azért mindeneket néki. Dávid azért mindeneket nagy bôségesen megszerze, minekelôtte meghalna.
6  Hivatá azért Dávid az ô fiát, Salamont, és meghagyá néki, hogy az ùrnak, Izráel Istenének házat csináltasson.
7  És monda Dávid Salamonnak: Édes fiam, én elgondoltam vala szívemben, hogy az ùrnak, az én Istenemnek nevének házat építsek;
8  De az ùr ekképen szóla nékem, mondván: Sok vért ontottál, és sokat hadakoztál; ne építs az én nevemnek házat, mert sok vért ontottál ki a földre én elôttem.
9  ìmé fiad lészen néked, a kinek csendessége lészen, mert nyugodalmat adok néki minden körüle való ellenségeitôl; azért neveztetik Salamonnak, mert békességet és nyugodalmat adok Izráelnek az ô idejében.
10  º csinál az én nevemnek házat; ô lészen nékem fiam és én néki atyja leszek, és megerôsítem az ô királyságának trónját Izráel felett mindörökké.
11  Most édes fiam legyen az ùr veled, hogy sikerüljön néked házat építeni az ùrnak a te Istenednek, miképen szólott te felôled;
12  De adjon az ùr néked értelmet és bölcseséget, mikor téged Izráel fölé helyez, hogy az ùrnak a te Istenednek törvényét megôrizzed.
13  Akkor jól lesz dolgod, ha a rendeléseket és a végzéseket megtartod és teljesíted azokat, a melyeket az ùr Mózes által parancsolt volt Izráelnek. Légy bátor, légy erôs, ne félj, és ne rettegj!
14  ìmé én is az én szegénységemben szereztem az ùr házának építésére százezer tálentom aranyat és ezerszerezer tálentom ezüstöt, és rezet, s vasat mérték nélkûl, mert igen bôven van; fákat is, köveket is szerzettem; te is szerezz ezekhez.
15  Van néked sok mívesed, kôvágód, kô- és fafaragód és mindenféle dologban bölcs mesterembered.
16  Az aranynak, ezüstnek, vasnak és réznek száma nincsen: azért kelj fel, láss hozzá, és az ùr legyen veled!
17  Megparancsolá pedig Dávid Izráel összes fôembereinek, hogy ôk is legyenek segítségûl az ô fiának, Salamonnak, ezt mondván:
18  Avagy nincsen-é az ùr a ti Istentek ti veletek, a ki néktek békességet adott köröskörûl? Mert az én hatalmam alá adá e földnek lakosait, és meghódolt e föld az ùr elôtt és az ô népe elôtt.
19  No azért keressétek az Urat a ti Istenteket teljes szívetek és lelketek szerint, és felkelvén, az ùr Isten szentséges helyét csináljátok meg, hogy vigyétek az ùr szövetségének ládáját és az Istennek szentelt edényeket a házba, a mely építtetik az ùr nevének.

23

1 Megvénhedék pedig Dávid és mikor igen koros volna: királylyá tevé az ô fiát Salamont Izráel felett.
2  És összegyûjté Izráel összes fejedelmeit, a papokat és a Lévitákat is.
3  És megszámláltatának a Léviták, harmincz esztendôstôl fogva, és a kik annál idôsebbek valának; és azok száma fejenként, férfianként harmincznyolczezer volt.
4  Ezek közûl huszonnégyezeren az ùr háza teendôinek a gondviselôi valának, és hatezeren tiszttartók és birák.
5  Négyezeren ajtónállók; négyezeren pedig dicsérik vala az Urat minden zengô szerszámokkal, melyeket Dávid készített a dícséretre.
6  És Dávid ôket csoportokba osztá a Lévi fiai szerint: Gersonitákra, Kéhátitákra és Méráritákra.
7  A Gersoniták közûl valók valának Lahdán és Simhi.
8  Lahdán fiai: Jéhiel a fô, Zétám és Joel hárman.
9  És a Simhi fiai: Selómit, Hásiel és Hárán, hárman; ezek voltak a Lahdán családjának fejei.
10  Simhi fiai: Jahát, Zina, Jéus és Béria; ezek négyen voltak Simhi fiai.
11  Jahát volt a fô, Zina második; de Jéus és Béria, mivel nem sok fiakat nemzének, az ô családjukban csak egy ágnak vétettek.
12  Kéhát fiai: Amrám, Ishár, Hebron és Uzziel, négyen.
13  Amrám fiai. Åron és Mózes. Åron kiválasztatott, hogy felszenteltetnék a szentek szentje számára, ô és az ô fiai mindörökké, hogy jóillatot tennének az ùr elôtt, és szolgálnának néki, s az ô nevében a népet megáldanák mindörökké.
14  Mózesnek, az Isten emberének fiai pedig számláltatának a Lévi nemzetségei közé.
15  Mózes fiai: Gerson és Eliézer.
16  Gerson fiai. Sébuel a fô.
17  Eliézer fiai voltak: Rehábia a fô. Eliézernek nem volt több fia; de a Rehábia fiai igen megsokasodtak vala.
18  Ishár fiai: Selómit, a ki fô vala.
19  Hebron fiai: Jéria a fô. Amárja második, Jaháziel harmadik és Jékámám negyedik.
20  Uzziel fiai: Mika, a fô, és Isija második.
21  Mérári fiai: Mákhli és Músi: Mákhli fiai, Eleázár és Kis.
22  Meghala pedig Eleázár és nem voltak néki fiai, hanem leányai, a kiket a saját atyjokfiai, a Kis fiai vettek el.
23  Músi fiai: Mákhli, Eder és Jeremót, hárman.
24  Ezek Lévi fiai családjaik szerint, a családfôk, az ô megszámláltatásuk szerint, neveik száma szerint fejenként, a kik az ùr házában szolgáltak, húsz éves korban és azon felûl.
25  Mert ezt mondotta vala Dávid: Az ùr, az Izráel Istene nyugodalmat adott az ô népének, és Jeruzsálemben lakozik mindörökké;
26  Azért a Lévitáknak sem kell többé hordozni az Isten hajlékát, s mindazokat az eszközöket, a melyek az ô szolgálatához valók.
27  Annakokáért Dávidnak utolsó rendelése szerint megszámláltattak a Lévi fiai, húsz éves korban és azon felûl.
28  Mert az ô helyök az Åron fiai mellett van, hogy szolgáljanak az ùr házában és annak pitvaraiban, kamaráiban, és mindenféle szent edények tisztítása és az Isten házának szolgálatja által.
29  És hogy gondot viseljenek a szent kenyerekre, az étel-áldozathoz való lisztlángra, a kovász nélkûl való lepényekre, a serpenyôben fôttre és pírítottra, minden mértékre és mérôre.
30  És hogy álljanak az ùrnak tiszteletére és dícséretére, úgy reggel, mint este;
31  És hogy áldozzanak az ùrnak minden égôáldozattal, minden szombaton, a hónapok elsô napjain és a szokott ünnepeken bizonyos szám szerint, a mint szükség vala, szünetlen az ùr elôtt:
32  És hogy szorgalmasan ôrizzék a gyülekezet sátorát, ôrizzék a szenthelyet, és hogy vigyázzanak az ô atyjokfiainak, az Åron fiainak szolgálatjánál az ùr házában.

24

1 Az Åron fiainak is voltak rendjeik. Åron fiai: Nádáb, Abihú, Eleázár és Itamár.
2  Nádáb és Abihú még atyjuk elôtt meghaltak és fiaik nem valának; azért Eleázár és Itamár viselék a papságot.
3  És elosztá ôket Dávid és Sádók, ki az Eleázár fiai közûl vala, és Ahimélek, ki az Itamár fiai közûl vala, az ô tisztök szerint a szolgálatra.
4  Eleázár fiai között pedig több fôember találtaték, mint az Itamár fiai között, mikor eloszták ôket. Az Eleázár fiai között családjaik szerint tizenhat fôember volt; az Itamár fiai közûl, családjaik szerint, nyolcz.
5  Eloszták pedig ôket sors által válogatás nélkûl; mert a szenthelynek fejedelmei és Istennek fejedelmei valának úgy az Eleázár, mint az Itamár fiai közûl valók.
6  És beírá ôket Semája a Nétanéel fia, a Lévi nemzetségébôl való íródeák, a király elôtt és a fejedelmek elôtt, Sádók pap elôtt, Ahimélek elôtt, ki Abjátár fia vala, és a papoknak és Lévitáknak családfôi elôtt. Egy család sorsoltatott az Eleázár és egy az Itamár nemzetségébôl.
7  Esék pedig az elsô sors Jojáribra; a második Jedájára;
8  Hárimra a harmadik; Seórimra a negyedik;
9  Málkijára az ötödik; Mijáminra a hatodik;
10  Hakkósra a hetedik; Abijára a nyolczadik;
11  Jésuára a kilenczedik; Sekániára a tizedik;
12  Eliásibra a tizenegyedik; Jákimra a tizenkettôdik;
13  Huppára a tizenharmadik; Jésebeábra a tizennegyedik;
14  Bilgára a tizenötödik; Imm érre a tizenhatodik;
15  Hézirre a tizenhetedik; Hápisesre a tizennyolczadik;
16  Petáhiára a tizenkilenczedik; Jéhezkelre a huszadik;
17  Jákinra a huszonegyedik; Gámulra a huszonkettedik;
18  Delájára a huszonharmadik; Maáziára a huszonnegyedik.
19  Ez az ô hivatalos rendjök szolgálatukban, hogy bejárnának az ùr házába sorban, az ô atyjoknak Åronnak rendelése szerint, a mint megparancsolta volt néki az ùr, Izráel Istene.
20  A mi Lévi többi fiait illeti: az Amrám fiai közûl vala Subáel; a Subáel fiai közûl Jehdéja.
21  A mi illeti Rehábiát; a Rehábia fiai közûl Issija vala fô.
22  Az Ishár fiai közûl Selómót; és a Selómót fiai közûl Jahát.
23  A Hebron fiai közûl, elsô vala Jérija, Amárja második, Jaháziel harmadik, Jekámhám negyedik.
24  Uzziel fiai: Mika; a Mika fiai közûl Sámir.
25  Mika atyjafia Issija; Issija fiai közûl Zekáriás.
26  Mérári fiai: Mákhli és Músi; Jaázija fia, Bénó.
27  Mérárinak Jaázijától, az ô fiától való fiai: Sohám, Zakkúr és Hibri.
28  Mákhlitól vala Eleázár, és ennek nem valának fiai.
29  Kistôl: a Kis fiai közûl való volt Jérakhméel.
30  Músi fiai: Mákhli, Eder és Jérimót. Ezek a Léviták fiai az ô családjaik szerint.
31  Ezek is sorsot vetének az ô atyjokfiaival az Åron fiaival együtt Dávid király elôtt, Sádók és Ahimélek elôtt, és a papok és Léviták családfôi elôtt, a fô a kissebbekkel egyformán.

25

1 Dávid és a sereg fôvezérei a szolgálatra kijelölék az Asáf, Hémán és Jedutun fiait, hogy prófétáljanak cziterákkal, lantokkal és czimbalmokkal. Azok száma, a kik e szolgálatra rendeltettek, az ô szolgálatuk szerint:
2  Az Asáf fiai közûl: Zakkúr, József, Nétánia és Asaréla, az Asáf fiai Asáf mellett, a ki a király mellett prófétál vala.
3  A Jédutun fiai közûl: A Jédutun fiai Gedália, Séri, Jésája, Hasábia, Mattithia és Simei, hatan cziterával az ô atyjok Jédutun mellett, a ki az ùr tiszteletére és dícséretére prófétál vala.
4  A Hémán fiai közûl: Hémán fiai: Bukkija, Mattánia, Uzziel, Sébuel, Jérimót, Hanánia, Hanáni, Eliáta, Giddálti, Romámti-Ezer, Josbekása, Mallóti, Hótir, Maháziót.
5  Ezek mind Hémán fiai, a ki az Isten beszédeiben a király látnoka a hatalom szarvának emelésére. Az Isten Hémánnak tizennégy fiút és három leányt ada.
6  Ezek mindnyájan az ô atyjuk mellett valának, a kik az ùr házában énekelnek vala czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal az Isten házának szolgálatában, a királynak, Asáfnak, Jédutunnak és Hémánnak parancsolata szerint.
7  Ezeknek száma testvéreikkel együtt, a kik jártasok valának az ùr énekében, mindnyájan tudósok, kétszáznyolczvannyolcz vala.
8  És sorsot vetének a szolgálat sorrendjére nézve, kicsiny és nagy, tanító és tanítvány egyaránt.
9  És esék az elsô sors az Asáf fiára Józsefre; Gedáliára a második. º és testvérei és fiai tizenketten valának.
10  A harmadik Zakkúrra, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
11  Negyedik Jisrire esék, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
12  Ötödik Nétániára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
13  Hatodik Bukkijára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
14  Hetedik Jésarelára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
15  Nyolczadik Jésaiára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
16  Kilenczedik Mattániára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
17  Tizedik Simeire, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
18  Tizenegyedik Azárelre, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
19  Tizenkettedik Hasábiára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
20  Tizenharmadik Subáelre, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
21  Tizennegyedik Mattithiára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
22  Tizenötödik Jérimótra, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
23  Tizenhatodik Hanániára, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
24  Tizenhetedik Jósbekására, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
25  Tizennyolczadik Hanánira, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
26  Tizenkilenczedik Mallótira, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
27  Huszadik Elijátánra, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
28  Huszonegyedik Hótirra, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
29  Huszenkettedik Giddáltire, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
30  Huszonharmadik Maháziótra, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.
31  Huszonnegyedik Rómámti-Ezerre, kinek fiai és testvérei tizenketten valának.

26

1 Az ajtónállók rendje ez: A Kóriták közûl Meselémiás a Kóré fia, a ki az Asáf fiai közûl való volt.
2  A Meselémiás fiai közûl elsôszülött Zekária, Jédiáel második, Zebádia harmadik és Játniel negyedik.
3  Elám ötödik, Jóhanán hatodik, Eljehoénai hetedik.
4  Obed-Edom fiai közûl: Semája elsôszülött, Józabád második, Jóah harmadik, Sákár negyedik, Nétanéel ötödik,
5  Ammiel hatodik, Issakhár hetedik, Pehullétai nyolczadik, mert az Isten megáldotta vala ôt.
6  Az ô fiának, Semájának is születtek fiai, a kik családjukban uralkodtak, mert erôs vitézek valának.
7  Semája fiai: Othni, Refáel, Obed, Elzabád, kinek testvérei igen erôs férfiak valának, Elihu és Sémákiás.
8  Ezek mindnyájan Obed-Edom fiai közûl valók; mind ô magok, mind fiaik és testvéreik derék férfiak valának, erôsek a szolgálatra; hatvanketten Obed-Edomtól valók.
9  Meselémiásnak is fiai és testvérei tizennyolczan erôs férfiak valának.
10  Hósának is, a Mérári fiai közûl, valának fiai, kik között Simri volt a fô, nem mintha elsôszülött volna, hanem mivel az ô atyja ôt akará választani fônek;
11  Hilkiás a második, Tebáliás a harmadik, Zekária negyedik; mindnyájan a Hósa fiai és testvérei, tizenhárman.
12  Ezek között osztaték el az ajtónállás tiszte a fôemberek által, hogy az ô atyjokfiaival együtt vigyáznának és szolgálnának az ùr házában.
13  És sorsot vetének kicsiny és nagy egyaránt az ô családjaik szerint mindenik kapura.
14  És esék a napkelet felé való kapunak ôrizete sors szerint Selémiásra; Zekáriára pedig az ô fiára, a ki bölcs tanácsadó vala, mikor sorsot vetének, esék az északi kapu sors szerint;
15  Obed-Edomnak a déli kapu; az ô fiainak pedig a kincstartó ház.
16  Suppimnak és Hósának a napnyugotra való kapu, a Salléketh kapuval együtt a felmenô töltésen, egyik ôrizôhely szemben a másikkal
17  Napkelet felé vala hat Lévita; észak felé minden napra négy; délre is minden napra négy; a kincstartó háznál kettô-kettô.
18  A külsô részen napnyugat felé: négy a felmenô töltésen, kettô a külsô rész felé.
19  Ezek az ajtónállók csoportjai a Kóriták és Méráriták közûl.
20  A Léviták közûl: Ahija volt az Isten háza kincsének, és az Istennek szentelt kincsnek fôgondviselôje.
21  A Lahdán fiai, Gersoniták fiai Lahdántól; a Lahdán családfôi, Gersonita Jéhiéli.
22  Jéhiéli fiai: Zétám és Jóel az ô testvére, a kik az ùr háza kincseinek valának gondviselôi.
23  Az Amrám, Ishár, Hebron és Aziel nemzetségébôl valók is.
24  Sébuel pedig, Gersonnak, a Mózes fiának fia a kincs fôgondviselôje volt.
25  Az ô atyjafiai pedig, Eliézertôl valók, ezek: Rehábiás az ô fia, kinek fia Jésáia, kinek fia Jórám, kinek fia Zikri, kinek fia Selómit.
26  Ez a Selómit és az ô testvérei valának gondviselôi minden megszentelt kincsnek, a melyet Dávid király, a nemzetségek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a hadakozó nép fejedelmei szenteltek vala Istennek,
27  A melyet a hadban való zsákmányból szenteltek vala az ùr házának építésére,
28  És a mit csak szentelt Sámuel próféta, és Saul a Kis fia, és Abner a Nér fia, és Joáb a Séruja fia; és bárki szentelt is valamit Istennek: mind Selómitnak és az ô testvéreinek gondviselése alatt volt.
29  Az Isháriták közûl Kenániás és az ô fiai Izráel külsô dolgaival bízattak meg, mint tiszttartók és bírák.
30  A Hebroniták közûl Hasábiás és testvérei igen erôs férfiak, ezeren és hétszázan valának, a kik Izráel népe között, a Jordán vizén túl napenyészetre, gondviselôk voltak az ùr minden dolgában és a király szolgálatjában.
31  A Hebroniták között Jerija vala a fô (a Hebroniták nemzetségeik és családjaik szerint megkerestetének a Dávid királyságának negyvenedik esztendejében és találtak bátor férfiakat Gi leád-Jaézerben).
32  És az ô atyjafiai, erôs férfiak, kétezerhétszázan valának, családfôk; a kiket Dávid király gondviselôkké tett a Rubenitákon és Gáditákon és Manasse félnemzetségén, mind az Istennek, mind a királynak minden dolgaiban.

27

1 Ezek az Izráel fiai szám szerint, családfôk, ezredesek, századosok és elôljáróik azoknak, a kik a király szolgálatában állottak a seregek minden dolgaiban, a kik be- és kimennek hónapról-hónapra az egész esztendôn át; a seregek egyenként huszonnégyezer emberbôl állának.
2  Az elsô csapatnak vezére az elsô hónapban Jasobeám, a Zabdiel fia vala, mely csapat huszonnégyezerbôl állott;
3  º a Péres fiai közûl való volt és vezére az elsô hónapra rendelt sereg minden elôljárójának.
4  A második csapatnak vezére a második hónapban Dódai Ahohites vala és az ô csapatja; és Miklót az elôljáró. Az ô cs apatja is huszonnégyezerbôl állott.
5  A harmadik seregnek a harmadik hónapban Benája volt a vezére, a ki Jójada fôpapnak volt a fia; az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
6  Ez a Benája hôs volt a harmincz között, sôt a harmincz felett való volt. Csapatjának elôljárója az ô fia Ammizabád vala.
7  A negyediknek vezére a negyedik hónapban Asáel vala, a Joáb testvére és utána az ô fia Zebádia. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
8  Az ötödiknek vezére az ötödik hónapban Jizráhites Samhut vala. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
9  A hatodiknak vezére a hatodik hónapban a Tékoabeli Ir a volt, az Ikkés fia. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
10  A hetediknek vezére a hetedik hónapban a Pélonbeli Héles vala, az Efraim fiai közûl. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
11  A nyolczadiknak vezére a nyolczadik hónapban a Husátbeli Sibbékai vala, a Zárhiták közûl. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
12  A kilenczediknek vezére a kilenczedik hónapban az Anatótbeli Abiézer vala, a Benjáminiták közûl. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
13  A tizediknek vezére a tizedik hónapban a Nétófátbeli Maharai vala, a Zárhiták közûl. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
14  A tizenegyediknek vezére a tizenegyedik hónapban a Pirathonbeli Benája vala, az Efraimiták közûl. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
15  A tizenkettediknek vezére a tizenkettedik hónapban a Nétófátbeli Héldai vala, Othniel nemzetségébôl való. Az ô csapatja is huszonnégyezerbôl állott.
16  Izráel nemzetségei között, a Rubeniták elôljárója Eliézer, a Zikri fia; a Simeonitáké Sefátiás, a Maaka fia.
17  Lévinek Hasábia, a Kémuel fia; Åronnak Sádók;
18  Júdának Elihu, a Dávid atyjafiai közûl; Izsakhárnak Omri, a Mikáel fia;
19  Zebulonnak Ismája, az Obádiás fia; Nafthalinak Jérimót, Azriel fia;
20  Efraim fiainak Hósea, az Azáziás fia; a Manasse félnemzetségének Jóel, a Pedája fia;
21  Manasse Gileád földén való félnemzetségének Iddó, a Zekáriás fia, Benjáminnak Jaasiel, az Abner fia;
22  Dánnak Azaréel, a Jérohám fia. Ezek valának az Izráel nemzetségeinek fejedelmei.
23  Nem számláltatá meg pedig Dávid azokat, a kik húsz esztendôn alól valának; mert az ùr megigérte, hogy megsokasítja Izráelt, mint az égnek csillagait.
24  Joáb a Séruja fia megkezdé a számlálást, de véghez nem vivé, mivelhogy e miatt Istennek haragja támadt Izráel ellen. Ez okból a szám nem vétetett fel a Dávid király krónikájának száma közé.
25  A király kincsének gondviselôje vala Azmávet, az Adiel fia; a mezôkön, a városokban, a falvakban, a várakban való kincseknek pedig Jónatán, az Uzziás fia volt a gondviselôje;
26  A föld mûvelésére rendelt mezei munkások felett volt Ezri, a Kélub fia.
27  A szôlômívesek felett volt a Rámátbeli Simei, és a szôlôkben levô boros tárházak felett a sifmitbeli Zabdi;
28  Az olajfák és a mezôn való fügefák mívesei felett a Gideritbeli Baálhanán; az olajos tárházak felett Joás;
29  A Sáron mezején legelô barmok felett a Sáronbeli Sitrai; a völgyekben lege lô barmok felett pedig Sáfát, az Adlai fia.
30  A tevék felett az Ismáel nemzetébôl való Obil; a szamarak felett a Méronótbeli Jehdéja;
31  A juhok felett a Hágárénus Jaziz. Mindnyájan ezek valának a Dávid király jószágainak gondviselôi.
32  Jónatán, a Dávid nagybátyja fôtanácsos vala, a ki értelmes és írástudó ember volt. Jéhiel, a Hakhmóni fia pedig a király fiaival vala.
33  Akhitófel is a királynak tanácsosa volt. Arkites Khúsai pedig a király barátja.
34  Akhitófel után volt Jójada, a Benája fia, és Abjátár; a király hadának fôvezére pedig Joáb.

28

1 Egybehívatá pedig Dávid Jeruzsálembe az Izráel összes fejedelmeit, a nemzetségek fejedelmeit, a király szolgálatában levô csapatok elôljáróit, az ezredeseket, a századosokat, a király minden jószágának és marhájának gondviselôit, a maga fiait is, udvariszolgáival, a harczosokat minden erôs vitézivel egyetemben.
2  És felálla Dávid király az ô lábaira, és monda: Halljátok meg szómat atyámfiai és én népem! Elvégezém szívem szerint, hogy az ùr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék és a mi Istenünk lábainak zsámolyt; hozzá is készítettem mindent az építéshez.
3  De az Isten monda nékem: Ne te csinálj házat az én nevemnek; mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár.
4  Engem választa az ùr Izráel Istene az én atyámnak egész házából, hogy lennék királya az Izráel népének mindörökké; mert Júdát választotta elôljárónak és a Júda törzsében az én atyámnak háznépét; az én atyámnak fiai közûl pedig engem méltóztatott királylyá tenni egész Izráel felett.
5  És minden fiaim közûl (mert az ù r sok fiakat adott nékem)
választotta Salamont az én fiamat, hogy ülne az ùr királyságának székében Izráel felett. 6  És monda nékem: Salamon a te fiad építi meg az én házamat és az én pitvarimat; mert én ôt magamnak fiamul választottam, és én is néki atyja leszek;
7  Megerôsítem az ô királyságát mindörökké; ha az én parancsolatimat és ítéletimet szorgalmatosan megtartándja, a mint e mai napon.
8  Most azért az egész Izráelnek, az ùr gyülekezetének szeme elôtt és a mi Istenünk hallására: ôrizzétek s keressétek az ùrnak, a ti Istenteknek minden parancsolatit, hogy bírhassátok e jó földet, és hogy örökségûl hagyhassátok fiaitokra is magatok után mindörökké.
9  Te azért fiam Salamon, ismerd meg az te atyád Istenét, és szolgálj néki tökéletes szívvel és jó kedvvel; mert az ùr minden szívbe belát és minden emberi gondolatot jól ért. Hogyha ôt keresénded, megtalálod; ha ellenben ôt elhagyándod, ô is elhagy téged mindörökké.
10  Most azért, mivelhogy az ùr választott téged, hogy néki szent házat építs: légy erôs és készítsd meg azt.
11  Akkor átadá Dávid az ô fiának Salamonnak a tornácznak, annak házacskáinak, kincstartó helyeinek, felházainak és belsô kamaráinak, a kegyelem táblája helyének is formáját.
12  És mindennek formáját, a melyeket szívében elgondolt vala, az ùr házának pitvarai felôl, az Isten háza kincsének és a szent kincseknek számára köröskörûl lévô minden kamarák felôl,
13  A papok és Léviták csapatjainak háza, az ùr háza szolgálatának minden munkája és az ùr háza szolgálatára való minden eszköz felôl.
14  Azután aranyat mérték szerint, a különbözô szolgálatok eszközei számára; mértékkel minden ezüst eszközök és a különbözô szolgálatok eszközei számára.
15  Vagyis aranyat mértékkel az arany gyertyatartókra és azok arany szövétnekére, mértékkel mindenik gyertyatartóra és annak szövétnekire, s az ezüst gyertyatartókra mértékkel, a gyertyatartóra és annak szövétnekire, mindegyik gyertyatartó rendeltetése szerint.
16  És aranyat mértékkel, a szent kenyerek asztalai, minden asztal számára, azonképen ezüstöt az ezüst asztalok számára.
17  A villákra, medenczékre és kancsókra tiszta aranyat; az arany poharakra is bizonyos mérték szerint ada aranyat, minden pohárra; és az ezüst poharakra ezüstöt bizonyos mértékkel, minden pohárra.
18  A füstölô oltár számára megtisztított aranyat mérték szerint; aranyat a szekérnek azaz a Kéruboknak mintázására, a kik kiterjesztett szárnyakkal az ùr szövetségének ládáját befedezik.
19  Mindezek az ùr kezétôl írattattak meg, a ki engem megtanított az egész alkotmány formájára.
20  Monda ezek után Dávid Salamonnak az ô fiának: Légy bátor és erôs, és kezdj hozzá, semmit ne félj, és ne rettegj; mert az ùr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hágy, tôled el sem távozik, míglen elvégzed az ùr háza szolgálatának minden mûvét.
21  ìmé, itt vannak a papok és Léviták csapatjai az Isten házának minden szolgálatára, veled lesznek minden munkában készségesen bölcseséggel, a fejedelmek is és az egész nép minden dolgaidra nézve.

29

1 Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: ìm látjátok, hogy egyedûl az én fiamat Salamont választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az ùr Istené.
2  Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára bôségesen szereztem aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüst szerszámokra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra; ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínû köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bôséggel.
3  Ezenfölûl, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, a melyeket szereztem a szentház számára.
4  Háromezret tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak beborítására.
5  Aranyat az arany szerszámokra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki még adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ô kezét ma és adjon, a mit akar az ùrnak.
6  Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei.
7  És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat.
8  És valakinél drága kövek talált atának, adák az ùr házának kincséhez, a Gersoniták közûl való Jéhiel kezébe.
9  És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökbôl adakozának az ùrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.
10  Hálákat ada azért Dávid az ùrnak az egész gyülekezet elôtt, és monda Dávid: Åldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktôl fogva mindörökké!
11  Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsôség, örökkévalóság és méltóság, sôt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!
12  A gazdagság és a dicsôség mind te tôled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erôsség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerôsíttetése.
13  Most azért oh mi Istenünk, vallást teszünk elôtted, és dícsérjük a te dicsôséges nevedet;
14  Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erônk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, a mint tettük? Mert tôled van minden, és a miket a te kezedbôl vettünk, azokat adtuk most néked.
15  Mert mi csak jövevények vagyunk te elôtted és zsellérnek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen.
16  Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyûjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedbôl való és mindazok tiéid;
17  Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívembôl, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked.
18  Oh Uram, Åbrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az ô szívöket te feléd!
19  Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megôrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.
20  És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Åldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ô atyáik Istenét; és leborulván, tisztelék az Urat és a királyt.
21  És áldozának az ùrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égôáldozatokkal az ùrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért.
22  S evének és ivának az ùr elôtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá tevék és felkenék ôt az ùrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a fôpapságra.
23  És üle Salamon az ùr székébe, mint király az ô atyjának Dávidnak helyében, és mindenben szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel.
24  A fejedelmek és a hatalmasok, sôt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.
25  És igen felmagasztalá az ùr Salamont mind az egész Izráel népe elôtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak sem volt ô elôtte Izráelben.
26  ìgy uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett.
27  Az idô pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendô. Hebronban uralkodék hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék.
28  És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsôségével megelégedve. És uralkodék az ô fia Salamon helyette.
29  Dávid királynak pedig úgy elsô, mint utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében;
30  Az ô egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ô idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

Vissza a tartalom a Biblia

Forras: http://www.biblegateway.com/




Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
Vote!