|
|||
|
11 A mi kezdettôl fogva vala, a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek ígéjérôl.2 (És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;) 3 A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ô Fiával, a Jézus Krisztussal. 4 És ezeket azért írjuk néktek, hogy örömetek teljes legyen. 5 És ez az az üzenet, a melyet tôle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ô benne semmi sötétség. 6 Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekeszszük. 7 Ha pedig a világosságban járunk, a mint ô maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ô Fiának vére megtisztít minket minden bûntôl. 8 Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk. 9 Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz, hogy megbocsássa bûneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól. 10 Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük ôt, és az ô ígéje nincsen mi bennünk. 21 Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.2 És ô engesztelô áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is. 3 És arról tudjuk meg, hogy megismertük ôt, ha az ô parancsolatait megtartjuk. 4 A ki ezt mondja: Ismerem ôt, és az ô parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. 5 A ki pedig megtartja az ô beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Errôl tudjuk meg, hogy ô benne vagyunk: 6 A ki azt mondja, hogy ô benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ô járt. 7 Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely elôttetek volt kezdettôl fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettôl fogva. 8 Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ô benne és ti bennetek; mert a sötétség szûnni kezd, és az igaz világosság már fénylik. 9 A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyûlöli az ô atyjafiát, az még mindig a sötétségben van. 10 A ki szereti az ô atyjafiát, a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való. 11 A ki pedig gyûlöli az ô atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ô szemeit. 12 ìrok néktek gyermekek, mert a ti bûneitek megbocsáttattak az ô nevéért. 13 ìrok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettôl fogva van. ìrok néktek ifjak, mert meggyôztétek a gonoszt. ìrok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát. 14 ìrtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettôl fogva van. ìrtam néktek ifjak, mert erôsek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyôztétek a gonoszt. 15 Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. 16 Mert mindaz a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. 17 És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. 18 Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljô, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra. 19 Közûlünk váltak ki, de nem voltak közûlünk valók; mert ha közûlünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felôlük, hogy nem mindnyájan közûlünk valók. 20 És néktek kenetetek van a Szenttôl, és mindent tudtok. 21 Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság. 22 Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút. 23 Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan. 24 A mit azért ti kezdettôl hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettôl fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok. 25 És az az ígéret, a melyet ô ígért nékünk: az örök élet. 26 Ezeket írtam néktek azok felôl, a kik elhitetnek titeket. 27 És az a kenet, a melyet ti kaptatok tôle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ô benne. 28 És most, fiacskáim, maradjatok ô benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenûljünk elôtte az ô eljövetelekor. 29 Ha tudjátok, hogy ô igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tôle született. 31 Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg ºt.2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk º hozzá; mert meg fogjuk ôt látni, a mint van. 3 És a kiben megvan ez a reménység º iránta, az mind megtisztítja ô magát, a miképen º is tiszta. 4 Valaki bûnt a cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bûn pedig a törvénytelenség. 5 És tudjátok, hogy ô azért jelent meg, hogy a mi bûneinket elvegye; és ô benne nincsen bûn. 6 A ki ô benne marad, egy sem esik bûnbe; a ki bûnbe esik, egy sem látta ôt, sem meg nem ismerte ôt. 7 Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: a ki az igazságot cselekszi, igaz az, a miként º is igaz: 8 A ki a bûnt cselekszi az ördögbôl van; mert az ördög kezdettôl fogva bûnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. 9 Senki sem cselekszik bûnt, a ki az Istentôl született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bûnt, mivelhogy Istentôl született. 10 Errôl ismerhetôk meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: a ki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentôl való, és az sem, a ki nem szereti az atyjafiát. 11 Mert ez az üzenet, a melyet kezdettôl fogva hallottatok, hogy szeressük egymást: 12 Nem úgy, mint Kain, a ki a gonosztól vala, és meggyilkolá az ô testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ô cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig igazak. 13 Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyûlöl titeket a világ! 14 Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti az ô atyjafiát, a halálban marad. 15 A ki gyûlöli az ô atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ô benne. 16 Arról ismertük meg a szeretetet, hogy º az ô életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért. 17 A kinek pedig van mibôl élnie e világon, és elnézi, hogy az ô atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ô szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete? 18 Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal. 19 És errôl ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így teszszük bátorságosakká ô elôtte a mi szíveinket, 20 Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud. 21 Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez; 22 És akármit kérjünk, megnyerjük tôle, mert megtartjuk az ô parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek elôtte. 23 Ez pedig az ô parancsolata, hogy higyjünk az ô fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk. 24 És a ki az ô parancsolatait megtartja, az º benne marad és º is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekbôl, a melyet nékünk adott. 41 Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentôl vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.2 Errôl ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentôl van; 3 És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentôl: és az az antikrisztus lelke, a melyrôl hallottátok, hogy eljô; és most e világban van már. 4 Ti az Istentôl vagytok, fiacskáim, és legyôztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van. 5 Azok a világból valók; azért a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájok. 6 Mi az Istentôl vagyunk: a ki ismeri az Istent, hallgat reánk, a ki nincsen az Istentôl, nem hallgat reánk. Errôl ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét. 7 Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentôl van; és mindaz, a ki szeret, az Istentôl született, és ismeri az Istent. 8 A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet. 9 Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az ô egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa. 10 Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ô szeretett minket, és elküldte az ô Fiát engesztelô áldozatul a mi bûneinkért. 11 Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást. 12 Az Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ô szeretete teljessé lett bennünk: 13 Errôl ismerjük meg, hogy benne maradunk és ô mibennünk; mert a maga Lelkébôl adott minékünk. 14 És mi láttuk és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítôjéül. 15 A ki vallja, hogy Jézus az Istennek Fia, az Isten megmarad abban, és ô is az Istenben. 16 És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ô benne. 17 Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert a mint ô van, úgy vagyunk mi is e világban. 18 A szeretetben nincsen félelem; sôt a teljes szeretet kiûzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár; a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. 19 Mi szeressük ôt; mert ô elôbb szeretett minket! 20 Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyûlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát? 21 Az a parancsolatunk is van ô tôle, hogy a ki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is. 51 Mindaz, a ki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentôl született; és mindaz, a ki szereti a szülôt, azt is szereti, a ki attól született.2 Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogy ha az Istent szeretjük, és az ô parancsolatait megtartjuk. 3 Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ô parancsolatait; az ô parancsolatai pedig nem nehezek. 4 Mert mindaz, a mi az Istentôl született, legyôzi a világot; és az a gyôzedelem, a mely legyôzte a világot, a mi hitünk. 5 Ki az, a ki legyôzi a világot, ha nem az, a ki hiszi, hogy Jézus az Isten fia? 6 Ez az, a ki víz és vér által jô vala, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és a vérrel. És a Lélek az, a mely bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság. 7 Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az ìge és a Szent Lélek: és ez a három egy. 8 És hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a földön, a Lélek, a víz és a vér: és ez a három is egy. 9 Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, a melylyel bizonyságot tett az ô Fiáról. 10 A ki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. A ki nem hisz az Istennek, hazuggá tette ôt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, a melylyel bizonyságot tett Isten az ô Fiáról. 11 És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ô Fiában van. 12 A kié a Fiú, azé az élet a kiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban. 13 Ezeket írtam néktek, a kik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében. 14 És ez az a bizodalom, amelylyel ô hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ô akarata szerint, meghallgat minket: 15 És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, a melyeket kértünk ô tôle. 16 Ha valaki látja, hogy az ô atyjafia vétkezik, de nem halálos bûnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, a ki nem halálos bûnnel vétkezik. Van halálos bûn; nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön. 17 Minden igazságtalanság bûn; de van nem halálos bûn is. 18 Tudjuk, hogy valaki Istentôl született, nem vétkezik; hanem a ki Istentôl született, megôrzi magát, és a gonosz nem illeti ôt. 19 Tudjuk, hogy Istentôl vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel. 20 De tudjuk, azt is, hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az igazban, az ô Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet. 21 Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Åmen! Forras: http://www.biblegateway.com/
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek! |
|