|
|||
|
Szerző: Jan Bilewicz, A „szeretet” kifejezés olyan, mint egy zsák, amelybe mindent belehajigálnak: az igazi szeretetet és az illúziókat: az érzékiséget, a felszínes szerelmet, a kéjvágyat, a magány előli menekülést stb. Sziasztok! Tizenkilenc különböző országban végzett kutatások kimutatták, hogy a média állításaival ellentétben a férfiaknak mindössze a 20%-a elégedett a szexuális életével. Elgondolkoztam azon, hogy miért ilyen kevés az öröm az életnek ezen a területén, ahol pedig soknak kellene lennie. Hiszen ez Isten akarata! Az első következtetésem az volt, hogy ahhoz, hogy az együttlét fontos, szép és kielégítő legyen, a megszentelő kegyelem állapotában kell élni, tehát tiszta szívvel, hiszen így lehetünk szabadok a szexualitás terén. De nem olyan értelemben szabadok, hogy könnyelműen azt tesszük, amire épp kedvünk szottyan (ez a függőséghez vezető út), hanem épp ellenkezőleg — szabadok az érzéki ösztönöktől. Az érett ember, amikor nemi kapcsolatot tud és akar létesíteni, képes uralkodni magán, mert tudja, hogy az egy adott pillanatban nem lenne helyes. Képes a valódi jót választani, nem a puszta érzéki élményt. Ez az igazi szabadság! Vagy megtanulunk szabadságban élni, vagy kisebb-nagyobb függőségbe esünk. Vagy ezt, vagy azt választjuk. Ha megőrizzük a házasság előtt a tisztaságunkat, megtanulunk szabadon élni.
Természetesen semmilyen függőség sem hoz boldogságot, legfeljebb pillanatnyi élvezetet, azt is elég nyomorúságosat. A függőség végső soron megalázza, leigázza és eltorzítja az embert. A szexfüggő férfi nagyon primitív módon éli meg a szexualitását — kihasználja a partnerét, hogy „kielégítse” a függőségét. Az ilyesfajta „együttlét” hosszú távon semmiképp sem hozhat elégedettséget neki vagy a társának. A függőség kielégítését követő megkönnyebbülés valami egészen más, mint a megelégedettség, az öröm és a boldogság érzése, nem igaz? Egy zsákbaNézzük most ezt meg egy másik szemszögből! Gondoljuk át a következő állítást: ahhoz, hogy a nemi élet kielégítő legyen, a férfi és a nő között mély szeretetkapcsolatnak kell lennie. Hát persze! Az emberek többsége nyilván egyet is ért vele. A nemi életnek szeretetből kellene fakadnia. Előbb kell meglennie a szeretetnek, és igazi szeretetnek kell lennie. No és az? Ritkán, nagyon ritkán! Térjünk vissza még egyszer a fent említett kutatás eredményeihez! Miért is ne lenne az ember elégedett az olyan együttléttel, mely a szeretet megnyilvánulása? Az emberek túlnyomó többsége mégsem elégedett. Talán azért, mert nem szeretnek, és amit szeretetnek neveznek, az egyáltalán nem szeretet! A „szeretet” kifejezés olyan, mint egy zsák, amelybe mindent belehajigálnak: az igazi szeretetet és az illúziókat: az érzékiséget, a felszínes szerelmet, a kéjvágyat, a magány előli menekülést stb. Sőt, a tévében azt mondják és az újságokban azt írják, hogy a prostituált „szeretkezik” az ügyfelével, „szeretkeznek” a pornófilmben, „szeretkeznek” az állatkák az erdei tisztáson… Valamit jól összekevertek, nemde? Az emberek aztán ilyen „szeretettel” szeretik a partnerüket. Párosodni, mint az állatok, nem ugyanaz, mint szeretni! Miben rejlik hát a férfi és nő közötti valódi szeretet? „Honnan fogom tudni — kérdezheted —, hogy ilyen szeretettel szeretek-e?” Helyes kérdés. „Honnan fogom tudni, hogy valódi, érett szeretettel szeretek-e, mely boldogságot hoz?” Mindjárt visszatérek rá. »Olvass tovább: Published in October 2020. Read more Christian articles (Hungarian)
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
|
|