 |
 |
 |
|
|||
| |||
| |||
| |||
|
|
|
|
|
|
Szerző: Mieczysław Piotrowski SChr,
Bizonyítékok vannak arra, hogy amikor az agy megszűnik működni, az elme tovább működik, és az ember tudata és személyisége is fennmarad.
Számos dokumentált hír létezik olyan lelki, misztikus, vallási élményekről, melyeket az emberek akkor éltek át, amikor az agyuk nem működött, a testük pedig a klinikai halál állapotában volt. A klinikai halált átélt emberek tanúságtételei cáfolják az ateisták állításait, hogy az ember elméje, személyisége és tudata nem több, mint az agyban végbemenő elektrokémiai folyamatok terméke, s hogy mindez megszűnik a halál pillanatában. A materialisták úgy vélik, hogy az ember egy biológiai automata, „húsból való bábu”, melyet a neuronok és a gének irányítanak. Az az ateista meggyőződés, mely szerint nem létezik szellemi valóság, nem alátámasztott tényekből indul ki, hanem abban a materiális dogmában való naiv hitből, hogy csak az anyagi világ létezik. Ha az ateistáknak igazuk lenne, és valóban nem létezne a testi halál után tovább élő emberi lélek, akkor az élet és halál határán járt emberek élményei egyáltalán nem lennének lehetségesek. Az Immortality, the Other Side of Death (Halhatatlanság, a halál másik oldala) című könyv klinikai halált átélt emberek dokumentált eseteit közli. Köztük van egy vak ember megrázó tanúságtétele is, aki súlyosan megsérült egy tragikus balesetben, és miután magához tért, a legkisebb részletekig elmesélte az élményeit: leírta, hogyan hagyta el a testét, s hogy az újraélesztés során a lelki „szemeivel” látott. Vallomását az egészségügyi dolgozók és a szemtanúk is igazolták. Ha az agy működése pusztán a sejtek közti materiális, elektrokémiai jelek eredménye lenne, akkor a vak semmit sem láthatna.
Vannak tanúságtételek olyan születésüktől fogva vak emberektől, akik a testükből kilépve megfigyelték, majd olyan aprólékosan leírták az újraélesztés folyamatát, hogy még a személyzet ruhájának színét és ékszereinek fajtáját is megnevezték. A negyvenöt éves Vicki Umipeg, aki születésétől fogva vak, nagyon pontosan leírja, hogy mit látott, amikor a testén kívül volt. Mit mondanak tehát nekünk azoknak az embereknek az esetei, akiknek az agyuk megszűnt működni (a mérhető agyhullámok teljesen eltűntek), ennek ellenére mégis látták és a legapróbb részletekig megjegyezték a testük újraélesztését? Ezek a tények rámutatnak arra, hogy a személyes „én” és a tudat függetlenek az agytól, és az ember testi halála után is fennmaradnak. Gary R. Habermas és J. P. Moreland leírják egy nő esetét, akit az orvosok halottá nyilvánítottak. Amikor a halála után három és fél órával a hullaházba szállították, a nő hirtelen feléledt, felemelkedett, és ledobta magáról a lepedőt, amellyel be volt takarva. Ahogy az később kiderült, mindenre emlékezett abból az időszakból, amikor a teste és az agya a klinikai halál állapotában volt. Elmondta, hogy az újraélesztési beavatkozások alatt a teste fölött volt, és mindent részletesen látott és hallott. Pontosan leírta az újraélesztés folyamatát. Ezt az esetet az orvosok és a személyzet is megerősítették, és döbbenten kijelentették, hogy a páciens leírása teljesen megfelel a valóságnak. Egy 35 éves amerikai énekesnőnél, Pam Reynoldsnál 1991-ben egy nagy agyi aneurizmát diagnosztizáltak. Műtétet kellett rajta végrehajtani, melyet R. Spetzler végzett a phoenixi Barrow Neurological Institute- ban. A műtét előtt a vérkeringést hipotermiás módszerrel megállították: az énekesnő testét 15,5 °C-ra hűtötték le. Amikor a szíve leállt, és az agyhullámok elektroenkefalográfiás mérése kimutatta az agyműködés teljes leállását, a sebész a sebészfűrész segítségével hozzáfogott a koponyája felnyitásához. Akkor, ahogy azt az énekesnő később elmesélte, kiment a testéből, és mindent pontosan hallott és megfigyelt, ami a műtét alatt történt. A leírása annyira részletes volt, és a valóságnak olyan pontosan megfelelt, hogy az idegsebészt és a személyzetet valósággal megdöbbentette. Pam Reynolds egy titokzatos fény felé mozgott, miközben olyasvalamin haladt át, ami egy sötét alagútra emlékeztetett. Amikor átment rajta, csodálatos fényben és Isten szeretetének melegében találta magát, ahol az elhunyt rokonai és barátai várták őt. Ez a nagyszerű élmény akkor ért véget, amikor a halott nagybátyja elkísérte őt, hogy újra egyesüljön a műtőasztalon fekvő testével. Mindez a klinikai halál állapotában játszódott le, amikor Reynolds az orvosok gondos megfigyelése alatt állt, tehát akkor, amikor leálltak az életfunkciói, és nem működött sem az agytörzse, sem az agykérge. »Olvass tovább: Published in October 2020. Read more Christian articles (Hungarian)
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
|
|
|
|
|
|
