|
|||
|
Szerző: Tanúságtétel, „A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket” (Gal 5,1). Jaceknak hívnak, és szexfüggő vagyok. Ez azt jelenti, hogy függő vagyok az érzékiségtől, ettől a féktelen, romboló erőtől, mely kényszeres szexuális magatartásra és viselkedésre késztet engem, pl. érzéki képzelgésekre, önkielégítésre, pornográfiára, beteges szerelemre; érzelmileg függök az emberektől, főleg a nőktől, kéjjel tekintetek a lányokra, stb. Egy napon a Szeressétek Egymást! magazinban egy szexfüggő tanúságtételére bukkantam. Többször is végigolvastam. Amit a szerző átélt és tapasztalt, ismerős volt nekem, sok mindennel azonosulni tudtam. Elegem volt már a függőségemmé vált önkielégítésből, melynek hetente többször is engedtem, volt olyan, hogy egyetlen éjszaka kétszer is. Tudtam, hogy képtelen vagyok uralkodni magamon. Épp egy újabb bukás és gyónás után voltam, és tudatosítottam, hogy nem vagyok képes teljesíteni ennek a szentségnek az egyik alapvető feltételét: a javulás elhatározását… Kezembe vettem hát a telefont, és tárcsáztam a szexfüggők közösségének a telefonszámát, amelyet a Szeressétek Egymást! magazinban találtam. Ez az önsegítő közösség a 12 lépés és 12 hagyomány programját használja, melyet először Bill Wilson, az 1935-ben megalakult Anonim Alkoholisták mozgalom alapítója dolgozott ki. A közösség egyik tagjával folytatott telefonos beszélgetés után először vettem részt a szexfüggők találkozóján. Április 7-e volt, az egészség világnapja. Miután tagja lettem a közösségnek (mely a következőképpen definiálja a józanságot: a szex csakis a házasságban lehetséges, mely egy férfi és egy nő közti kötelék; a házasság előtti vagy a házasságon kívüli nemi érintkezés, valamint az egyéni szexuális élmények, mint az önkielégítés, szexuális képzelgések, pornográfia, nem férnek bele e definícióba), és elkezdtem követni a 12 lépéses programot, egy tapasztaltabb tag (az ún. szponzor) vezetése alatt annak az évnek a szeptemberétől nem nézek pornót, novembertől nincs nővel viszonyom, és a rá következő év novembere óta nem végeztem önkielégítést. A szív tisztaságában élek, szabad vagyok az aktív függőségtől (a függő viselkedés fázisaitól), és épp erre vágyott, ez után sóvárgott a bűnös vágyak fogságába került szívem. Jézus ugyanis ezt mondja: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” (Mt 5,8). Történetem…Úgy sejtem, hogy függőségem oka egyrészről a családomban lévő érzelem- és szeretethiány lehet, másrészről meg az, hogy gyermekkoromban egy felnőtt férfi szexuálisan kihasznált. De nekem is megvan a részem a függőségem kialakulásában, én is felelős vagyok érte. Úgy tizenöt évesen, véletlenül jöttem rá arra, hogy mi az az önkielégítés. Aztán nagy érzéki öröm és kellemes élmények forrása lett. Nem tudatosítottam rögtön, hogy ez rossz, és nem is akartam lemondani róla. Emlékszem, hogy eleinte halogattam a gyónást, mert jól megvoltam magamnak. Nem tudom, mikor léptem át a függőség küszöbét…
Tizenöt éves koromban éltem át az első „nagy szerelmet” is. A középiskolában, a diszkóban észrevett egy három és fél évvel idősebb lány, az osztálytársam nővére. Ennek a 18 éves nőnek a kezdeményezéséből kezdődött el az első függőséggel megjelölt viszony az életemben, és néhány évig tartott. Később voltak más viszonyaim is. Érzelmileg mindig alárendelt voltam, függő, nem éreztem magam szabadnak a kapcsolatokban. Később megértettem, hogy ezekben a nőkben az anyámat keresem, akihez túlzott érzelmi kötődés fűzött. »Olvass tovább: Published in October 2020. Read more Christian articles (Hungarian)
Ajanlja ezt az oldalt egy ismerosenek!
|
|